Az orosz haderő sikeresebb, de közel sem áll győzelemre

Moszkva idén katonai eszközök nélkül tarja a győzelem napi parádét, Ukrajna pedig első alkalommal mutatta be a Fire Point által tervezett FP-9-es ballisztikus rakéta modelljét. Miközben a világ szeme az iráni konfliktusra szegeződik, aközben az orosz–ukrán háború is tovább zajlik. Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az Origónak beszélt a fronton kialakult helyzetről, a csonka moszkvai parádé üzenetéről és az új ukrán fegyver potenciájáról is.

Fotó: GENYA SAVILOV Forrás: AFP

Demkó szerint a háború állását tekintve – azt vizsgálva, ki foglal el összességében több területet – az ukrán ellentámadások ellenére a mérleg egyértelműen Oroszország javára billen.

Hogyha az ellentámadások és az orosz támadások eredményét kivonjuk egymásból, akkor gyakorlatilag évek óta Oroszország foglal el több területet, és Oroszország tud nagyobb károkat okozni az ukrán gazdaságnak, mint vice versa. Oroszország jobban áll, ez nem kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszország győzelemre állna még a Donbasszban sem

– hangsúlyozta a szakértő.

Demkó szerint Oroszország nem áll közel ahhoz, hogy a saját maga által kijelölt politikai és katonai célokat elérje. „Szürke a harctéri kép, de alapvetően az orosz előny továbbra is megvan” – fogalmazott. Hozzátette, azt is fontos látni, hogy az orosz előretörés lassult 2026-ban. Ez pedig összefügg Ukrajna fegyverkezésével, ami valóban fejlődésen ment át, és amely miatt Ukrajna sokkal komolyabb fenyegetést jelenthet az orosz hátországra.

Amiben Ukrajna nagyon nagyot fejlődött az utóbbi időben, az a dróntechnológia, cirkálórakéta technológia, tehát Ukrajna sokkal komolyabb fenyegetést jelent Oroszországra, az orosz hátországra, mint akár egy-két évvel ezelőtt

– emelte ki a szakértő.

Ráadásul ennek kapcsán Demkó szerint mindenképp érdemes megjegyezni, hogy Ukrajna az elmúlt időszakban megsokszorozta a dróntermelését, és „itt nem csak a rövid hatótávolságú FPV drónokról van szó, hanem a nagy hatótávolságú drónokról, cirkálórakétákról is”, amelyek gyakorlatilag már kétezer kilométeres mélységig képesek lehetnek csapást mérni Oroszországban.

Legutóbb Jekatyerinburgot érte támadás, ami 1800-1900 kilométerre van a legközelebbi földrajzi ponttól, ahonnan csapást tudnak az ukránok indítani, ezek az eszközök pedig nem légvonalban repülnek, hiszen el akarják kerülni az orosz légvédelmet. A kétezer kilométeres csapásmérő képesség tehát technológiailag bőven lehetséges.

Moszkva bőven az ukrán drónok hatókörén belül van, és ezért van az, hogy Oroszország próbál tűzszünetet létrehozni a moszkvai parádé idejére, de egyben le is mondtak az oroszok olyan elemekről, amelyek korábban részei voltak ennek. Ez semmiképpen sem egy orosz erőt mutató dolog

– magyarázta Demkó.

Egyúttal beszélt a Fire Point vállalat új ballisztikus rakétájáról is, amelyhez kifejezetten nagy reményeket fűznek az ukránok, azonban ezt érdemes fenntartásokkal kezelni. „Hogyha azt nézzük meg, hogy a Flamingó a Fire Point másik rakétája beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, akkor azt mondhatjuk, hogy nem”.

Kiemelte, hogy a Flamingót is nagy várakozások övezték, azonban az ukránok „nem tudtak annyit legyártani, mint amennyit mondtak”. „Az ukrán gazdaságot jelentős csapások érik” – fogalmazott. Szerinte egyértelmű, hogy Ukrajna előrelépéseket ért el ezen a területen, azonban az túlzó, hogy a rakétaprogram önmagában áttörést jelentene. Ha a valódi eredményeket akarjuk látni, akkor érdemes a drónprogram irányába tekinteni.

Ami Ukrajnának tényleg hatalmas eredményeket hozott, az a drónprogram. A drónok egyszerűbbek, olcsóbbak, könnyebben legyárthatók. A havi drónhasználatot, – tehát támadó drónok használatát – meg tudták ötszörözni az ukránok egy év alatt, az orosz lassulást pedig ez hozta el. Nem a nagyobb, látványosabb eszközök, mint mondjuk a Flamingó, hanem a kisebb, olcsóbb drónok, amelyekből nagyon sok van és amelyekkel telíteni lehetett a frontvonalat, így az oroszok mozgása nagymértékben megnehezül, még a korábbi időszakhoz képest is

 – foglalta össze a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Borítókép: Egy ukrán fegyvergyártó cég munkatársa teszteli a drónokat (Fotó: AFP)