Répássy: A bírák, ügyészek leváltása nem feladatunk

A parlamentben tegnap vita alakult ki arról, hogy Tom Lantosról, az Egyesült Államok kongresszusának egykori szenátoráról kell-e elnevezni toleranciaintézetet. Az LMP ellenzi, hogy a kormány ismét három éven át folyósítaná a gyest, a kabinet viszont továbbra is kiáll a családtámogatás mellett.

Médiatanácstagokat jelölnek. Az Országgyűlés tegnap megválasztotta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsát jelölő parlamenti eseti bizottság tagjait. A törvényhozási testület elnöke Cser-Palkovics András (Fidesz) lett, az alelnöki posztot Mesterházy Attila (MSZP) töltheti be. A bizottságban még Pálffy István (KDNP), Pörzse Sándor (Jobbik) és Karácsony Gergely (LMP) kaphat helyet. A bizottság javaslata nyomán a Ház jövő héten választja meg a médiatanács tagjait. Egy tegnap benyújtott javaslat szerint a közmédia vagyona, leszámítva azt, ami a működéshez feltétlenül szükséges, állami tulajdonba kerülne. (B. B.)

Miért van szükség Tom Lantos Intézetre? – e kérdésben interpellálta a kormányt tegnap a parlamentben Gyöngyösi Márton (Jobbik). A szervezet felállításáról az ENSZ szeptemberi közgyűlésén Schmitt Pál államfő beszélt, csakúgy, mint két éve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A képviselő felidézte, hogy az amerikai kongreszszus demokrata szenátoraként híressé vált politikus barátjaként tekintett a magyarokat elnyomó Románia vezetőjére, Nicolae Ceausescura, és az Egyesült Államok törvényhozásában elérte délkeleti szomszédunk számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Az iraki háborúra készülődvén – folytatta – egy kislányt mutatott be a kongresszusnak, aki, állítása szerint, maga látta, hogy Szaddám Huszein katonái iraki csecsemőket rángatnak ki az inkubátorból. Később kiderült, hogy Kuvait amerikai nagykövetének lánya mondott fel egy betanult szöveget. Gyöngyösi Izrael iránt elfogultnak, csalónak és szélhámosnak nevezte Tom Lantost, aki, tette hozzá, „számos identitása közül” a magyart nem használta fel szülőföldje érdekében.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a képviselői eskühöz méltatlannak nevezte azt, ahogyan Gyöngyösi minősítette Lantost. Azt mondta, a volt szenátor éppenséggel arra szólított fel, hogy Románia ne kapjon kereskedelmi könnyítéseket, ameddig a Ceausescu-rezsim nem biztosítja a magyarok jogait. Az államtitkár azt is felidézte, hogy Tom Lantos mindig büszke volt magyarságára, és nem csupán az erdélyi, hanem a felvidéki nemzettársainkért is kiállt. Mint mondta, többször is előfordult, hogy a Fidesz nem értett egyet a volt szenátorral, de összességében inkább egyeztek nézeteik. Gyöngyösi nem fogadta el az államtitkári választ, a parlament viszont, leszámítva a Jobbikot, igen. Igaz, két fideszes (Bencsik János és Wittner Mária) és egy LMP-s (Vágó Gábor) képviselő tartózkodott.
Vona Gábor szerint Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos tevékenysége csődöt mondott, mert figyelmét elvonják a munkáról országgyűlési és önkormányzati teendői. A Jobbik elnöke ezért Gaudi-Nagy Tamást javasolta a posztra, mondván, párttársa két hónap alatt elvégzi az elszámoltatást. – Megértem, ha az önkormányzati választások után, a várakozásokon aluli szereplésük miatt foglalkoztatási gondjaik vannak, és ezért akarnak Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak állást szerezni – válaszolta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.
A szintén LMP-s Ertsey Katalin a nemzeti erőforrás miniszterét interpellálta, azt kifogásolva, hogy a kormány visszaállítja a három évig járó gyest, ugyanakkor a juttatást nem fizeti ki, ha a szülő teljes munkaidőben dolgozik. Ertsey szerint az anyák kiszorulnak a munkaerőpiacról, ha három évig otthon maradhatnak gyermekükkel. Réthelyi Miklós tárcavezető szerint viszont azt a részmunkaidős foglalkoztatást kell ösztönözni, amely mellett egyébként jár a gyes. Elmondta: nemcsak a stabil foglalkoztatási, hanem a kiszámítható családtámogatási koncepciók is hozzájárulnak a gyermekvállaláshoz.
Ügyészi és bírói segédlettel történhettek csak meg a 2006. őszi eseményeket követők elleni megtorlások, statáriális eljárások – mondta Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdésében, megjegyezve, e szervezetek vezetői az akkor történteket vizsgáló bizottság előtt cinikusan hárítják kollégáik felelősségét. A jobbikos képviselő szerint addig nem lehet beszélni valódi elszámoltatásról, amíg az igazságszolgáltatásban részt vehetnek olyanok, akik asszisztáltak a megtorlásokhoz. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára közölte, a kormánynak nincs beleszólása konkrét ügyek kapcsán a független szervezetek működésébe, így bírák, ügyészek kinevezése és leváltása sem feladatuk. Megjegyezte, az Országgyűlés egyik határozatában lesújtó véleményt fogalmazott meg a bírák munkájáról.
A tegnapi plenáris ülés megemlékezésekkel kezdődött. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, október 6-a, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából úgy fogalmazott: ekkor emlékezünk a kivégzett főtisztekre, másfél száz sorstársukra és arra a több ezer hősre is, akik évtizedekig börtönben sínylődtek. A házelnök szerint ez az emléknap évről évre összefogja a határokon túl élő magyarságot is. Mint fogalmazott, az aradi kivégzettek különböző nemzeti és vallási hovatartozású emberek voltak, de céljaik és értékrendjük közös volt. – Október hatodika az igazságszolgáltatás megcsúfolásának szimbóluma lett – mondta. Véleménye szerint ez a nap a csend és a befelé fordulás napja, és nem a halálé.
Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások előtt egy perc néma felállással emlékezett meg a szeptember 27-én elhunyt Kertész Istvánról, aki 1994 és 2002 között volt a szocialista párt országgyűlési képviselője.