A bérplafonról szóló törvény nem vonatkozik a részben vagy egészben állami tulajdonú vállalatokra, ennek ellenére – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint – az állami vállalatokat felügyelő és a magyar állam érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., illetve a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. új vezetése több alkalommal önálló lépéseket tett a jó erkölcsbe ütköző javadalmak megfékezésére, és alkalmazta az egyébként csak a közszférára érvényes jogszabályt – válaszolták a tárcánál a távirati iroda kérdésére.
Az MFB honlapján közzétett információk szerint a bank vezérigazgatója kétmillió, helyetteseik 1,9 millió forintot keresnek, ezenfelül az alapbér nyolcvan százalékának megfelelő prémiumra tehetnek szert. Az MNV-nél a vezérigazgató és általános helyettese szintén kétmillió forintot visz haza, s maximum tízhavi prémiumra jogosult előre meghatározott feladatok teljesítése esetén. A Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatójának személyi alapbére ugyancsak kétmillió forint, és legfeljebb ennek nyolcvan százalékáig részesülhet prémiumban, feltéve, ha maradéktalanul teljesít. A Szerencsejáték Zrt. első emberének alapbére is kétmillió forint, s teljesítménybére ennek nyolcvan százaléka lehet. A Magyar Postánál nincs olyan vezető, aki kétmillió forintnál többet keresne – noha a vezetőváltások előtt volt ilyen. Nem „lóg ki a sorból” a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója sem, aki szintén kétmilliós javadalommal rendelkezik, jóllehet a két vezérigazgató-helyettes 2,3, illetve 2,5 milliót keres. Mindhárman maximum nyolcvanszázalékos prémiumban részesülhetnek.
origo.hu
Magyar Péterrel szemben a szolnoki pártkoordinátornak nem volt mentelmi joga, nem is tudta kikerülni az eljárást
