Pénzesőre számíthattak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársai az őszödi beszéd kiszivárgását követő időszakban – tudta meg lapunk. Az NBH-soknak ugyanis félmillió forinttól egymillióig terjedő, esetenként efölötti túlórapénzt ígértek, ha sikerül „jól teljesíteniük” az őszi tüntetéseken. A többletjuttatást legalább háromszáz munkatársnak fizették ki 2006 karácsonyán, vagyis több száz millió forintot költöttek a polgári elhárítás különleges szolgálataira az adófizetők pénzéből. A műveleti feladatok nagy része az volt, hogy kapcsolatot mutassanak ki fideszes politikusok és a tüntetők között. Az NBH munkatársai tehát azért túlóráztak, hogy az őszi utcai összecsapásokban elvegyülve gyűjtsenek olyan információkat, amelyek az ellenzéki politikusok, újságírók és a tüntetések szervezői közötti együttműködésre utalhatnak, miközben azt is fel kellett volna tárniuk, hogy kik szivárogtatnak ki adatokat a sajtónak a minisztériumokból. A szervezett titkosszolgálati akciókhoz annyi embert kellett mozgósítani, hogy a polgári elhárítástól még nyugállományból is visszahívtak munkatársakat, akiknek együtt kellett tüntetniük a Kossuth téren és más helyszíneken a felháborodott tömeggel.
*
Forrásaink szerint ezt a csoportot csak „könnyűlovasságnak” hívták a nemzetbiztonságnál.
A titkosszolgálatok politikai célra történő felhasználásának első kézzelfogható jele 2006-ban, az országgyűlési választások hajrájában, a Fidesz nagygyűlése előtti napokban mutatkozott. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő március 28-án, egy Népszabadságban megjelent hírt követően bejelentette: négy napja tudja, hogy a magyar titkosszolgálat hivatalos értesítést kapott arról, hogy külföldi bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálásának szándékával robbantásokra készülnek az országban választási nagygyűléseken. Gyurcsány egy nappal később úgy korrigálta bejelentését, hogy a szlovák titkosszolgálattól származó értesülések alapján a bűnözők már nemcsak a politikai nagygyűlések helyszínein terveznek merényletet, mert általános céljuk a kampányrendezvények megzavarása.
A Gyurcsány-féle őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i kiszivárgását követő zavargások idején a Fidesz arra kényszerült, hogy elhalassza az önkormányzati választások kapcsán szeptember 23-ra meghirdetett fővárosi nagygyűlését. Az ellenzéki párt akkoriban arról kapott tájékoztatást Petrétei József rendészeti minisztertől, Szilvásy György kancelláriaminisztertől és Galambos Lajostól, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójától, hogy a szombatra tervezett békés demonstrációt provokációk zavarhatják meg, és konkrét információik vannak készülő robbantásos merényletekről.
A kormányellenes tüntetések napjaiban, 2006. október 9-én az NBH addig soha nem látott közleménnyel avatkozott be a politikai közéletbe. A polgári elhárítás bejelentette: a demonstrációk – tekintet nélkül azok jogszerű voltára – jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy azokat szélsőséges személyek vagy csoportok jogellenes – akár államellenes – cselekmények elkövetésére használják fel. Ezáltal a békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, melyben a résztvevők – tekintet nélkül eredeti szándékukra – akár puszta jelenlétük miatt is bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak. A tömegzavargásokban való paszszív részvétel is elkövetési magatartásnak minősül – szerepelt az NBH közleményében. Az úgynevezett bombalufi már 2006 októberében kipukkadt, mivel a kormánynak és híresztelések valóságtartalmát vizsgáló rendőrségnek addig sem sikerült bizonyítania, hogy valósak voltak az országgyűlési, és az önkormányzati választások előtti terrorfenyegetések. A Fidesz 2006. október 23-án az Astoriánál tartott nagygyűléséről távozókra a rendőrség „rátolta” a Nagymező utcában összegyűlt kormányellenes tüntetőket és rendbontókat. Az NBH napokkal később egy Debil és Gyík néven megjelölt férfi lehallgatott telefonbeszélgetését hozta nyilvánosságra, amellyel azt próbálták bizonyítani, hogy a szélsőséges tüntetők szándékosan húzták a Fidesz megemlékezése felé a vízágyúkkal, könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel a tömeget oszlató rendőröket.
Az elhárításnak is jutó pénzesőre Veres János akkori pénzügyminiszter 2006. október 25-én azzal utalt, hogy a rendvédelmi szervek többletköltségeire, személyi kiadásokra – benne a túlórákra – a szükséges fedezet rendelkezésre áll, és annak azonnali kifizetéséről szóló javaslatot terjeszt a kormány elé. A 2007-es költségvetésben – miközben minden tárca büdzséje csökkent – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségnek csaknem húszmilliárd forinttal több pénzt juttatott a Gyurcsány-kormány. Az összegből félmilliárd forintot fordítottak a lehallgatórendszer fejlesztésére, hogy – így a magyarázat – „fokozhassák a szélsőséges szervezetek és csoportok elleni küzdelmet”.
origo.hu
Mint kés a vajban – Orbán szerint az ellenzéken keresztül nyomulnak be az ukránok a magyar politikába
