Gergényi nem emlékszik a lényegre

Tagadta Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány, hogy a rendőri jogsértésekkel tarkított 2006. őszi utcai tüntetések idején beszélt volna Gyurcsány Ferenc hivatalban lévő kormányfővel vagy Szilvásy György volt titokminiszterrel.

Swendt Pál
2010. 09. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezekre a részletekre ennyi év távlatából természetesen nem emlékszem – többnyire ezzel a válasszal hárította el a 2006. őszi rendőri jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság tagjainak kérdéseit Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, akit a testület tegnapi ülésén hallgatott meg a történtekről. A tábornok szerint helyes döntés volt a BRFK részéről, hogy spontán választási demonstrációnak minősítették a fővárosban 2006. szeptember 17-én tartott tüntetést, és a rendőrség egy nappal később is békés megmozdulásokra számított. Mint mondta, a szeptember 18-i anarchikus eseményekre ötven éve nem volt példa, és a történtek meglepetésként érték a technikailag és a kiképzés terén is felkészületlen rendőrséget. Állítása szerint a műveletek parancsnoka Szabadfi Árpád akkori országos főkapitány-helyettes volt, a helyszínbiztosítás parancsnoki teendőit pedig Lapid Lajos, a fővárosi rendőrség akkori közbiztonsági helyettese látta el. Gergényi tagadta, hogy a kérdéses napokban beszélt volna Gyurcsány Ferenc hivatalban lévő kormányfővel vagy Szilvásy György volt titokminiszterrel.
*
Révész Máriusz fideszes képviselő kérdésére, hogy miért nem védték megfelelő erőkkel a köztévé épületét, és miért nem siettek a főbejáratot védő egység segítségére társaik, miközben a székház Nádor utcai bejárata zavartalanul működött, úgy válaszolt: akkoriban csak a rendőrségi rádiók álltak rendelkezésükre, nem jutott el hozzá az a rádióforgalmazási jegyzőkönyvekben is fellelhető információ, hogy a hátsó bejárat zavartalanul átjárható.
A volt főkapitány – miután a rendőri brutalitás egyik női áldozata felidézte a Magyar Rádió udvarán személyesen tapasztalt jogsértéseket – kijelentette: ha az valóban így történt, akkor sajnálkozását fejezi ki. Gergényi a bizottság tagjainak kérdéseire nem emlékezett olyan belső vizsgálatra, amely a később jogsértőnek minősített előállítások miatt indult volna, és azt állította, hogy nem volt tudomása az intézkedés alá vont állampolgárok kínzásáról sem.
A Fidesz 2006. október 23-i, az Astoriánál tartott nagygyűlésével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy miért szorították az Alkotmány utcában megjelent kormányellenes tüntetőket a politikai rendezvény helyszíne felé, Gergényi úgy felelt: „jóstehetség hiányában” nem tudhatták, hogy a rendzavarók a Bajcsy-Zsilinszky útról a Deák tér irányába, a nagygyűlés helyszíne felé fognak távozni.
A testület tegnap Kondorosi Ferencet, az egykori igazságügyi és rendészeti tárca volt államtitkárát is meghallgatta, akiről kiderült, hogy a székházostromról a Hír Televízióban sugározott egyenes adást otthonában követte, és a látottak hatására – mint fogalmazott – morális értelemben szolgálatba helyezte magát. Az egykori politikus arról számolt be, hogy felettesével, Petrétei József akkori miniszterrel csak másnap beszélt a történtekről. Szavai szerint a téves helyzetértékelésen és rendőrszakmai mulasztásokon túl a politikai felelősség is felvethető a 2006. október 23-án délután a Fidesz nagygyűlésével, valamint a fővárosi demonstrálók és a rendőrök között lezajlott összecsapásokkal kapcsolatban. A volt államtitkár elismerte, hogy előállított tüntetőkkel embertelenül, megalázóan bántak, és kérdésre válaszolva azt mondta: elképzelhetetlen, hogy Gergényi Péter budapesti főkapitányhoz hasonlóan, Nyugat-Európában a beosztásában maradjon egy olyan rendőri vezető, akinek az utasítására több ezer egyenruhás azonosító szám nélkül intézkedik az utcákon.

Vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.