Elnökségi prioritás Zágráb csatlakozása

Komoly teendők várnak a magyar soros uniós elnökségre a jövő év első felében az unió bővítése terén. Magyar szempontból kiemelt prioritás a Nyugat-Balkán térségének közelítése az Európai Unióhoz. A kormány hangsúlyos célja a horvát csatlakozás sikeres és végleges lezárása, emellett mindent megtesz majd azért, hogy Macedóniát, Szerbiát és a régió többi országát segítse a tagsághoz vezető úton.

Balogh Roland
2010. 11. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar soros uniós elnökség egyik elsődleges célja a Nyugat-Balkán kapcsán, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások összes fejezete sikeresen lezáruljon, és az EU27 mondja ki, Zágráb beléphet az Európai Unióba. A horvát csatlakozással összefüggésben – brüsszeli szempontból – még két területen vannak komoly feladatok: az igazságszolgáltatás és a versenyszabályozás terén. Első esetben az igazságszolgáltatás működésének hatékonyabbá tétele, a korrupció elleni fellépés van fókuszban, míg az utóbbiban az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása a legfőbb feladat, kiemelten a hajógyártás terén.
Uniós berkekben köztudomású, a horvát csatlakozással kapcsolatban látszik az is, hogy Romániát és Bulgáriát követően lassult a bővítési kedv, az elvárás a felvételi követelmények maradéktalan teljesítése iránt pedig igencsak megnőtt. Épp ezért Horvátországnak amellett, hogy minden fejezetet kérdőjelek nélkül kell lezárnia, már a belépés pillanatában ugyanúgy vagy még jobban kell teljesítenie, mint a jelenlegi tagállamok között néhánynak. Külügyi forrásból úgy értesültünk, a magyar diplomáciának az elnökség előtt és alatt ezért az egyik kiemelt feladata lesz támogatni Zágrábot az erőfeszítéseiben, és mindent megtenni azért, hogy a folyamatban ne legyenek indokolatlan csúszások.
Az EU27 elvárásai mellett a horvát csatlakozást nagymértékben befolyásolhatja Szlovénia is. Az északnyugati szomszédnak ugyanis még jelen pillanatban is van két függőben lévő ügye Zágrábbal. A Piráni-öböl határvonala, illetve a szlovén Nova Ljubljanska Bank egykori jugoszláv időkből örökölt, a horvát ügyfeleinek folyamatban lévő kártérítései noha nincsenek előtérben, de véglegesen le sincsenek zárva, és egy belpolitikai csatározás esetén bármikor a felszínre kerülhetnek. A szlovén–horvát viszony ugyanakkor kétoldalú, azzal kapcsolatban – mint megtudtuk – a magyar elnökség részéről várhatóan nem merül fel feladat, közvetítenie pedig csak akkor kell, ha holtpontra jutnak a tárgyalások.
A magyar diplomáciának egyébként Horvátország mellett szinte az egész régióban lesz, lehet komoly munkája 2011. január elsejétől. Egy esetleges – az ENSZ közvetítésével zajló – macedón–görög névvita lezárultával például a magyar elnökségnek gyakorlatilag azonnal lépnie kellene a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében. (A két ország vitájának középpontjában egy komplex történelmi-identitásbeli kérdés áll, amely abban csúcsosodik ki, hogy Macedónia használhatja-e nemzetközi kapcsolataiban a macedón eredetre vonatkozó jelzőket – a szerk.) A macedón tárgyaláskezdés – megvalósulása esetén – a magyar elnökség egyik legfontosabb eredménye lehetne, azonban erre jelenleg – a felek merev álláspontja miatt – kicsi az esély.
A régióban magyar szempontból mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel Szerbia is, amely tavaly decemberben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az unióhoz. Az előrelépés kulcskérdése minden bizonnyal az lesz, hogy miként alakul a szerb–koszovói párbeszéd, amely a decemberi koszovói választások után indulhat meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.