Nem sért közösségi jogot az Európai Bizottság szerint a magyarországi médiaszabályozás, a grémium úgy látja, hazánkban is biztosítottak a szabad sajtó működésének feltételei. Az Európai Parlament kedden késő estig vitázott egy beadványról, amely szerint „a Cseh Köztársaság és Olaszország után Magyarország, Észtország és Románia is az információ és a média szabadságát súlyosan korlátozó tervezeteket vitat meg, amelyek olyan hatáskörökkel kívánják felruházni a kormányokat, amelyek birtokában meghatározhatnák a média által közölt tartalmakat, cenzúrázhatnák az ellenük irányuló bírálatokat, és növelhetnék a média kormányzati ellenőrzését”.
Az MSZP mindazonáltal az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa.
Az Európai Bizottság képviselője egyáltalán nem osztja a magyar szocialisták aggodalmát: Nellie Kroes médiabiztos szerint egyik uniós országban, így Magyarországon sincs veszélyben a sajtószabadság. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – amelynek semmi köze sincs az Európai Unióhoz – viszont másként ítéli meg a helyzetet: Dunja Mijatovics sajtószabadság-biztos Martonyi János külügyminiszternek kedden azt írta, hogy „a közszolgálati médiát a közvetlen politikai irányítás veszélye fenyegeti”. L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke tegnap rámutatott: az EBESZ-jelentés szóról szóra az MSZP álláspontját visszhangozza. – Jó lenne, ha végre megváltozna az az 1998 és 2002 között jellemző gyakorlat, hogy Magyarországon valakik megírnak anyagokat, ezeket kijuttatják nemzetközi szervezetek vezetőihez, majd ezek az anyagok a nemzetközi szervezetek fejléces papírjain jelennek meg – mondta.

Városháza-botrány: vádat emeltek négy ember ellen, börtönt kér az ügyészség