Levélben fordul ma a miskolci, a szegedi és a budapesti önkormányzathoz a Levegő Munkacsoport a levegőszennyezettség kritikus szintje miatt. A civil szervezet úgy véli, e három nagyvárost jelentős felelősség terheli azért, hogy hazánkat egy héttel ezelőtt elmarasztalta az Európai Bizottság – tudta meg lapunk Simon Gergőtől, a környezetvédelmi szervezet szakértőjétől.
Ismeretes, az Európai Bizottság múlt csütörtökön szólította fel Magyarországot és Franciaországot a levegőminőségre vonatkozó uniós jogszabályok betartására. A testület korábban arról döntött, hogy a részecskeszennyezés egy évben nem haladhatja meg 35 napnál többször a köbméterenként 50 mikrogrammos határértéket.
Budapesten az idén körülbelül már a 68. napnál tartunk, és még nincsen vége az évnek – fejtette ki Simon Gergő, és rámutatott arra is, hogy a népesség számához mérve Európán belül hazánkban halnak meg a legtöbben – évente 16 ezren – légzőszervi megbetegedésekben. Szintén aggasztó statisztika – tette hozzá –, hogy a fővárosban tízszeresére nőtt az előző évtizedben az asztmás megbetegedések száma. Szeged, Miskolc és Budapest volt az a három település, amely korábban mentességet kért az uniós jogszabály alól arra hivatkozva, hogy már így is megtesznek mindent a finompor-koncentráció csökkentéséért. A bizottság azonban ezt nem találta indokoltnak. Ha Magyarország két hónapon belül nem tud jelentős előrelépést felmutatni ezen a téren, akkor több milliárd eurós büntetést is kaphat – hangsúlyozta a kémikus.
A napokban országszerte kritikussá vált a levegő szennyezettsége. A tíz mikrométer alatti légköri aeroszolok vagy közkeletű nevén a szálló por koncentrációja több városban nemcsak az egészségügyi, hanem a tájékoztatási, sőt a riasztási határértéket is meghaladja – olvasható a Válaszúton Alapítvány közleményében. Miskolc belvárosában például három napja a riasztási határérték felett van a levegő szennyezettsége. Nem kétségbeejtő a helyzet, de tény, hogy a hét végén köbméterenként 100 mikrogramm fölötti finompor-koncentrációt jelzett a műszer – mondta Páldy Anna, az ÁNTSZ Országos Környezet-egészségügyi Intézetének főigazgató-helyettese. A szakértő közölte, hogy többek között az ünnepek idején megnövekvő gépkocsiforgalom és az őszi avarégetések magyarázzák a levegő minőségének jelentős romlását.
Kolláth Kornél, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint vasárnapig nem várható jelentős légmozgás, amely megtisztítaná a levegőt, de várhatóan sehol nem kell majd szmogriadót elrendelni.
Szijjártó Péter: Meg kell akadályozni egy újabb gazdasági hidegháború kitörését