Kattan a bilincs

A belügyminiszter megígérte, megcsinálta: a statisztikák szerint a borsodi településeken némileg javult a közbiztonság a tavaly ilyenkori helyzethez képest. Más kérdés, hogy a térségbe az árvíz miatt is rengeteg rendőrt vezényeltek májusban és júniusban, a változás részben talán nekik is köszönhető. Tartós és érdemi javuláshoz további törvényi változások is szükségesek; a szabálysértési elzárás lehetősége miatt már most futószalagon születnek a bírósági ítéletek.

Gyorsított ügyek

Augusztus 19-től elzárással is büntethetővé váltak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el. Ugyanilyen büntetést vezet be a jogszabály a magánlaksértésre, a valótlan bejelentésre, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételre vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruhájának viselésére. Akár fiatalkorúak is rács mögé kerülhetnek, legföljebb (több eset öszszevonása esetén) 45 napra.
Felnőttek esetén az elzárás időtartama legföljebb (szintén több eset összevonása esetén) 90 nap lehet, emellett szabálysértési bírságként legfeljebb 150 ezer forintos büntetést szabhat ki a bíróság. A jogszabály szövege szerint „a rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.”
Fontos változás, hogy a települések jegyzői helyett a rendőrség jár el az ügyekben, ez a szándékok szerint bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét. A szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhatnak.

A tizenhét éves szikszói lánnyal szemben több mint százszor intézkedtek a borsodi rendőrök. Augusztus végéig láthatóan nem sok eredménnyel. A bájait pénzért kínáló ifjú hölgy igencsak meglepődött, amikor a járőrök legutóbb azt közölték vele, hogy a szigorúbb törvényi szabályozás értelmében szabálysértési őrizetbe veszik. A Miskolci Városi Bíróság 48 óra alatt ítéletet is hozott, s tíz nap elzárást szabott ki a prostituáltra, aki – mint a hatóság közleményében olvasható – „megtörten vette tudomásul, hogy lenge ruháját vászonra kell cserélnie”.
A hasonló ítéletek futószalagon születnek mostanság, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a bíróság bolti és terménylopás, orvhalászat, agresszív viselkedés vagy éppen túrós sütemény eltulajdonítása miatt is szabálysértési elzárást rótt ki az elmúlt napokban. Teszi mindezt a szabálysértésekről szóló törvény augusztus 19-én életbe lépett módosítása értelmében, amely kimondja, hogy immár szabálysértés esetén is őrizetbe lehet venni az elkövetőt, még akkor is, ha fiatalkorú.
Pintér Sándor belügyminiszter a kormányváltást követően kéthetes határidőt szabott, mint mondta, ennyi idő alatt érezhetően javulnia kell a közbiztonságnak Borsodban. Javarészt ezt a célt szolgálja a törvényi szigorítás, amely persze csak része az intézkedéscsomagnak. Arról, hogy pontosan milyen lépések is történnek a bűncselekmények visszaszorítása érdekében, s ezeknek van-e már mérhető eredményük, először a Belügyminisztériumban érdeklődtünk. A sajtóosztályon tájékoztatást ígértek, erre azonban három héten át hiába vártunk.
A Tiszaújvároshoz közeli Nagycsécsen alighanem a 2008. november 3-i kettős romagyilkosságot követően tartózkodott annyi rendőr, mint a minap. Ezúttal szerencsére nem újabb tragédia történt, hanem ünnepélyes keretek között átadták a körzeti megbízotti irodának, a polgárőrségnek és a családsegítő szolgálatnak otthont adó úgynevezett közbiztonság házát. Szanyi Zsolt személyében már tavaly óta szolgál körzeti megbízott a 867 lakosú faluban, a jelenlévők azt remélik, munkája ezután még hatékonyabb lehet.
Gulyás Ottó polgármester szerint az állandó rendőri jelenlét is fontos, de önmagában ez még nem gyógyír a problémákra. Azok gyökereit mélyebben érdemes keresni. A közbiztonság romlásához a munkahelyek elvesztése vezetett, s az, hogy legalább egy generáció már úgy nőtt fel, hogy a családban senkit sem látott dolgozni – erősíti meg a településvezető a gyakran hallott megállapítást, amely a budapesti hozzáértők számára tézis, az itt élőknek tapasztalat.
A lakosság körülbelül harminc százaléka roma, de a kettős gyilkosságot megelőzően cigányok és nem cigányok közötti kirívó erőszakos esetre senki sem emlékszik. Ám a lopások, kisebb-nagyobb stiklik rendszeresek, éppúgy, mint a térség többi településén. Munka nincs elég, de Gulyás Ottó polgármester tudja, így is le kell kötniük valamivel a felesleges energiákat, értelmet kell adniuk a munkanapoknak. Többek között ennek érdekében hoztak létre kertészetet a településen, úgyhogy Nagycsécs úgy fest, akár egy alpesi falu: virágok díszelegnek mindenhol.
Ónod fideszes polgármesterjelöltjével, Tarnóczi Józseffel legutóbb árvíz idején, a homokzsákok tetején találkoztunk, most Nagycsécsen ismét összefutunk. Szerinte is kizárólag munkahelyek, értelmes tevékenységek biztosításával lehet elérni, hogy a közbiztonság érdemben javuljon. S nemcsak a megkereshető, a segélyeknél remélhetően több pénz miatt, hanem azért is, mert a munkába állók mintát mutatnak társaiknak.
Augusztus 19-én, a közbiztonság házának avatóján a nagycsécsi kisiskolások műsorral kedveskedtek a vendégeknek. Tél szerepében színpadra állt Balogh Gézáné nyolcéves kisfia is. A cigány asszony hét gyermeket nevel, azt szeretné, ha ők már tovább tanulhatnának, nem esnének ki az iskolából nyolcadik előtt, mint sok társuk. Szakmát kellene szerezniük, az lenne a legjobb, mondja, ha fiából szerelő válhatna, például „vizes”.
Bár egyéni sikertörténetek valóban léteznek, a családügyi szakemberek összességében nem túl derűlátóak. Munka nincs, ha mégis, akkor sem akarják sokan elvégezni, a gyerekek szüleik fejére nőnek, egyre több az iskolán és családon belüli agresszív cselekedet, ezek pedig mind alapjául szolgálnak a bűnözés terjedésének. Simonné Halász Hajnalka a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője, pontosabban Nagycsécsen ő maga a szolgálat, lévén munkáját egyedül végzi. Bizonyos esetekben persze a rendőrség segítségére is szükség van: amikor például egy gyermeket kiemelnek a családból, mert a közeg veszélyezteti, nemritkán valóságos drámák zajlanak le. Igaz, legutóbb egy kiskorú maga kérte, hogy vigyék őt el szüleitől, mert nem bírja tovább otthon. Nagycsécsen jelenleg hét gyermek áll védelem alatt.
Az élet gyakran produkál furcsa helyzeteket, hiába történik erőszak, veszélyeztetés családon belül, a hatóságok megjelenésekor az érintettek rendszerint összezárnak, próbálják meghiúsítani az intézkedést. Olykor maga a sértett is. A távol tartási törvény értelmében a hatóságok hetvenkét órára kitilthatják a hozzátartozóival szemben erőszakot alkalmazó személyeket a közösen használt ingatlanból, a bíróság pedig gyorsított eljárásban dönt a következményekről. Ám a családvédelmi szakember szerint előfordul az is, hogy kívülállóként érthetetlen módon a bántalmazott házastárs másnap maga veri a rendőrség ajtaját, hogy engedjék ki végre férjét vagy éppen feleségét. Az otthoni rossz minták megpecsételhetik a gyermek sorsát, az iskola pedig keveset tehet. Jellemző, meséli Simonné Halász Hajnalka, hogy a tizenéves, hetedik-nyolcadikos gyerekek szembefordulnak szüleikkel, lenézik őket, amiért apjuk, anyjuk esetleg még ennyi iskolát sem végzett. Elveszik a tekintély, minden korlát, s ha a rendőrségi őrszobán kötnek ki néha, hát sebaj.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőrszövetség elnökhelyettese, Cseh László szerint velük szemben is csak akkor lehet bármit tenni, ha megfelelővé válik a jogi háttér. Ami a szabálysértési elzárás bevezetését illeti, a lépést a férfi csak üdvözölni tudja.
Vajtó János, Taktaszada polgármestere szerint azonban gyakori, hogy épp a szülők vagy idősebb hozzátartozók küldik lopni a tizennégy év alatti kisgyerekeket, tudva, hogy a hatóságok velük úgysem kezdhetnek semmit. (A szabálysértési elzárás kiskorúakra nem, csak tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalkorúakra és felnőttekre vonatkozik.) A rendőrök járőröznek a kétezer lelkes településen, de ez nem elég, mondja a polgármester, aki szerint a közbiztonság érezhetően csak akkor javulhat, ha körzeti megbízottat helyeznek hozzájuk. Négy évvel ezelőtt saját forrásból létre is hozták a rendőrségi irodát, felszerelve bútorokkal, ellátva internetkapcsolattal, csak éppen azóta sem költözött be senki. Vajtó János szerint a legjellemzőbb a mezőgazdasági termények megdézsmálása, a tyúktolvajlás – és a térség a maffiamódszerekkel zajló, mostanra némileg visszaszorított uzsoráztatásról is ismert. Az indulatok hevesek, a Taktaköz falvainak egyes szélső utcáit a nem odavalósiaknak érdemes elkerülniük. (Emlékezetes, az uzsoramaffia vezetőire hetven állig felfegyverzett kommandós csapott le két éve, mivel attól tartottak, hogy a népes rokonság ráronthat a rendőrökre.)
A polgármester azt mondja, az elkövetők többnyire visszaeső bűnözők, tíz–húsz nap elzárás nem hatja meg őket. Éppen ezért – így a település első embere – a bűnmegelőzésre kellene nagyobb figyelmet fordítani, nem csak a szankcionálásra.
Edelényben Molnár Oszkár polgármester azt állítja, környékükön semmi különbséget nem érezni a közbiztonság terén. A város rendőrkapitányságához negyvenhat település tartozik, erősítést egyelőre nem kaptak.
A tavaszi árvíz által leginkább sújtott Felsőzsolcán viszont úton-útfélen rendőrökkel találkozunk, a helyiek szerint legtöbbször az autósokat ellenőrzik. De kétségtelen, bűncselekményekről sem hallani.
A rendőrség érezhető óvatossággal közelít a kérdéshez, szívesen beszélgettünk volna (hivatalos formában is) nehéz terepen dolgozó körzeti megbízottakkal tapasztalataikról, ám az ehhez szükséges engedélyt nem kaptuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). Kérésünkre elküldték azonban a legfrissebb borsodi statisztikákat, amelyek a lakosságot leginkább irritáló bűncselekmények tekintetében egyértelműen pozitív változásokról tanúskodnak. Az összehasonlítás alapjául 2009, valamint 2010 első hét hónapja szolgál. A megyében az ismertté vált bűncselekmények közül az egy évvel korábbi időszakhoz képest számottevően csökkent az emberölések (18-ról 11-re) és a rablások (170-ről 132-re) száma. Szándékos testi sértés a tavalyi 591 helyett 582 történt. Az ORFK szóvivői irodája kiemeli: „a közbiztonsági szempontból frekventáltnak mondható” Ózdi Rendőrkapitányság területén 6,4 százalékkal (1489 helyett 1393) kevesebb az ismertté vált bűncselekmény. A legnagyobb eredmény a számok alapján, hogy az ózdi térségben 35 százalékkal csökkent a betöréses lopások száma (122-ről 80-ra), és csaknem 20 százalékkal kevesebb szándékos testi sértés (a tavalyi 94 helyett 77) történt. A Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén is érezhetően, ötödével kevesebb rablás (88 helyett 68) vált ismertté, mint egy évvel korábban. A megye rendőri szerveinek nyomozati eredményessége az egy évvel korábbihoz képest 6,25 százalékkal javult, míg korábban a nyomozások 57,67 százalékát, addig idén 63,92 százalékát fejezték be eredményesen.
Márciusban (vagyis még a kormányváltás előtt) felállt a Készenléti Rendőrség százfős miskolci bevetési osztálya, augusztus 6-án új körzeti megbízotti iroda nyílt Nagybarcán, augusztus 19-én pedig átadták a nagycsécsi „közbiztonság házát”, ahol látogatást tettünk. Másrészt tény, a térségbe a május–júniusi árvíz miatt is rengeteg rendőrt vezényeltek, így egyelőre nehéz lemérni, a tapasztalható javulás mennyiben köszönhető ennek, illetve a közbiztonság-javító csomagnak.
A borsodi rendőrök elhivatottságához – évek óta szorosan figyelve munkájukat – nem fér kétség, ha csak rajtuk múlott, saját tapasztalat szerint a sajtó munkáját is mindig segítették. De hiába a hatóság tenni akarása, ha a gyenge jogszabályok vagy éppen technikai hiányosságok miatt munkájuk nem lehet mindig kellően eredményes. Előbbire, vagyis a bűnözőkkel szemben túlságosan is engedékeny törvényekre jellemző annak a selyebi idős asszonynak az esete, akit augusztus 23-án raboltak ki otthonában. Az egyik tizenhat éves elkövető korábban már ellopta a hetvenhét éves hölgy nyugdíját, de a pénz a gyors rendőri felderítésnek köszönhetően hamar visszakerült hozzá. A fiatalkorú tolvaj azonban megfogadta, s ezt gyakran hangoztatta is, hogy visszaszerzi a „pénzét”. Az elhatározást tett követte, így a tolvajból rabló lett, s tizennégy éves társával visszatért a néni házához. A nő fejét letakarták, bántalmazták őt, majd a lakásban talált nyolcvan forinttal (!) távoztak. Az Encsi Rendőrkapitányság nyomozói egy napon belül elfogták őket, s kezdeményezték előzetes letartóztatásuk bírósági elrendelését. Az első esetben nem álltak fenn az előzetes letartóztatás törvényi feltételei, tehát a lopás ügyében az ifjú bűnöző szabadlábon védekezhetett. Így pedig majdnem gyilkos is vált belőle.
Gulyás Ottó nagycsécsi polgármester azt mondja, valóban nagy öröm, hogy körzeti megbízott dolgozik náluk, jó is vele a viszony. De megjegyzi azt is, a rendőr nincs mindig a faluban, mivel több településen is járőrszolgálatot lát el, saját autója nem lévén máshol tevékenykedő kollégák kocsijába ülve be párnak. A polgárőrök mindenhol nagy segítséget jelentenek, Nagycsécsen is huszonhatan szolgálnak, ám ameddig nincs helyben járőrautó, legföljebb ők ültethetik be a rendőrt saját civil kocsijukba.
A borsodi kistelepülésen nagy esemény a közbiztonságot szolgáló épület átadása, összesereglett a falu apraja-nagyja. Az önkormányzat is kitett magáért, sütöttek-főztek a vendégeknek. Délután a rendőri vezetők lassan távoztak.
Búcsúzik a körzeti megbízott is:
– Viszlát – mondja –, holnap újra jövök!