A klubvilágbajnokság 32 részvevő csapata nyolc négyfős csoportban vágott neki a küzdelmeknek. A csoportkör első fordulója véget ért, 16 mérkőzést követően 44 gól születetett a tornán, ami meccsenkénti 2,75-ös átlagot jelent. A szórás óriási, ugyanis láthattunk tízgólos találkozót, de több gólnélküli összecsapást is. Ami a nézőszámokat illeti: akadt összecsapás, amelyen világbajnoki szintű volt a szurkolás, azonban inkább a közöny és az érdektelenség jellemző az eddigi találkozókra.

Az amerikaiak csak az európai sztárcsapatokra kíváncsiak
Miközben a FIFA szándéka az volt, hogy a klubvilágbajnokság a világ egyik legnagyobb presztízsű eseményévé váljon, az érdeklődés ezt egyelőre nem igazolja. A torna kezdete óta az okozza a legnagyobb gondot a FIFA-nak, hogyan töltse meg a stadionokat.
Ugyan a Paris Saint-Germain és az Atlético Madrid összecsapása a legendás Rose Bowl Stadionban pozitív képet festett, hiszen több mint nyolcvanezer szurkoló figyelte a két sztárcsapatot, a kisebb klubok mérkőzésein szinte teljes közöny uralkodik.
Ez is azt mutatja, az amerikai nézők csak az európai sztárcsapatokra kíváncsiak. Azonban még az európai topcsapatok találkozóin sem mindig nagy az érdeklődés, a Chelsea meccsén is foghíjas volt a lelátó.
A szervezők próbálták menteni a helyzetet: dinamikus jegyárazással csökkentették az árakat, bizonyos stadionrészeket lezártak, letakarták lepellel, a szurkolókat pedig átcsoportosították a kameraképekhez, hogy legalább a közvetítések ne árulkodjanak az üres székekről.
Az Ulszan–Sundowns találkozó negatív rekordot hozott a klubvilágbajnokságon. A 25 500 férőhelyes Inter & Co Stadionban a hivatalos nézőszám 3412 volt, de a helyszíni beszámolók szerint a valóságban alig pár száz szurkoló foglalt helyet a lelátókon. Ennél egy átlagos magyar bajnoki meccsre is többen kíváncsiak.
A szurkolók hiánya nemcsak a hangulatot öli meg, hanem a torna presztízsét is aláássa, s bizony pofont jelent a FIFA-nak. Nagy kérdés, hogy az egyenes kieséses szakaszra megváltozik-e a helyzet.