Az ön munkacsoportja a kormányzati rendszert és a hatalomgyakorlás formáit vizsgálja. Milyen főbb változásokra lehet számítani ebben a témakörben?
– Megfontoljuk, szerepeljen-e az alkotmány szabályai között a konstruktív bizalmatlansági indítvány. Pontosabban: érdemes-e a kormány leváltásának feltételéül szabni az új miniszterelnök egyidejű megválasztását. Több érv szól a hagyományos bizalmatlansági indítvány visszaállítása mellett, amikor is a kabinet leváltható anélkül, hogy nyomban új kormányfőt választana a parlament.
– Ezzel vajon nem válik az ország kormányozhatatlanná? Megfelelő számú képviselő ugyanis bármikor kezdeményezhetné a miniszterelnök eltávolítását.
– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem szerencsés, hogy a kormány egy cikluson belül szinte elmozdíthatatlan. Ha 2006 őszén, az őszödi beszéd kiszivárogtatása után a hatalmat a nép becsapásával megszerző miniszterelnöktől meg tud válni a parlament, sok minden másképpen történt volna, és talán most nem merülne fel a bizalmatlansági indítvány átalakítása sem. Annak, hogy az alkotmányos rendszer jól működjön, két feltétele van: a lehető legjobb szabályozás és olyan szereplők, akik ennek a szabályozásnak a szellemében kívánják gyakorolni politikai hivatásukat. A bizalmatlansági indítvány átalakítása a szabályozást teheti jobbá.
– A parlamenti többség 2006 után felsorakozott a Gyurcsány-kormány mögött. Az államfő nem oszlathatta fel a törvényhozást. Ezt a szabályt is megváltoztatnák?
– Szándékunk, hogy megőrizzük a parlamentáris kormányformát. Ezért eddigi elképzeléseink szerint az államfő általánosságban nem tenne szert a mainál erősebb pozícióra, elképzelhető azonban, hogy szélesebb jogkört kap az Országgyűlés feloszlatásához. Mindez még nyitott kérdés. Akik úgy vélik, hogy a bizottság munkája csak formalitás, mert tulajdonképpen valahol, valamilyen műhelyben már elkészült az új alkotmány, azok rémeket látnak. Az alkotmányozást a legszélesebb alapokra helyezzük. Ezért is kértük többek között az államhatalom, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, valamint az alkotmányos jogvédelem legmagasabb szintű fórumait, a tudományos élet és az oktatás képviselőit, valamint a társadalmi szervezeteket, hogy juttassák el hozzánk javaslataikat. Mostanáig mintegy száz vélemény érkezett. Mindöszsze hárman jelezték, nem kívánnak részt venni az eszmecserében. Ezt én jó aránynak tartom.
– A miniszterelnök rövid, lényegre törő alkotmányt javasol, hattagú tanácsadó testülete is ennek szellemében nyilatkozott. Az idő rövid, hiszen a 7 munkacsoport a terv szerint október 20-ig kidolgozza elképzeléseit, a 45 tagú előkészítő bizottság pedig december 15-ig leteszi a parlament asztalára a szabályozási elveket. A normaszövegről jövő tavasszal szavaz az Országgyűlés.
– Valóban, a kormányfő rövidebb, emelkedettebb szövegű alkotmányt szeretne, amely főként az elvi fontosságú szabályok megfogalmazására szorítkozik. Ha tényleg kisebb alkotmányban gondolkodunk, akkor az alkotmányi szintű szabályozásból sok mai rendelkezés kimarad. Ezeket és a további részleteket külön törvények tartalmazzák majd.
– Az új Országgyűlés nemrégiben a kisebb, kétszáz fős parlamentről határozott. Ugyanakkor rendszeresen napirenden van: nem kellene-e kétkamarás Országgyűlés, hiszen akkor az etnikumok, a nemzetiségek és az érdekképviseletek is több lehetőséget kapnának a véleménynyilvánításra. Foglalkoznak ezzel?
– A kétkamarás parlamentnek többféle változata ismeretes. A kérdés az: mi alapozhatja meg a második kamara demokratikus legitimációját. A második kamara a pártelvű első kamara kontrolljaként működhetne, így a parlamenten belül is érvényesülne a hatalommegosztás eszméje. Én leginkább azt a vegyes megoldást támogatom, amelyben az úgynevezett korporatív elem is megjelenik, tehát a köztestületek, az egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek és a civil társadalom képviselői is helyet kapnak a második kamarában. Fontos a területi képviselet is, mert sok igazság van abban, hogy más Vas megye, Győr-Moson-Sopron megye és megint más Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, vagy Hajdú-Bihar lakosságának az érdeke. A korporatív elemmel szemben a kifogás az lehet, hogy miért az adott szervezetek, szervek nyernek képviseletet és miért nem mások, továbbá, hogy mennyiben csökken emiatt a második kamara demokratikus legitimációja. Meg kell vizsgálni, hogy ez mivel ellensúlyozható. Erre vannak megfelelő alkotmányjogi válaszok.
– Mi az elképzelése a preambulumról, az ünnepélyes bevezetőről?
– A jelennek erőt kell merítenie a történelmi értékekből. Erre még az 1996-os alkotmánykoncepció is utalt, amely a Horn-korszakban, többségében szocialista támogatással született. Idézek a dokumentumból: „Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére, Magyarország történelmi hagyományaira, ezen belül a Szent Koronára: a magyar államiság ezeréves folytonosságára, az alkotmányosság egyetemes értékeire, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség szellemében az állampolgári jogokra, ezek védelmére, a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartására.”
– A szociálliberálisok számára valóságos céltábla az elképzelhető preambulum. Ön hogyan ítéli meg ezt?
– Az említett 1996-os koncepcióban is szerepelt a Szent Korona. Ha akkor nem volt vele baj, akkor most mi a probléma? Nem értem. Nem vitatom, a Szent Korona elmélete komplikált közjogi kérdés, egymással összeegyeztethető, többféle értelmezése van. Egészében véve a szuverenitás kifejezője. A középkorban a nemesség és a király kapcsolatrendszerét határozta meg, az 1848–49-es törvényalkotás azonban a hatalomgyakorlásban való részvétel lehetőségét az egész nemzetre kiterjesztette. A Szent Koronának mint történelmi szimbólumnak helye van a preambulumban, az ünnepélyes bevezetőben. Ugyanígy a kereszténység értékei is elválaszthatatlanok történelmünktől. Felvétele és az államalapítás összekapcsolódott. Másrészt évszázadokon át véreztünk a keresztény Európa védelmében. A magyar kultúrtörténetnek is szerves része a kereszténység. Ez véleményem szerint elfogadható azok által is, akik nem tartoznak a vallásos emberek közösségéhez. Félreértések elkerüléséért hadd említsem meg a nemesi liberalizmus értékeit, Kossuth, Deák és Eötvös József nevét. Természetes, hogy politikai, eszmei, morális hagyatékukat vállaljuk. A preambulumban emellett meg kell jelenniük szabadságküzdelmeinknek: így például 1848–49-nek és 1956-nak. Egy preambulumnak át kell fognia minden vállalható, pozitív értéket, már csak azért is, hogy az alkotmányt minél több ember, lehetőleg az egész nemzet a magánénak érezhesse.
origo.hu
Egy nap alatt hatalmas fordulatot vesz az időjárás
