Nemcsak a tiszalöki, hanem az utolsó, kislétai támadás után is tarthatta a kapcsolatot a romagyilkosságok egyik vádlottjával, Cs. Istvánnal a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt tisztje, H. Ernő – adta hírül a Magyar Hírlap. Ismeretes: H. Ernő korábbi vallomásában azt állította, hogy a tiszalöki gyilkosság után találkozott Cs. Istvánnal, aki a gyilkosságokról nem tett említést neki. A kitűzött százmillió forintos vérdíjjal kapcsolatban azonban Cs. István azt mondta, jó lenne, ha ő kapná, mert nincs pénze. A napilap azonban arra hívta fel a figyelmet hogy az országos rendőrfőkapitány csak 2009. augusztus 3-án tűzte ki a százmillió forintos nyomravezetői díjat, így Cs. István erről akkor még nem tudhatott, hiszen a tiszalöki támadás tavaly április 22-én történt. A lap – amely szerint az ilyen anomáliák miatt kellett eltüntetni a KBH-ban a romagyilkosságról szóló jelentéseket – felveti azt is: ha igaz, hogy Cs. István és H. Ernő a kislétai támadás után is találkozott, akkor nehezen hihető, hogy az elhárító nem tudott a gyilkosságokról.
Ismeretes, a hat halálos áldozatot követelő romagyilkosság-sorozat négy feltételezett elkövetőjét, K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt tavaly augusztus 21-én fogta el a rendőrség Debrecenben. Cs. István a gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottja, aki a nyomozók feltételezése szerint a tiszalöki és a kislétai támadás helyszínére vitte bűntársait. Lapunk megírta, hogy Cs. István a gyilkosságsorozat nyomozása során vallomást tett a titkosszolgálattal való kapcsolatáról is. Cs. István a vallomásában azt is állította, hogy a tiszalöki gyilkosság után megkereste őt a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) egyik tisztje, H. Ernő százados, akinek személyes érintettsége miatt nem adott érdemi információt. A KBH korábban még cáfolta Cs. István foglalkoztatását, de később a Honvédelmi Minisztérium elismerte ezt. A Katonai Biztonsági Hivatalnál vizsgálat indult, ami után több vezetőt felmentettek.
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
