A francia Suez által kisebb részben birtokolt, Pécs többségi tulajdonában lévő PV Zrt. igazgatósága idén júniusban tartott közgyűlésén – a lapunk birtokába került dokumentumok szerint – nem válaszolt Pécs delegáltjainak a cég jövőjét illető kérdéseire. A pécsiek felvilágosítást kértek a társaság ellen kezdeményezett felszámolási eljárásokról, és ezzel párhuzamosan arról, hogy a felszámolás közeli helyzetbe került Pécsi Vízmű Zrt. milyen nagyságrendű fizetéseket és prémiumokat fizetett a vezetés számára, miközben az adófizetési kötelezettségét nem teljesítette.
A dokumentum tartalma szerint Szőke Ferenc, az igazgatóság elnöke „kiszivárogtatás” veszélyére hivatkozva tagadta meg a tájékoztatást, ami a cég tulajdonviszonyait látva – az ugyanis többségi önkormányzati tulajdonban van – igencsak meglepő: a törvény értelmében köteles szerződéseit nyilvánosságra hozni, illetve a vezetők fizetéséről beszámolni a közvéleménynek. A birtokunkban lévő jegyzőkönyvből kiderül, hogy a PV Zrt. a korábban bankok felé fennállott, majd a Pécs által alapított Tettye Forrásház Zrt. által megvásárolt követeléseket a Dunántúlon szétszórt kis vízművek „megsarcolásából” gondolja megfizetni. A jegyzőkönyv tanúsága szerint „A leányvállalatok tartozásainak elismertetése folyamatban van, minden leányvállalattal tartozáselismerési megállapodást írnak alá”.
Ismeretes, hogy Pécs közgyűlési határozata alapján többek között azért mondta fel a Suez Environnement vállalatcsoport irányítása alatt álló PV Zrt.-vel a vízi közművek üzemeltetésére vonatkozó szerződést, mert az mintegy 17 kisebb-nagyobb vízműcégben szerzett részesedést. A baranyai megyeszékhely megrendelésére 2009 folyamán a Szabó Iván vezette ügyvédi iroda jogi és gazdasági átvilágítást végzett a PV Zrt.-nél, s arra a megállapításra jutott, hogy ezek a leányvállalatok veszteségesen működnek, amit a Pécsi Vízmű finanszíroz egy úgynevezett cash pool banki technikán keresztül, a pécsiek által befizetett vízdíjakból.
Szabó Iván szerint a PV veszélybe sodorhatja ezeknek a kis dunántúli településeknek az ivóvízellátását, mivel a korábban felvett hitelek visszafizetésére ezek a kis cégek nem valószínű, hogy képesek lennének. A dokumentumok szerint a Pécsi Vízmű Zrt.-nek azért van lehetősége most ezeket az összegeket követelni, mivel – bár ezek a cégek is tartoztak korábban a finanszírozó bankoknak – velük szemben a Tettye Forrásház Zrt. nem érvényesített követelést.
Szabó Iván ügyvéd, a Tettye Forrásház Zrt. jogi képviselője szerint ugyan az igazgatósági ülésen történtekről neki is csak közvetett információi vannak, mivel arra nem kapott meghívást, de azt megerősítette: a Forrásház nem terjesztett elő külön követelést ezen települések vízművei ellen a megvásárolt bankhitelek kapcsán. „Egyrészt ezen hitelek felvételéért a Pécsi Vízmű készfizető kezességet vállalt, másrészt a Tettye Forrásház Zrt.-nek továbbra sem áll szándékában ezeket az önkormányzatokat ellehetetleníteni, ráadásul a kialakult helyzetért nem ők, hanem a Pécsi Vízmű menedzsmentje a felelős” – mondta az ügyvéd. Hozzátette: a felvett hitelek visszafizetését a Pécsi Vízmű Zrt.-nek kell teljesítenie, s hosszú távon kisebb településeken az lehet a megoldás, ha az önkormányzatok a saját kezükbe veszik a vízi közművek irányítását. A jogi képviselő véleménye szerint az eset jó példa arra, hogy mennyire veszélyes ezen stratégiai közművek privatizációja.
A franciákkal történő megegyezés elhúzódása miatt mindenesetre a Pécsi Vízmű Zrt. tovább látszik sodródni a felszámolási eljárás irányába, lévén a társasággal szemben a hitelezők ezt bármikor kezdeményezhetik.
A PV Zrt. ominózus, június 22-i igazgatósági ülése után a részvénytársaságnak július közepén közgyűlést kellett volna tartania, ez azonban Pécs képviselőinek távolmaradása miatt elmaradt. Szabó Iván ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a közgyűlési meghívó kézhezvétele után azonnal kérték egy új, a társaság csődeljárásának kezdeményezéséről szóló napirendi pont felvételét, mondván, a fizetőképesség helyreállításának s a felszámolás elkerülésének az egyetlen lehetséges módja a csődeljárás által biztosított 90 napos moratórium lenne, ezzel lenne mód a hitelezőkkel csődegyezség megkötésére. Az erről szóló levélváltás tanúsága szerint Szőke Ferenc, az igazgatóság elnöke megtagadta, hogy a társaság fizetőképességének helyreállítására vonatkozó napirendi pontot tárgyalja a közgyűlés. „Ilyen körülmények között kétséges, hogy a jelenlegi vezetéssel bármilyen megegyezés megköthető” – mondja Szabó Iván.
Hozzátette: a júniusi igazgatósági ülés után szerzett arról tudomást, hogy a PV megkísérelt egy nagy összegű jelzálog-követelést bejegyeztetni a Nyugati u. 8. szám alatti vízműszékházra, egy olyan hitelszerződés alapján, amelyet sem a Pécsi Vízmű felügyelőbizottsága, sem az igazgatóság nem látott eddig.
Az üggyel kapcsolatosan a szükséges jogi lépéseket megteszik, ettől függetlenül a Tettye Vízház Kft., a Forrásház 100 százalékos birtokában lévő vállalat június 28-án megvásárolta a vízműszékházat, így a felek közötti birtokvita egy fontos része végleg lezárult.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat
