A szabadság napja

Az idén különleges biztonsági intézkedések és kordonok nélkül, családi és gyerekprogramokkal gazdagítva ünnepelhetjük az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját. A fővárosi Jászai Mari térről holnap délután fél tizenegykor jótékonysági futóverseny is indul a vörösiszap-katasztrófa által érintett térség megsegítéséért. Orbán Viktor a Kossuth téren mond beszédet.

Az első tégla. Schmitt Pál köztársasági elnök szerint Nagy Imre példakép. A Heti Válasz tegnapi számában megjelent interjúban az államfő úgy fogalmazott, Nagy Imre „segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát”. Az államfő elmondta, meg sem fordult a fejében, hogy tizennégy évesen részt vegyen az 1956-os harcokban, október 23-án edzésről ment hazafelé, amikor meglátta a Bem tér felé tartó tömeget, elment velük egy darabon a Kossuth térre. Hozzátette, neki a megbeszélt időpontra mindig otthon kellett lenni, máskülönben édesapja akár egy-egy nyaklevest is kiosztott. Az államfő szerint a másik pillanat, amelyet most ünneplünk, az, hogy 1989-ben összeomlott a rendszer, október 23-án népköztársaságból köztársasággá váltunk, ami egyértelműen 1956-ban gyökerezik, ahogy az idei választásokon megtapasztalt példátlan összefogás is visszavezethető rá. Arra a felvetésre, hogy a kádárizmusban államtitkár-helyettesi rangig vitte, azt válaszolta, annak semmi köze nem volt a politikához. Hangsúlyozta, még egy szakszervezetnek vagy a KISZ-nek sem volt tagja soha, nemhogy a pártnak. Mint fogalmazott, beszélt négy nyelvet, kétszeres olimpiai bajnok volt, szállodai vezető 17 évig, ezért esett rá a választás és lett a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Ez a tisztség viszont automatikusan együtt járt az Országos Testnevelési és Sporthivatal egyik alelnöki posztjával, ami pedig államtitkár-helyettesi rangot jelentett. Schmitt Pál arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök szerepét hogyan látná szívesen a készülő új alaptörvényben, azt felelte: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok, egyértelmű felhatalmazás idején inkább az egyensúly megteremtése vezérli, de szerinte szükség van a végső kontrollra, fékre, tehát éppen hogy megerősítené „ezt a két beavatkozási pontot”. (MTI)

Már ma megkezdődnek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett ünnepi események, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Boros Péter egykori kormányfő fél háromkor a Szabadságharcosokért Közalapítvány fővárosi rendezvényén megkoszorúzzák a Műegyetem rakparton elhelyezett ’56-os emlékművet. Ezt követően fáklyás menet indul a Bem térre, amelyen részt vesz Kövér László házelnök. A Bem téri koszorúzás után az egybegyűltek a Kossuth térre mennek, ahol este hét órakor fellobban a forradalom lángja.
Október 23-án reggel kilenckor az Országház előtt katonai tiszteletadással vonják fel a Magyar Köztársaság állami lobogóját. Az eseményen részt vesznek a közjogi méltóságok. Ezek után a Kossuth téren családi és gyerekprogramok veszik kezdetüket. Lehetőség lesz meglátogatni a Parlament épületét, a gyerekprogramok között rajzverseny és filmvetítés is szerepel, Azok a pesti srácok címmel interaktív játék lesz a tér közepén. A délelőtti programok sorában rendezik meg a Szabadság-futamot is: a jótékonysági futáson a vörösiszapnak áldozatul esett települések megsegítéséért rendeznek gyűjtést. A verseny a Jászai Mari térről indul 10.30-kor, a cél pedig a Széchenyi fürdőnél lesz – a nagyjából három kilométeres futáson nem hirdetnek győztest.

*

A nevezési díj 1956 forint, amely a katasztrófa által sújtott települések helyreállítását szolgálja majd.
A Parlament előtt délután négy órakor – a tervek szerint – Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, őt követően Orbán Viktor kormányfő mond ünnepi beszédet. Öt órakor neves előadók részvételével kezdődik a Szabadság Koncert: mások mellett a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam, Szirtes Edina Mókus és a Belmondo együttes is színpadra lép.
Schmitt Pál köztársasági elnök ma délután öt órakor az 1956-os kitüntetetteknek ad át emléklapot a Parlament kupolatermében, este nyolckor pedig ugyanitt adja át a Nagy Imre Érdemrendet. Az államfő holnap reggel kilenckor a Parlament előtt, a Kossuth téren részt vesz a Magyar Köztársaság állami lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásán, fél órával később pedig a Sándor-palotában adja át a Kisebbségekért Díj külhoni tagozatát. A kitüntetések hétfőn állami elismerések átadásával folytatódnak a Köztársasági Elnöki Hivatalban.
A fővárosi önkormányzat húsz év után először tart megemlékezést október 23-án a pesti utcán. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt a szombaton 11 órakor kezdődő rendezvényen előbb Fónay Jenő 1956-os szabadságharcos, majd Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester mond beszédet. A rendezvényen részt vesz az LMP fővárosi frakciója is, a zöldpárt ugyanakkor nem tart központi megemlékezést; képviselőik saját szűkebb pátriájukban ünnepelnek. Az MSZP elnöksége október 22-én emlékezik meg az ’56-os forradalomról, méghozzá Kaposváron. A szocialisták öt órakor Nagy Imre szülőházához vonulnak, ahol köszöntőt mond Lamperth Mónika városi és Kolber István megyei elnök. Ezt követően fáklyás felvonulás kezdődik a volt miniszterelnök szobráig, ahol beszédet mond Mécs Imre ’56-os elítélt, volt szabad demokrata, majd pedig szocialista képviselő és Mesterházy Attila pártelnök. Déri Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója arra a kérdésünkre, hogy miért 22-én emlékeznek 23-áról, azt válaszolta: 16 éves hagyomány a szocialistáknál, hogy Kaposváron ezen a napon tartanak rendezvényt.
A Jobbik a fővárosi Deák Ferenc téren tart ünnepi megemlékezést október 23-án 15 órai kezdettel. A párt rendezvényén Balczó Zoltán alelnök, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Murányi Levente országgyűlési képviselő mond beszédet – tájékoztatta lapunkat Dúró Dóra szóvivő. Hozzátette: a megemlékezés után az Új erő nevű zenekar ad koncertet. A Jobbik 23-án délután ötkor a pécsi ’56-osok terére várja szimpatizánsait, Debrecenben pedig ma 17 órakor tart emlékezést a Kossuth téren. Vona Gábor pártelnök az ünnepet az Amerikai Egyesült Államokban tölti, külföldön élő magyar szervezetek meghívásának eleget téve.

Méltó emlékmű. Az 1956-os forradalomhoz méltó emlékművet állítana az ’56-osok terére Murányi Levente, a Jobbik alelnöke. Tegnapi tájékoztatóján kijelentette: a vasoszlopokból álló emlékművet le kellene bontani és méltó mementót kellene emelni, mert a jelenlegit az ’56-os hazafiak arcul csapásként értékelik. Losonczy Pál, a Jobbik fővárosi közgyűlési képviselője azt mondta: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az elmúlt nyolc év „kulturális és szellemi diktatúráját szimbolizáló” emlékmű helyére miként lehetséges egy másikat emelni. (V. A.)