Nagyhalak a célkeresztben

A jövőben kevesebb vagyonosodási vizsgálatba kezd az APEH, s további változás, hogy a középosztálybeliek zaklatása helyett ezentúl a nagyban utazó adóelkerülők, például a milliárdokat eltüntető cégbedöntők ellen indul majd efféle eljárás.

Jakubász Tamás
2010. 09. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyökeresen megváltoztatja szemléletmódját az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). A szervezet szakít az elmúlt évek gyakorlatával: a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb vagyonosodási vizsgálatot indít majd, s az ellenőrzéseket a korábbi gyakorlat, vagyis a középosztály megfélemlítése helyett a nagyban utazó adóelkerülők utolérésére használja fel. Ez olvasható ki az APEH kérdéseinkre adott legfrissebb válaszaiból. A kisebb számú ellenőrzésekben a hivatal munkatársai azoknál vizsgálódnak, akik értékes vagyontárgyakkal bírnak, esetleg luxuskörülmények között élnek, ám csekély öszszegű közterhet róttak le.
Vagyongyarapodási ellenőrzésekre számíthatnak a jövőben a notórius cégbedöntők is, vagyis azon „üzletemberek”, akik a vállalkozásukkal adósságokat halmoznak fel, ám társaságukat az adók és más tartozások kifizetése előtt felszámolásba kergetik, az értékeket pedig kimenekítik.
Az adóhatóság rögzítette: megvizsgálják majd, hogy a megszűnő társaság csalárd vagyonkimentés miatt dobta-e be a törölközőt, vagy a gazdasági folyamatok vétlen áldozata lett. Előbbi esetben ellenőrzik, hogy ki, mikor és főleg hová mentette át az adózatlan öszszegeket.
*
A szemléletváltást Vida Ildikó, az APEH június végén kinevezett elnöke hirdette meg. A hivatal első embere a lapunknak egy hónapja adott nyilatkozatában felidézte: az adóhatóság az elmúlt években a nagy halak helyett átlagemberek ellen indított vagyonosodási vizsgálatot, így a módszer nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Az APEH most azt közölte: a vagyongyarapodási eljárások alkalmasak a feketegazdaság visszaszorítására és az adóelkerülők felkutatására. Ám a szervezet a jövőben felhagy azzal a módszerrel, amit Gyurcsány Ferenc honosított meg. A szocialista politikus még miniszterelnökként arra utasította az adóhivatalt, hogy a revizorok 2007-ben tízezer vagyonvizsgálatot fejezzenek be. A hatóság akkor túlteljesítette a kívánságot, s több mint tizenegyezer ilyen eljárás végére tett pontot. Egyik olvasónk esete pontosan megmutatta, miképpen.
Az APEH 2007 közepén egy húszas évei vége felé járó nőnél kezdett vagyonvizsgálatba. A nő a főváros XIII. kerületének egyik harminc négyzetméteres panellakásában működtette szépségápolási stúdióját, mely kozmetikai kezelést és műkörömkészítést kínált vendégeinek. A nő egyedül vitte vállalkozását, amelyből éppen csak megélt: bankszámláján általában százezer forintnyi öszszeget tartott, bérelte üzletéhez közeli lakását, s még csak nem is járt luxusautóval, Suzukival közlekedett. A revizorok ennek ellenére felkeresték, igaz, két óra alatt be is fejezték a vizsgálatot. A vagyonosnak véletlenül sem nevezhető nő a procedúra végén megkérdezte az APEH munkatársaitól, miért éppen őt ellenőrizték. Az egyik hivatalnok erre elmondta, a miniszterelnöki utasítás miatt rengeteg vizsgálatot kell elvégezniük, és azért választották ki a kozmetikust, mert tudták, hogy semmit sem találnak nála. Így gyorsan végeznek, s teljesítik az aznapi normát.
Az adóhivatal éppen ezzel a módszerrel szakít. Nem határozzák majd meg, hogy hány vagyonvizsgálatot kell az adott évben befejezni. A norma kikötésének elhagyásától az eljárások gyorsítását, szakszerűségük fokozását várja az APEH. Több ember marad ugyanis arra, hogy az adófizetést nagy tételben kikerülőket felkutassák: mód nyílik rá, hogy a szervezet munkatársai tüzetesebben átvizsgálják a rendelkezésre álló dokumentumokat, elemezzék a beérkező információkat, s alaposabb kockázatelemzést hajtsanak végre. Az APEH így saját maga is felismerheti, hogy egy korábban gyanúsnak tartott személy adóügyei mégis rendben vannak, s nem zaklatják majd az érintetett felesleges eljárással. Ugyanakkor a felszabaduló munkaerő a valódi adókikerülőknél alaposabb, átfogóbb vizsgálatokat tarthat. A hatóság tehát a jövőben nem a vagyonosodási eljárások előre kitűzött darabszámának teljesítésére összpontosít, hanem a közkasszát megkárosító személyek felkutatásával tölti idejét. Ráadásul az elkövetkezendőkben csökkentik az efféle eljárások számát, s a mérséklés már az idei adatokon is tetten érhető. Szemben a korábbi évek többezres értékeivel, a mostani esztendőben eddig 1380 efféle eljárás végére tettek pontot.
Ahhoz, hogy a kétséges vagyongyarapodásokat ezentúl hatékonyabb tárhassa fel az APEH, a hivatal szerint jogszabály-módosításra is szükség lenne. Az eljárási szabályok pontosításával gyorsítani, ésszerűsíteni lehetne a hatóság ellenőrzéseit. A hivatal várakozásai szerint a célirányos, kisszámú vagyonvizsgálatok javítják majd a tisztességes polgárok és vállalkozások helyzetét, utóbbiak versenyképessége – az adóelkerülő cégtulajdonosok kiszűrésével – növekedhet.

Újabb igazgatóváltás. Újabb regionális igazgatót nevezett ki az adóhivatal elnöke: tegnaptól Huber Éva vezeti az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.