Egyértelműen pozitív lépés a lakás-takarékpénztári rendszer kedvezményeinek szélesítése, de nem elegendő a romló lakásépítési trend megfordítására – mondta lapunknak Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda vezetője: – A bejelentett intézkedések valamelyest javítanak a helyzeten, de alapvető fellendülést nem eredményeznek majd. Az előtakarékosságot ösztönző lakáskasszarendszer súlyának növekedése azért is üdvözlendő, mert a válság előtti kereskedelmi banki hiteldömpingnek vége, és gyors felfutása nem is várható. Ezt jól helyettesíti a saját takarékosságot kiegészítő állami támogatási, illetve hitelrendszer.
Hogy van fejlődési lehetőség a hazai lakáskasszarendszer előtt, arra jó példa, hogy nem csupán a közismerten takarékosságáról ismert német nyelvterületen, de az egykori szocialista országokban is többszöröse a lakáscélú megtakarítások aránya a hazainak: Csehországban például a lakosság 55 százaléka rendelkezik megtakarítási számlával, míg nálunk alig valamivel több, mint a népesség tizede. A szakértő ugyanakkor kijelentette: hiába az előtakarékosság, ha van az országban egy olyan jelentős réteg, amelynek nincs miből félrerakni. Ők alkotják a népesség azon felét, amelynek havonta ötvenezer forint alatt van egy főre jutó jövedelme, s lemaradtak az első Széchenyi-tervhez kapcsolódó lakásépítési programról, ráadásul azóta sem tudták véglegesen megoldani lakhatásukat. Ez a több millió ember addig nem tud megjelenni a lakáspiacon, amíg nem növekszik számottevően a jövedelme.
– A kormány már ismert adóelképzelései kétségtelenül növelhetik a belső keresletet, de a lakással nem rendelkező legszegényebb rétegek számára ez nem jelent akkora pluszt, amelyre alapozva lakásépítésbe vagy -vásárlásba foghatnának – hívta fel a figyelmet a szakember. – Persze vannak még eszközök, amelyek segíthetnék a lakásépítés fellendítését, de gazdaságpolitikusaink egyelőre nem használták ezeket. A gazdaság felgyorsítása, a lakásépítés és általában az építőipar teljesítményének növelése érdekében érdemes lenne például elgondolkodni azon, hogy bérlakás-építési programmal erősítsék a kilábalást. Ez annál is indokoltabb lenne, mert az építőipar meglódulása segíthetné a gazdaság általános növekedését is. Az egészséges fejlődést jelző minimum az lenne, ha évente legkevesebb 40 ezer lakás épülne az országban. A jelenlegi piaci körülményeket, illetve az ismert gazdaságpolitikai elképzeléseket figyelembe véve az elkövetkező néhány évben átlagosan 35 ezer lakás építése várható, ami alatta marad a kívánatos szintnek.
origo.hu
Orbán Viktor nyerte a szerdai vitát az Európai Parlamentben az elemző szerint
