Elgondolkodhatnak az energiaszolgáltatók azon, hogy az átalakuló szabályozási környezetben akarnak-e még Magyarországon tevékenykedni – mondta lapunknak Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára. Hozzátette, ugyanakkor azoknak a szolgáltatóknak az együttműködésére, akik megelégszenek a tisztességes profittal, a jövőben is számítanak. Mint az államtitkár fogalmazott, ezt megelőzően a szabályozás leginkább az energiaellátó társaságoknak kedvezett, ez azonban hátrányosan érintette a magyar gazdaság versenyképességét, ezért kell változtatni.
Bencsik János tegnap a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete által szervezett konferencián ecsetelte az átalakuló energiatakarékossági támogatási rendszer főbb elemeit. – 2011. január 1-jén lesz világos, milyen konkrét pályázatok indulnak majd a Széchenyi-terv keretében – szögezte le. Egyik legfontosabb szempontként említette a kiszámíthatóság és a tervezhetőség megteremtését. Ennek érdekében az államtitkár szerint folyamatosan elérhető pályázati kiírásra van szükség. – Lehessen tudni, hogy ha adott év december 31-én kiürül a pályázati kassza, akkor azt jövőre újra feltöltik – jegyezte meg.
Emellett a tervek alapján elektronikus pályázati rendszert állítanának fel, hogy a nagy mennyiségben beérkező beadványok is kezelhetők legyenek. – A pályázókat kell a kiírás középpontjába állítani, például azzal, hogy a pályázatok megírásához szükséges segítséget megadjuk nekik – emelte ki Bencsik János. Létrehoznának egy energiaügynökségi hálózatot, amely egyebek között a minősített pályázatírók ellenőrzéséért felelne. Az államtitkár ezenkívül elmondta, gondolkoznak egy előminősítési rendszer kialakításán is. Ennek keretében egyrészt a pályázatírók szakértelmét, másrészt pedig a kivitelezők szakemberállományát, pénzügyi hátterét vizsgálnák. – Erre főként a nagyobb beruházások, mint a társasházak, illetve a közintézmények energiahatékonysági felújítása esetén lenne szükség – húzta alá Bencsik.
Az előadásban kitért arra is, hogy a Széchenyi-terv mögé egy úgynevezett zöldbankot is fel szeretnének állítani, amely valamennyi európai uniós vagy szén-dioxid-kvóta-eladásból származó forrást egy helyen kezelne. Egyben arra is ügyelne, hogy ezeket a pénzeket kizárólag energiatakarékossági beruházásra lehessen fordítani. Az államtitkár pontos összeget nem tudott mondani a pályázatok kereteként, azonban kijelentette: „már jövőre több tíz milliárd forintot kell fordítani erre a célra”. Hozzáfűzte, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy számos esetben nem visszatérítendő támogatást nyújtanak egy szociális és hatékonysági alapon működő bónuszrendszer mellett.

Fiktívszámla-gyárat számolt fel a NAV