A magyar soros uniós elnökség egyik elsődleges célja a Nyugat-Balkán kapcsán, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások összes fejezete sikeresen lezáruljon, és az EU27 mondja ki, Zágráb beléphet az Európai Unióba. A horvát csatlakozással összefüggésben – brüsszeli szempontból – még két területen vannak komoly feladatok: az igazságszolgáltatás és a versenyszabályozás terén. Első esetben az igazságszolgáltatás működésének hatékonyabbá tétele, a korrupció elleni fellépés van fókuszban, míg az utóbbiban az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása a legfőbb feladat, kiemelten a hajógyártás terén.
Uniós berkekben köztudomású, a horvát csatlakozással kapcsolatban látszik az is, hogy Romániát és Bulgáriát követően lassult a bővítési kedv, az elvárás a felvételi követelmények maradéktalan teljesítése iránt pedig igencsak megnőtt. Épp ezért Horvátországnak amellett, hogy minden fejezetet kérdőjelek nélkül kell lezárnia, már a belépés pillanatában ugyanúgy vagy még jobban kell teljesítenie, mint a jelenlegi tagállamok között néhánynak. Külügyi forrásból úgy értesültünk, a magyar diplomáciának az elnökség előtt és alatt ezért az egyik kiemelt feladata lesz támogatni Zágrábot az erőfeszítéseiben, és mindent megtenni azért, hogy a folyamatban ne legyenek indokolatlan csúszások.
Az EU27 elvárásai mellett a horvát csatlakozást nagymértékben befolyásolhatja Szlovénia is. Az északnyugati szomszédnak ugyanis még jelen pillanatban is van két függőben lévő ügye Zágrábbal. A Piráni-öböl határvonala, illetve a szlovén Nova Ljubljanska Bank egykori jugoszláv időkből örökölt, a horvát ügyfeleinek folyamatban lévő kártérítései noha nincsenek előtérben, de véglegesen le sincsenek zárva, és egy belpolitikai csatározás esetén bármikor a felszínre kerülhetnek. A szlovén–horvát viszony ugyanakkor kétoldalú, azzal kapcsolatban – mint megtudtuk – a magyar elnökség részéről várhatóan nem merül fel feladat, közvetítenie pedig csak akkor kell, ha holtpontra jutnak a tárgyalások.
A magyar diplomáciának egyébként Horvátország mellett szinte az egész régióban lesz, lehet komoly munkája 2011. január elsejétől. Egy esetleges – az ENSZ közvetítésével zajló – macedón–görög névvita lezárultával például a magyar elnökségnek gyakorlatilag azonnal lépnie kellene a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében. (A két ország vitájának középpontjában egy komplex történelmi-identitásbeli kérdés áll, amely abban csúcsosodik ki, hogy Macedónia használhatja-e nemzetközi kapcsolataiban a macedón eredetre vonatkozó jelzőket – a szerk.) A macedón tárgyaláskezdés – megvalósulása esetén – a magyar elnökség egyik legfontosabb eredménye lehetne, azonban erre jelenleg – a felek merev álláspontja miatt – kicsi az esély.
A régióban magyar szempontból mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel Szerbia is, amely tavaly decemberben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az unióhoz. Az előrelépés kulcskérdése minden bizonnyal az lesz, hogy miként alakul a szerb–koszovói párbeszéd, amely a decemberi koszovói választások után indulhat meg.
Halálos vonatbaleset történt Monorierdőnél