Drágán dolgoznak a kasszák

Egy hamarosan elkészülő törvényjavaslat szerint bárki viszszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe. A pályakezdőknek már nem kell kötelezően magánnyugdíjpénztárat választaniuk. Vizsgálatot indít a kormány, hogy kiderítse, miért dolgoztak olyan drágán a magánkasszák az elmúlt években. Annak is utánanéznek, hogy a Bajnai-kormány miért akarta vagyonkezelőkhöz átjátszani a pénztárakat.

Globális nyugdíjgondok. Egész Európában baj van a nyugdíjrendszerrel – hangzott el egy tegnapi, öngondoskodásról szóló konferencián. Farkas András, a Brokernet vezérigazgató-helyettese elmondta: egyrészt a kontinens demográfiai helyzete, másrészt Európa világgazdasági súlyának elvesztése sodorhatja nehéz helyzetbe e század közepétől a nyugdíjasokat. Miközben 2050-re 44,5 százalékkal nő a 65 és 79 év közöttiek aránya, addig a nyolcvanévesnél idősebbeké 172 százalékkal emelkedik majd. Ez szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a nyugdíjrendszereket – jegyezte meg Farkas András.

Két héten belül a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amelyik az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést szabályozza – jelentette be tegnap Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Az új szabályok szerint bárki visszatérhet az állami rendszerbe, és a pályakezdőknek sem kell majd belépniük kötelezően a magánnyugdíjpénztárakba. Persze, ha úgy látják jónak, csatlakozhatnak a kasszákhoz. A pénztári tagdíjak 2011 decemberéig nem a magánnyugdíjpénztárakhoz, hanem az állami nyugdíjkasszába kerülnek. Ez a módosítás körülbelül havi 30 milliárd forint értékű befizetést érint. Selmeczi Gabriella újságírói kérdésre válaszolva elmondta: még dolgoznak a felfüggesztett befizetések után járó jóváírás módszerének kidolgozásán, ám annyi már most tudható, hogy a kormány alapelve az: senki sem járhat rosszabbul, mintha a magánkasszáknál lett volna a pénze.
A megbízott közölte: vizsgálatot indít a kormány, hogy kiderítse, hová tűnt a tagok pénze, és mi okozta a magánnyugdíj-pénztári veszteségeket. A vizsgálat annak is a végére kíván járni, hogy milyen érdekek alapján akarták a vagyonkezelők kezére játszani a szocialisták a nyugdíjpénztárakat. A kaszszák ugyanis a tagok tulajdonában vannak, ám a Bajnai-kormány kísérletet tett arra, hogy ezeket részvénytársasággá alakítsa, és ezáltal a vagyonkezelők tulajdonába adja – jegyezte meg Selmeczi.
A vizsgálat emellett a kasszák kifejezetten magas költségeit is hamarosan górcső alá veszi. A megbízott szerint a magánnyugdíjpénztárak az elmúlt években körülbelül ötszázalékos költséget számoltak fel a pénzek után, ami évi negyvenmilliárd forintot tesz ki, ezenkívül átlagosan 0,8 százalékos vagyonkezelési díjat is felszámoltak, ami évente 22 milliárd forintot jelent. – Az állami nyugdíjrendszer ugyanakkor kétszázalékos költséggel működik – jegyezte meg Selmeczi Gabriella.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szintén kiszámította a pénztárak 2009-es vagyonkezelési díjait, amelyek a Selmeczi Gabriella által közölt átlagot is meghaladják. Ugyanakkor a PSZÁF megjegyezte, hogy többféle kalkuláció is létezhet. A felügyelet adatai azt mutatják, hogy tavaly átlagosan 1,12 százalékos díjat számoltak fel a magánnyugdíjpénztárak, míg az önkéntes kasszák 0,97 százalékot. A felügyelet szerint a legmagasabb díjat az Erste számolta fel, míg a legkisebb díjjal a Villamos-energiaipari Társaságok Nyugdíjpénztára büszkélkedhet. A díjak egyébként folyamatosan csökkentek az utóbbi években, mivel minél nagyobb összeget kezelnek a pénztárak, annál gazdaságosabban tudnak működni – olvasható a PSZÁF elemzésében.
A hazai nyugdíjpénztárak továbbra sem nyugodtak bele a kormány döntéseibe, anyacégeik lapértesülés szerint Brüsszelben lobbiznak a magyar kormány ellen. A Stabilitás Pénztárszövetség tegnap közölte: az Európa Tanácshoz fordulnak, ha a kormány 14 hónapra az államhoz irányítja a befizetéseket. A lapunknak nyilatkozó szakértők nem sok sikert jósolnak a kasszák kezdeményezésének. – Bár a pénztáraknak több hivatkozási pontjuk is lehet az intézkedések ellen, például a magántulajdon védelme, ezek valószínűleg nem állják meg a helyüket Brüsszelben – közölték a szakemberek. Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója szerint a fő kérdés az, hogy miért fordulnak a kasszák az Európa Tanácshoz. – Ha a profitkiesést nehezményezik, semmi esélyük, ha alkotmányos kifogást emelnek, akkor valamivel több sanszuk lehet, bár akkor sem valószínű, hogy nekik kedvezne a brüsszeli döntés – jegyezte meg a szakember.