Elnöki koporsó

„Ők mind közösen, politikai nézetektől függetlenül ültek fel arra a gépre – miért akarja most a politika megosztani az áldozatok családtagjait?”

Négy hónap telt el a katasztrófa óta, de nem közeledünk az igazsághoz – nyilatkozta Beata Gosiewska, a lengyel elnöki gép április 10-i katasztrófájában elhunyt ellenzéki frakcióvezető özvegye. Gosiewska több kételyt is megfogalmazott, sőt arra is hajlandó, hogy férjét exhumálják, mivel nem biztos abban, hogy valóban az ő földi maradványai vannak a koporsóban. Szerinte az áldozatok hozzátartozói azt sem tudják, pontosan kik végezték az azonosítást. Gosiewska az előtt a vizsgálóbizottság előtt tett vallomást, amelyiket az ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) hozott létre. A párt célja, hogy alternatív nyomozást folytasson a baleset körülményeivel kapcsolatban. Szerintük a kormány vontatottan és konkrétumok nélkül folytatja a tényfeltárást. A kormánypárt nevében a házelnök, Grzegorz Schetyna úgy fogalmazott, hogy a vizsgálóbizottság életre hívása „nevetségessé teszi az ügyet”, a kormány mindent megtesz a baleset pontos rekonstrukciója érdekében, de ez törvényszerűen lassú és aprólékos munka.
A vizsgálóbizottság tevékenysége és a tragédia mára belpolitikai viták középpontjába került, noha a mindennapi élet Lengyelországban látszólag a megszokott mederben folyik. Augusztus 6-án letette államfői esküjét Bronislaw Komorowski, aki a kormányzó nemzeti-szabadelvű Polgári Platform (PO) színeiben július elején megnyerte az előrehozott elnökválasztás második fordulóját.
Szmolenszk az ünnepélyes beiktatásra is rányomta bélyegét. Augusztus elején az új elnök el akarta távolítani az elnöki palota elől azt a nagy fakeresztet, amelyet az áprilisi tragédiát követően cserkészek állítottak. Komorowski arra hivatkozott, hogy mindennek megvan a maga ideje – a gyászé már letelt. Az emlékmű elszállítását végül ellenzéki tüntetők akadályozták meg. Azóta tüntetők, ellentüntetők és imacsoportok váltják egymást a téren. Egyesek szerint nincs már helye a keresztnek az elnöki palota előtt, mások szerint ott kell maradnia, amíg ki nem derül a teljes igazság. Erről ma már politikusok is heves vitát folytatnak. A Rzeczpospolita napilap által publikált közvélemény-kutatások szerint a többség meggyőződése, hogy a keresztnek maradnia kellene, amíg nem készül új, méltó emlékhely. Közben mintha megfeledkeztek volna a hozzátartozók érzéseiről. „Ők mind közösen, politikai nézetektől függetlenül ültek fel arra a gépre – miért akarja most a politika megosztani az áldozatok családtagjait?” – kérdezi az őrezred egyik fiatal női tagjának özvegye. Agnieszka Weclawek 35 évesen halt meg. Hasonlóan fogalmaz egy interjúban a PiS egyik képviselő asszonyának, Aleksandra Natalli-Swiatnak az özvegye: „A politikusoknak nem számít, hogy kijelentéseikkel milyen fájdalmat okoznak az áldozatok hozzátartozóinak.”
Annyi bizonyos, hogy 2010. április 10-én az elnököt és delegációját szállító TU–154-es gép a szmolenszki leszállópálya melletti erdőbe csapódott. A baleset időpontjáról azonban több verzió is napvilágot látott: az időpontok között több mint tízperces eltérés is van. Az államfő mellett magas rangú politikai és katonai vezetők utaztak a gépen; mind a 96 utas életét vesztette. A katasztrófa körülményeit lengyel–orosz vizsgálóbizottság tárja föl, de az eredménytelenség miatt fogytán a lengyel közvélemény türelme. Maga a lengyel főügyész, Andrzej Seremet fogalmazott úgy augusztus 4-én, hogy „jobb is lehetne” az együttműködés az orosz féllel, de a fennakadásokat elsősorban a bürokratikus akadályoknak tulajdonítja. Ráadásul elmondása szerint korlátozottak a lengyelek lehetőségei, hogy siettessék a nyomozást. Donald Tusk miniszterelnök augusztus 9-én a szmolenszki vizsgálatokról folytatott telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel. Tusk szerint „apró krízis” csúszott a lengyel–orosz együttműködésbe, de a jövőben zökkenőmentesebb munkát ígér. Putyin arról is biztosította, hogy heteken belül megkapják a lezárt orosz nyomozás aktáját. Minél tovább tart a vizsgálat, és minél kevesebb a konkrétum, annál merészebb forgatókönyvek születnek a tragédiáról.
Az utca népe többek között azt találgatta, miként lehetséges, hogy Szmolenszk fölött a hajnali köd fölszakadozott, majd sikeresen leszállt a lengyel újságírókat szállító JAG típusú repülőgép – ám ezt követően, éppen, amikor az elnöki gép landolni készült, újból sűrű köd ereszkedett a terület fölé. Valamelyest talán megnyugtatta a kétkedőket a lengyel katonai ügyészség kérésére elkészített tudományos elemzés. A Lengyel Tudományos Akadémia szakemberei, akik a légköri változásokkal foglalkoznak, megvizsgálták, milyen időjárási viszonyok jellemezték Szmo-lenszk környékét az elmúlt harminc évben. Szakvéleményük alátámasztja az április 10-i időjárás-változás lehetőségét, vagyis hogy reggel rövid időre kiderült ugyan, de ezt követően újabb sűrű köd ereszkedhetett a tájra – áll a július végén közzétett jelentésben. Arra viszont egyelőre nincs elfogadható magyarázat, miként maradhatott teljesen ép Andrzej Przewoznik hitelkártyája, amelyet a balesetet követő második-harmadik órában már használtak is nem messze a tragédia színhelyétől.
Andrzej Przewoznik kiváló lengyel történész volt, a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetőjeként nem ismeretlen Magyarországon sem, több kiállítást szervezett a Terror Háza Múzeumnak, szívén viselte, hogy Óbudán közteret nevezzenek el Katyn mártírjairól. Sokszor megfordult hazánkban. A végzetes napon Przewoznik a gép első felében foglalt helyet, a földbe csapódás következtében teste olyannyira összeroncsolódott, hogy azonosítása komoly nehézségekbe ütközött, ám a zakózsebében, a pénztárcájában lévő hitelkártyája sértetlen maradt. Przewoznik özvegye észlelte, hogy halott férje kártyájáról pénzt vesznek le. Mint utóbb kiderült, a varsói ügyészség május 14-e óta folytatott nyomozást a lopás miatt. Végül az orosz titkosszolgálat segítségével kézre kerítettek négy orosz katonát, azokat, akik valóban használták a kártyát, sőt a teljes összeget levásárolták róla. A pénzt barbár módon a baleset színhelyéhez közel található szórakozóhelyeken, boltokban költötték el, miközben még folyt az áldozatok azonosítása. Olyan katonákról van szó, akiket azért vezényeltek a tragédia melletti erdőbe, hogy biztosítsák a terepet. Orosz hivatalos szervek pár nappal később nevükön nevezték az elkövetőket, majd azt is közölték, hogy gyorsított eljárásban példaértékű büntetést kaptak.
Az áldozatok hozzátartozói az ilyen esetek miatt váltak egyre inkább kétkedővé. Az egykori országgyűlési biztos, Janusz Kochanowski özvegye kifejtette, hogy az orosz nyomozás eredménye „csekély”. Jolanta Szymanek-Deresz meghalt baloldali képviselő férje szerint is lassú a nyomozás, de ő nem is számított gyorsabbra, mivel szerinte ez „nem hónapokba, hanem sokkal hosszabb időbe” fog telni.
Tomasz Merta kulturális miniszterhelyettes özvegye júliusban nyilatkozott a Fronda.pl nevű internetes portálnak. Elmondta, hogy fájdalmas és megalázó az ügyészség balesettel kapcsolatos eljárása. Ő a már említett Kochanowskára is hivatkozik, aki tudomása szerint nyilvánosan elmondta, hogy a 35 kötetnyi nyomozati anyagból hozzávetőlegesen 150 oldal használható, ráadásul az is hiányos. Nem szerepel benne az orvosi szakvélemény, mint ahogy az sem, pontosan milyen utasítást kapott a földi irányítóktól a lengyel elnöki gép pilótája. Augusztusra azonban már-már kegyeletsértőnek is mondható felvetések jutottak a közvélemény tudomására. Közel két hete maga Jaroslaw Kaczynski fogalmazta meg: elképzelhető, hogy az orosz hatóságok nem a megfelelő földi maradványokat adták ki a hozzátartozóknak. Ő maga személyesen is átnézte a nyomozati aktákat, és felfedezni vélte az egyik fényképen, hogy az államfő fivére mellé az azonosítás után olyan testrészek is kerültek, amelyek egyenruhát viselő személyhez tartoztak. Könynyen lehet, hogy más is belekerült az elnöki koporsóba. Kaczynski azt is elmondta, hogy nem akarták az elnökválasztási kampány középpontjába állítani Szmolenszket – ez az oka annak, hogy július 4-ét követően kezdte el pártja megfogalmazni újabb és újabb aggályait. Elemzők szerint persze az elnökválasztás nem maradt független a történtektől. Kaczynski utóbbi hetekben alkalmazott radikális stílusa ártott a párt megítélésének – derül ki a felmérésekből.
Tizenhat másodperc – tizenhat hónap. Ez a két időpont, amely manapság legtöbbször elhangzik az ellenzéki konzervatív képviselők szájából. Feltételezések szerint tizenhat másodperc hiányzik a fekete doboz felvételeinek másolatából, amelyet hivatalosan megkapott Lengyelország az orosz szakemberektől. Másrészt tizenhat hónap múlva parlamenti választások lesznek Lengyelországban. A tragédiát követő katarzis, amikor egységben, egy emberként gyászolt a nemzet, rövid ideig tartott. Minden jel arra mutat, hogy Szmolenszk meghatározó eleme lesz a következő időszaknak és a kampánynak. A lengyelek tudni szeretnék az igazságot, hogy valóban Kaczynski elnök sürgette-e felelőtlenül a leszállást, vagy a földi irányítók tudatosan, netán hanyagságból félretájékoztatták a pilótákat. Míg az orosz fél elsősorban arra helyezi a hangsúlyt, hogy mi történt a gépet vezető pilóták kabinjában, addig a lengyelek azt is tudni szeretnék, mi zajlott a földi irányítók fülkéjében. Pontosan nem tisztázott, hány fő tartózkodott ott, és milyen részletes információkat adtak az ereszkedő lengyel elnöki gépnek. Sokan kételkednek, hogy ez valaha megtudható. Az egyik özvegy szerint előbb-utóbb ki kell derülnie mindennek, hiszen Katynt sem sikerült eltussolni – bár az igazságra ebben az esetben ötven évet kellett várni.