Pengeváltás és újjászületés

Az elmúlt napokban visszafogottnak nem mondható levelezés zajlott Tarr Béla filmrendező-producer és Kőrösi Zoltán, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke között. A részletek feltárása és pontosítása érdekében kérdezte meg lapunk munkatársa Kőrösi Zoltánt a személyeskedésektől sem mentes kemény és szélsőséges szóváltásról.

Tarr Béla elégedetlenségét fejezi ki egy régóta tervezett filmsorozat meghiúsult finanszírozása miatt. A rendező-producer az újjászületésről: a reneszánszról szeretne egyenként 50-60 perces filmsorozatot forgatni, amelyre tíz rendezőt kért fel: Makk Károlyt, Janish Attilát, Gothár Pétert, Enyedi Ildikót, Szász Jánost, Jeles Andrást, Bogdán Árpádot, Kocsis Ágnest, Mundruczó Kornélt és Pálfi Györgyöt. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MKK) tavaly vállalta a filmterv támogatását, de a szándéknyilatkozatot idén viszszavonták. Tarr Béla levelében „filmelhárító bizottságnak” nevezi az alapítványt, mivel szerinte neves rendezők együttműködését akadályozta meg. Bírálatát kemény hangnemben fejezi ki: „Immár harminchárom éves filmes pályafutásom során – melyet becsületesen, legjobb tudásom szerint és tapasztalataim szerint, közmegbecsüléssel végeztem – ilyen cinikus, szívtelen és nagyképű eljárással utoljára a pártállami időkben találkoztam!” A rendező levelében kitért arra is, hogy az MMK adóssága miatt számos nagyjátékfilm támogatását is megvonták, és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium zárolta az intézmény éves költségvetésének hatvan százalékát, amelynek már több filmterv is áldozatává vált, rontva ezzel a fiatal rendezők kitörési esélyeit.
Kőrösi Zoltán válaszában kifejtette, hogy a magyar filmes élet bővelkedik az olyan rendezőkben, akik producernek is nevezik magukat, holott filmjeikhez csak állami támogatást várnak, más szponzorokat, támogatókat nem is keresnek az általuk „menedzselt” produkciókhoz. Az MMK elnöke a támogatás megvonásáról levelében azt írja, hogy az előző kuratórium a televíziókkal közös pályázatot írt ki 2009-ben (több száz milliós összegről van szó), amelynek finanszírozására nem rendelkeztek megfelelő anyagi háttérrel: „Bizonyára értesült arról, hogy sajnálatos módon a Magyar Mozgókép Közalapítványban az elmúlt évek során olyan gazdálkodási szakszerűtlenségek és nagyon jelentős kerettúllépések történtek, amelyek következtében, forráshiány miatt jelenleg le kellett hogy álljon a magyar filmfinanszírozás.” Kőrösi Zoltán említést tesz arról is, hogy az adósságok részint a korábbi kormány mulasztásaiból adódóak, részint a felelőtlen gazdálkodásból, illetve a megaprodukciók finanszírozásából, amelyek közül egyet Tarr Béla is „közelről ismer”.
Lapunk megkeresésére Kőrösi Zoltán megerősítette: „A kiírt pályázatra a MMK-nak semmilyen finanszírozási alapja nem volt, megállapodás szerint a pénz felét az alapítványnak kellett volna állni, a másik felét pedig az adott televíziónak, amely a filmeket leadja. 2009-ben egyik magyar közszolgálati televízió sem rendelkezett a több száz milliós összeggel, amely a megvalósításhoz szükséges lett volna. Emellett januárban Hiller István, az akkori oktatási és kulturális tárca vezetője is ígért támogatást, de azt már kevesen tudják, hogy ezt a Nemzeti Kulturális Alap terhére tette, szintén megalapozatlanul.” Tarr Béla utolsó feltevésével kapcsolatban, mely szerint akadályozzák a fiatal rendezők munkáját is, Kőrösi lapunknak az alábbiakkal reagált: „A generációváltás szembetűnő, nem véletlen, hogy a fiatal rendezők Cannes-tól kezdve Berlinig minden díjátadón nagy sikert arattak. Filmjeik nem gigantikus költségvetésből valósultak meg, mégis nemzetközileg elismertek. Az MMK jelenleg a legfontosabb feladatának a feltörekvő rendezők finanszírozását tekinti.”