Szexuális zaklatás az iskolában

A közelmúltban megrovásban részesítettek egy szakiskolai tanárt, aki több esetben is intim jellegű kérdéseket tett fel tanítványainak, a lefolytatott fegyelmi vizsgálat szerint egy esetben a diákok előtt, tanórán. Az iskolákban elkövetett szexuális zaklatások ugyanakkor még mindig tabutémának számítanak, bár az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a szemérem ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma a statisztikai adatok alapján meredeken emelkedő tendenciát mutat az oktatási intézményekben.

„…távol kell tartani a lehetséges újabb áldozatoktól…” Mi a teendő azokkal a tanárokkal, akiket szexuális zaklatás miatt elmarasztaltak ugyan, ám büntetőeljárás az ügyben nem indult? – tettük fel a kérdést a parlamenti pártok szakpolitikusainak. Pósán László, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes alelnöke helyénvalónak tartja, ha egy tanár még az iskola környékéről is eltűnik, ha egy belső vizsgálat elmarasztalja szexuális zaklatásért. – Még ha nem is indul nyomozás, egy szabályszerű fegyelmi eljárásnak van jegyzőkönyve, és ha abból megállapítható a vétség, akkor indokolt az elbocsátás. Az érintett pedagógus fordulhat munkaügyi bírósághoz, de ilyen esetben ennek kicsi a valószínűsége – mondta. Tatai-Tóth András (MSZP) úgy véli, minden esetben a jogszabályok szerint kell eljárni, ha valaki a törvényesség útjáról letér, akkor az csak zavaros helyzetet eredményez. Szerinte az iskolaigazgató felelőssége azt eldönteni, hogy büntetőeljárást kell kezdeményezni, vagy más úton rendezi el a dolgot. Ilyen esetben nekik kell érvényt szerezni a törvényeknek és az írott és íratlan szabályoknak. Osztolykán Ágnes, az LMP oktatáspolitikusa szerint az iskolának azt kell szorgalmaznia, hogy a felek az igazságszolgáltatás rendszerén belül rendezzék a konfliktust. Hozzátette: az oktatási intézménynek nem dolga, hogy a bíróság szerepét töltse be. Dúró Dóra a Jobbik részéről első körben az iskolai belső vizsgálatot tartja hatékony módszernek. Elmondta: az intézményen belüli tényfeltárás bizonyos esetekben gyorsabb és hatékonyabb lehet, mint egy hosszadalmas jogi procedúra. – Ha egy ilyen eljárás megalapozza annak gyanúját, hogy a tanár szexuálisan zaklatott egy vagy több növendéket, akkor távol kell tartani a lehetséges újabb áldozatoktól, vagyis fel kell menteni a munkavégzés alól mindaddig, amíg egy jogi eljárás nem tesz pontot az eset végére – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Nagyon ritkán fordul elő olyan eset, amikor iskolai oktatók saját diákjaik sérelmére elkövetett zaklatásairól számol be a sajtó. A szakértők szerint – miként az öszszeállításunkból is kiderül – ennek egyik oka az, hogy ezeknek a cselekményeknek csak töredéke jut a hatóságok tudomására. A közelmúltban azonban az egyik megyeszékhelyen lefolytattak egy fegyelmi vizsgálatot, amelynek tárgya éppen az volt, hogy az iskola fizikatanára hogyan sértette meg a tanulók emberi méltóságát, személyiségi és magánélethez való jogait.
A lapunk birtokába jutott fegyelmi határozat szerint az oktató 2007 közepén megrovást kapott „munkaköri kötelezettségeinek vétkes megszegése” miatt. Az ügy leirata szerint a szakiskola tanára több lánytanuló szexuális életével kapcsolatban is tett fel kérdéseket, a fegyelmi vizsgálatban megkérdezett diákok elmondása alapján előfordult, hogy ez tanórán történt meg. Az eljárásban több tanárt és diákok is kihallgattak, beszámolójuk alapján az oktatási intézmény vezetése bizonyítottnak találta a zaklatást, bár az érintett tanár tagadta az ellene felhozott vádakat, és volt olyan tanú is, aki ezt a véleményt erősítette. A vizsgálatról készült jegyzőkönyv szerint az ügy azért pattanhatott ki, mert a lányok egyik tanárnőjüknek elmesélték tapasztalataikat, bár – miként az oktató fogalmazott – az „elsős lányok nagyon szégyellték ezt, először el se merték mondani neki…, majd elkeseredettségükben tört ez ki belőlük”. Állítólag a szóban forgó fizikatanár többször, fizikaórán és korrepetáláson is a szexre terelte a témát, rákérdezett például arra is, hogy a tanulók létesítenének-e intim kapcsolatot egy náluk idősebb férfival, továbbá önkielégítésre vonatkozó kérdésekkel is zaklatta a diákokat. A lányok osztályfőnöke a fegyelmi tanács előtt azt vallotta, hogy amikor a két diáklány elmondta neki a fentieket, akkor nagyon feldúlt lelkiállapotban voltak, és érződött rajtuk, hogy komolyan beszélnek.
A sértettek elmondták azt is, hogy a későbbiekben, amikor osztálytársaik előtt rákérdeztek tanárjuknál, miért érdeklődik a magánéletük iránt, a fizikatanár azt felelte, hogy nevelőként feladata figyelemmel kísérni fejlődésüket. Talán nem is sajátos utóélete a történetnek, hogy a későbbiekben a tanulók között pletyka alakult ki, amely az érintett lányokat rossz színben tüntette fel: azt beszélték róluk, hogy felajánlkoztak a tanár úrnak, és nemi életet éltek vele.
Tabutéma
Az oktatási intézményekben elkövetett szexuális zaklatások még mindig tabutémának számítanak Magyarországon, különösen abban az esetben, ha pedagógusok az elkövetők. A témában még soha nem készült átfogó, részletes statisztika. Az oktatásirányítás például egyáltalán nem rendelkezik adatokkal arról, hogy milyen gyakorisággal és hol történtek ilyen bűncselekmények, a hatályos jogszabályok szerint ugyanis az iskoláknak nem kell jelenteniük az ilyen eseteket a szaktárcának. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága szerint az oktatási intézményeknek csak az iskola gazdálkodásával, pénzügyeivel kapcsolatos bűnesetekről kell tájékoztatniuk a minisztériumot, a szexuális jellegű bűncselekményekről nem. A szakemberek szerint szükség lenne ilyen jellegű felmérésekre, hiszen azzal, ha ismertté válnának a fertőzött körzetek és intézmények, nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a megelőzésre. Amikor az oktatási intézmény elmarasztalja ugyan a tanárt a zaklatásért, de büntetőeljárás nem indul az ügyben, nagy az esély arra, hogy az illető más iskolában tovább taníthat.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk kérésére ugyanakkor kiválogatta azokat az ügyeket, amelyek esetében oktatási intézményekben elkövetett szexuális jellegű bűncselekmények miatt indult nyomozás. A rendőrség megállapítása szerint a szexuális bűncselekmények közül a szemérem elleni erőszak a jellemző, az erőszak színtere pedig az általános iskola. A sértettek és az elkövetők is jellemzően diákok, a legveszélyeztetettebbek a gyermekkorúak. A sértettek közül többen vannak a 6, 7, 10 és 11 évesek. A gyermekkorú bűnelkövetők életkorukból adódóan nem büntethetők. A statisztika egyébként meredeken emelkedő tendenciát mutat: a lezárt nyomozásokat figyelembe véve 2006-ban még csak négy általános iskolai szemérem elleni erőszak bűncselekmény vált ismertté, 2008-ban azonban több mint háromszor, 2009-ben pedig több mint hatszor annyi esetre derült fény.
Ötből egy
– Magyarországon még sosem készült szakmai kutatás az oktatási intézményekben elkövetett szexuális abúzusokról, csak néhány részismeretünk van a témában. Annyi bizonyos, hogy az ilyen ügyekben óriási a latencia: öt szexuális zaklatásból egy esetre derül fény – jelentette ki lapunknak Gyurkó Szilvia kriminológus. Az ügyek rejtve maradásának egyik fő oka az áldozat szégyenérzete, a másik az intézmények szakemberhiánya. A kriminológus szerint a gyermekekkel szembeni szexuális zaklatások legnagyobb részét – mintegy hatvan százalékát – a kicsi a saját családjában szenvedi el, az iskolai esetek ennél jóval ritkábbak. A részkutatásokból annyi bizonyos, hogy a bentlakásos oktatási intézményekben, például kollégiumokban súlyosabb szexuális bűncselekmények történhetnek, mint a nappali oktatási intézményekben. Adatok bizonyítják azt is, hogy a fogyatékkal élő gyermekek kiszolgáltatottságuk miatt sokkal gyakrabban válnak szexuális bűncselekmények áldozatává, mint egészséges társaik. A legsúlyosabb helyzet a kettő ötvözésénél alakult ki, vagyis a fogyatékkal élő gyerekek bentlakásos intézményeiben. Ebben a témakörben a francia állam végzett kutatást, és megdöbbentő eredményre jutott: az ilyen intézményekben a fogyatékkal élő gyerekek kilencven százaléka szenvedett el erőszakot, és minden negyedik esetben szexuális zaklatás áldozata volt a gyermek.
Hazai adatok csak az iskolai erőszak témakörében vannak: ezek szerint a diákok negyven-hetven százaléka szenved el valamilyen erőszakot az iskolában. A legtöbb esetben fizikai vagy lelki bántalmazásról van szó. A kutatás adatai szerint az elkövetőknek legfeljebb húsz százaléka felnőtt iskolapolgár (iskolai dolgozó), az esetek döntő többségében a diákok bántalmazzák társukat. Ezzel szemben az oktatási ombudsmanhoz érkező gyermekpanaszok között ennél magasabb a pedagógusok által elkövetett bántalmazásokról szóló beszámolók aránya.
Súlyos problémát jelent, hogy az oktatási intézményekben nagyon gyenge lábakon áll a szexuális felvilágosítás, így a gyerekek sokszor nem tudják, nem érzik, hogy erőszakot követtek el velük szemben. A gyerekeknek általában szavaik sincsenek arra, hogy elmondják, mi történt velük, és sokszor nincs is kinek elmondaniuk. Ez a tudatlanság általában az enyhébb eseteknél gyakori, például a gyerek fogdosásánál, simogatásánál. Gyurkó Szilvia szerint a tanárok sem mindig ismerik fel az ilyen eseteket, pedig a gyerek súlyos pszichés sérüléseket szenvedhet el, és ez felnőttkorában szexuális zavarokat is kiválthat. A helyzetet súlyosbítja, hogy az iskolákban már évek óta nem kötelező gyermekvédelmi felelős alkalmazása, és az iskolapszichológusok tekintetében is szakemberhiánnyal küzdenek, pedig ezeknek a szakembereknek elengedhetetlen szerepük van a gyermekeket érintő bántalmazások feltárásában és a helyzet mielőbbi kezelésében. A szakember leszögezte: óriási szükség lenne arra, hogy a jövőben minden iskolában legyen gyermekvédelmi felelős, akinek többek között az a feladata, hogy a diákokat érintő bántalmazásokat, a velük kapcsolatos problémákat feltárja.
Titkolt dolog
Ranschburg Jenő gyermekpszichológus- professzor szerint a tanár-diák szexuális kapcsolatnál kevés titkoltabb dolog létezik a világon. – Évente csak néhány olyan eset kerül napvilágra, amely tanár és tanítvány kapcsolatáról szól. Az esetek döntő többségében fizikai erőszakról nincs szó, a pedagógus egyszerűen elcsábítja a még kamaszkorú tanítványt. Bűncselekményről abban az esetben van szó, ha a gyermek még nem töltötte be a 14. életévét – magyarázta a professzor. A szakember meggyőződése, hogy az ilyen eseteknek csak töredéke kerül felszínre, a legtöbb örökre rejtve marad. Az ügyek jellemzője, hogy csak évekkel vagy évtizedekkel később vall róluk az áldozat. A titkolózás oka általában a bűntudat és a szégyenérzet, amit az évezredes társadalmi konvenciók táplálnak. Sokszor az áldozat családja is azt kéri, hogy az ügy ne kerüljön az iskola falain kívülre, mert akkor megbélyegzik a kislányt, aki – bár áldozat – a társadalom szemében mégis bűnös egy kicsit. Ranschburg Jenő szerint a kamasz fiúk esetében a tanárnővel folytatott szexuális kapcsolat általában nem jár későbbi pszichés sérülésekkel. A fiúk legtöbbször nem titkolják az ilyen eseteket, sőt felvágnak vele. A lányoknál más a helyzet: náluk felnőttkori szexuális zavarokhoz vezethet a kamaszkori tanár-diák kapcsolat.
A pszichológus szerint gyakran előfordul, hogy az iskola megpróbálja eltakarni az ilyen eseteket. Ha a tanárt el is bocsátják, arra általában nem a valódi indok miatt kerül sor annak érdekében, hogy a pedagógusnak legyen esélye másik iskolában állást találni. Általában a férfi tanárokat érinti az elbocsátás, a tanárnők sokszor „könnyebben megússzák” a 14-17 éves fiúkkal folytatott viszonyt. A pszichológus szerint ennél súlyosabb, kimondottan pedofileseteknek – amikor 12-13 évesnél fiatalabb gyermeket ér szexuális zaklatás – nem terepe az iskola. A pedofília általában családban, rokoni körben fordul elő, ahol az elkövető jól ismeri az áldozatot, és alkalma van a gyerekkel hosszabb ideig kettesben maradni.
Veszélyes fegyver
A tanárok szerint a szexuális zaklatás vádja nagyon veszélyes fegyver, amelynek sok esetben csak pletyka az alapja, ám a szóbeszéd örökre derékba törheti egy pedagógus életét. – Évekkel ezelőtt volt egy olyan, a szakszervezetet bejárt eset, amely szerint egy tornatanár nem illő módon nyúlt a lányokhoz a testnevelés órán. Később beigazolódott a tanár ártatlansága, addigra azonban a vádak miatt annyira ellehetetlenült a pedagógus helyzete, hogy kénytelen volt távozni az iskolából – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Kerpen Gábor. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint nagyon fontos, hogy ha valamelyik pedagógus gyanúba keveredik, akkor ne pusmogjanak hetekig a háta mögött, hanem szembesítsék a rágalmakkal, hogy még a karrierje kettétörése előtt legyen módja tisztázni magát. Ha azonban bűnösnek bizonyul, akkor a bíróság dolga az igazságszolgáltatás.