Hiteltelenek a rasszistázó jogvédők

Pokol Béla
2010. 10. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az interneten fellelhető információk szerint Orsós Julianna az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa, ennek szekszárdi szervezetét vezeti évek óta, ezért érthető, hogy az elmúlt két hónapban a Magyar Nemzetben a cigánykérdésről közölt cikkeim közül az egyenlő bánásmóddal foglalkozót emelte ki. Velem való vitája azonban túlmegy ezen, és az olykor dehonesztáló megjegyzéseit egy olyan meggyőződésből írta, mintha neki a cigányságot védeni kellene tőlem és más hasonló gondolatokat felvetőkkel, illetve az „ehhez asszisztáló néhány cigánnyal” szemben. Egy másik cikkemben (MN, szeptember 7.) azonban ezt írom: „A cigányság integrálása a modern társadalmi feltételek közé, gazdasági és oktatási helyzetének radikális megváltoztatása az előbbiekből eredően a mai magyar társadalom legégetőbb feladatát jelenti, minden más csak másodlagos ehhez képest.” A cikkeimből kivehetően nem vitás, hogy a cigányság integrációjára eddig követett jogvédelmi utat, a diszkriminációellenesség preferálását zsákutcának tartom. Az ország sok településén a cigány lakosság szinte száz százaléka szociális segélyből, családi pótlékból és közmunkának álcázott további költségvetési pénzekből él, de az országos átlagot számolva is 85 százalékra megy fel a rendszeres munkába be nem vontak aránya a cigányságon belül. Ez így van már a rendszerváltozás óta, majd húsz éve, és semmi javulást nem hozott az egyenlő bánásmódra és az állandó rasszizmusgyanúra összpontosító cigánypolitika. Ám a média által a rendőrséggel és mindenkivel szemben bevetett rasszizmus vádja megbénította a közbiztonság szerveit, így a cigányság körében létező, az átlagot sokszorosan meghaladó bűnözés egész országrészekben polgárháborús állapotokat hozott létre.
Az elmúlt években én a morálelméleteket kutattam, és nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a „rasszistázás morálja” egy torz és megcsonkított morálelméleten alapul, és ennek elterjesztése hozta létre az egyenlő bánásmódot mindenek fölé emelő cigánypolitikát. E hibás elméleti alapon nyugvó politika ráadásul teljesen hatástalannak bizonyult céljainak elérését illetően. Ez a cigányság egésze számára is káros volt, mert a nyomoruk felszámolására semmit sem tett, és a közöttük élő uzsorásoknak, illetve cigány bűnbandáknak kiszolgáltatva hagyta őket, de emellett a nem cigány magyar lakosság számára az ország több területén már szinte elviselhetetlen állapotokat teremtett. A cigányság körében létező magas születési arány, amely a családi pótlék révén az egyik legfőbb megélhetési forrásukká is vált, összegződve a lakosság többi részében lecsökkent születési ráta következményeivel, drámai demográfiai helyzetet hozhat létre már egy-két évtized múlva, amelyben már nem lesz mód a segélyekből élő cigányság költségvetési eltartására. Ez a drámai jövőkép már évek óta ismert, még ha a média nyilvánosságában ritkán is kap hangot, de például a szocialista kormány által néhány éve felvetett javaslat az egymillió kínai betelepítésére talán emlékezetbe hívja ezt a gondot.
Ha Orsós Julianna és jogvédő társai őszintén aggódnak a cigányság jövőjén – és aggódhatnak, mert ha elfogynak a költségvetési pénzek néhány év múlva, akkor tömeges éhezés következhet –, csatlakozzanak Lakatos vajdához, aki felismerte, hogy a „cigánybűnözés” szó tiltására összpontosító cigánypolitika egy zsákutca, és a realitásokkal szembenézve a cigányság vezetőinek és szellemi embereinek új megoldások után kellene néznie. De csatlakozniuk kellene a Drávapiski polgármestere által megindított hadjárathoz a cigány uzsorások, a „kamatos emberek” ellen is, akik a nyilvánosságra került adatok szerint tényleg a cigány családok tízezreinek napi életét teszik tönkre, és rendszeresen kifosztják őket a megkapott segélyek első óráiban. Nem akarom visszaadni a személyes sértegetéseit Orsós Juliannának, de számomra épp azért teljesen hiteltelen az ő és néhány száz jogvédő társának cigányságért aggódása, mert a sok-sok rasszistázó felszólalásuk és cikkük mellett még soha nem láttam, hogy komolyabb akciót indítottak volna a cigányságot szipolyozó kamatos emberek ellen.
Ne velem vitatkozzanak, hanem nézzenek magukba, majd próbáljanak inkább szembenézni a realitásokkal.
Pokol Béla

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.