Előre kérnék a nyelvvizsgát a rektorok

A felsőoktatásba való bejutás feltételévé tenné a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését a rektorok egy része – tudtuk meg. Az MRK ülésén felmerült az is, hogy jogszabályban rögzítsék: minden hallgatónak legalább egy szemesztert külföldi felsőoktatási intézményben kelljen eltöltenie. A tárca fokozatos szintemelésre készül az érettségi kapcsán.

A Magyar Rektori Konferencia kedden tárgyalta az új felsőoktatási törvény koncepcióját. Az ülésen részt vett Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is.
Az egyetemeket vezető szakemberek alapvetően pozitívan fogadták a jogszabály koncepcióját. Kritikát az intézmények finanszírozásának tervezett átalakítása kapcsán fogalmaztak meg. A rektorok szerint nem látszik tisztán, milyen elemekből tevődne össze az állami támogatás 70 százalékát kitevő feladatfinanszírozás, és kétségesnek látják, hogy a jelenlegi 50 százalékról 15 százalékra csökkenne a hallgatók után fizetett állami hozzájárulás aránya. Ezért azt kérték az államtitkártól, az új modell bevezetése előtt készüljenek hatástanulmányok – tájékoztatta lapunkat az ülésen részt vevő Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A rektorok kifejtették: nem célszerű megbolygatni a bolognai képzési folyamatot azon intézményekben, ahol a bevezetés pozitív eredményeket mutat.
Az intézményvezetők egyéni javaslatokat is megfogalmaztak az új felsőoktatási törvényhez. Kis Papp tájékoztatása szerint a rektorok azt szeretnék, hogy a nyelvvizsga megléte ne a diplomához kötődjön, hanem az egyetemre való bejutás feltétele legyen. Felvetették, hogy a hallgatók egy-két szemesztert kötelezően külföldi felsőoktatási intézményben végezzenek el. A vidéki főiskolák nehéz anyagi helyzete kapcsán azt javasolták, az intézmények fenntartási költségeihez járuljon hozzá az érintett önkormányzat is.
Várhatóan karácsony után véglegesítik a felsőoktatási törvény koncepcióját, amelyet Hiller István (MSZP) állításával ellentétben Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője is támogatott. Ezt Hoffmann Rózsa közölte egy háttérbeszélgetésen. Kérdésre kifejtette: egyes, Pokorni Zoltán (Fidesz) által kifogásolt kitételek nincsenek is benne a jelenlegi tervezetben. Az érettségi kapcsán Hoffmann elmondta, fokozatos szintemelésre készülnek. Európában az elégséges szinthez 50 százalékot kell teljesíteni, nálunk a 20 százalék is elég. Valószínűleg 30 százalékra emelik a kettes érdemjegy alsó határát. Az emelt szintű érettségi kevésbé lesz tantárgycentrikus, inkább az általános műveltségre fókuszál. A tárca nem tervezi a felsőoktatási intézmények számának csökkentését, de elképzelhető, hogy kevesebb iskola marad, mivel a magánfőiskolák és -egyetemek állami forrásból történő finanszírozása nem célja a kormánynak – nyilatkozta Dux László. Jelenleg a több mint 70 intézmény közül 28 van állami tulajdonban. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: céljuk, hogy ismét elismert márkanevek legyenek a magyar egyetemek.