Egyensúlyt teremt a költségvetés

Egyensúlyt teremt a költségvetés a gazdaság és a társadalom között – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament előtt lévő új adócsomagról annak általános vitájában. Az ellenzéki pártok egyike sem értett egyet az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó-rendszer bevezetésével, a Fidesz szerint ugyanakkor ez szolgálja leginkább az adórendszer egyszerűsítését.

Dékány Lóránt
2010. 11. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egymillió munkahely és egymillió gyermek hiányzik Magyarország gazdaságából, társadalmából. Ezt a két problémát próbálja egyszerre orvosolni a beterjesztett adócsomag – fogalmazott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a törvénytervezet általános vitáját indító expozéjában. Hozzátette, a javasolt adóváltoztatások elsősorban a munkára és a gyermekvállalásra, gyermeknevelésre ösztönöznek, emellett pedig a magyar gazdaság versenyképességét javítják.
A tárcavezető az Országgyűlésben egyúttal hangsúlyozta, hogy az adótörvénycsomag egyensúlyt teremt a költségvetés, a gazdaság és a társadalom között. Kiemelte, elfogadása esetén megéri majd dolgozni, „tisztán, fehéren, s megéri családot alapítani, gyermeket vállalni”.
*
Matolcsy György szerint az adóváltozások beruházásra ösztönöznek, és egyben erősítik Magyarország gazdaságának növekedési képességét. – A 16 százalékos, egykulcsos jövedelemadó a legalacsonyabb lesz a térségben, így ennek köszönhetően hazánk Közép-Európa legversenyképesebb állama lesz – húzta alá Matolcsy György. Hozzáfűzte, ráadásul minden jövedelem, legyen az profit vagy osztalék, ezzel a kulccsal adózik majd, ha elfogadják a törvényjavaslatokat. A tervezett adóváltoztatásokkal legalább 4,5 százalékos emelés esetén egyetlen minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló sem jár rosszabbul az új rendszerben sem.
Puch László, az MSZP egyik vezérszónoka azt kifogásolta, hogy a benyújtott tervezet által megvalósításra váró rendszer ugyan arányos, de hiányzik belőle a szolidaritás és a közteherviselés. Számításaik szerint a jelenleg az alsó jövedelmi sávba tartozó 2,2 millió embernél 0,2 százalékos gazdaságipozíció-javulást jelent, míg a legfelső kategóriában – ahol 285 ezren vannak – ez a szám 4,1 százalék. Az ellenzéki képviselő ezenkívül arra kíváncsi, mi lesz 2013-ban, mivel a kormány három évre kivetett válságadóval kívánja finanszírozni a hosszú távon fenntartandó egykulcsos adórendszert. Kritizálta, hogy a tőkejövedelemből származó bevételek is 16 százalékkal adóznak majd, ezt ugyanis pártja szerint legalább 20 százalékkal kellene terhelni. Hargitai János, a KDNP vezérszónoka ugyanakkor rámutatott, nem érné meg egyetlen elem esetében újabb adókulcsot kialakítani. – A változtatás lényege az egyszerűsítés. A lakosság nem képes bízni egy olyan adórendszerben, amit nem ért – szögezte le a honatya.
Rogán Antal a Fidesz részéről vezérszónoki beszédében azt hangsúlyozta, ha elfogadják a törvénytervezetet, úgy a családoknál, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknál több pénz marad. Vagyis azoknál a rétegeknél, amelyek eddig a leginkább kivették részüket a terhek viseléséből. Ezenfelül szerinte az új rendszer arra ösztönzi az embereket, hogy bevallják jövedelmüket.
Lenhardt Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta, alapvetően egyetértenek az adórendszer megváltoztatásával, azonban az egy kulcsot nem helyeslik. – Több kulcs meghagyása mellett kellene családi adózást kialakítani – jegyezte meg.
Az LMP ugyancsak megtartotta volna a többkulcsos szisztémát. Sőt, mint Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka fogalmazott, legalább négy sávot alakítanának ki. Ezenkívül módosító indítványukban a társadalombiztosítási járulék csökkentésére, valamint „ökoadó” kivetésére tesznek javaslatot.

Adónyomozók jövőre. Ugyancsak tegnap folytatta le az Országgyűlés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) létrehozásáról szóló, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvényjavaslatot. E szervezet a jövő év első napján jönne létre az APEH, illetve a vám- és pénzügyőrség öszszeolvadásával.
– Bűnüldözési feladatokat is ellát majd a NAV – mondta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár parlamenti expozéjában. Kiemelte, az új szervezet létrehozását a költségvetési bevételek hatékonyabb teljesítésének igénye indokolja. Kifejtette, az összevont hatóság mintegy 23 ezer főt foglalkoztat és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd. Kitért arra, hogy a NAV az adóigazgatási és vámigazgatási feladatok mellett a költségvetést súlyosan károsító, büntetőjogi eszközökkel szankcionálandó magatartások feltárása és szankcionálása érdekében bűnüldözési tevékenységet is végez. Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka a vitában arra mutatott rá, hogy ugyan a NAV létrehozása egyszeri többletforrást igényel, ám hatékonyságjavulással ugyanezen összeg megtakarítható.
Józsa István, az MSZP vezérszónoka szerint a tervezett változtatás szükséges , de néhány garancia hiányában még nem tudják támogatni. Csökken a hivatalok adatszolgáltatási kötelezettsége, ez pedig rontja az átláthatóságot. Ezenkívül a nyomozati cselekmények körét megfelelő szabályozás nélkül bővítené a beadvány.
A tervezet indokolása szerint a NAV biztosítja az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. Újra megjelennek a rendszerben az adónyomozók. A NAV elnökét a felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.