Hogyan lehet lepukkant külvárosi kifőzdéből trendi soul-éttermet varázsolni? Erről szól Fatih Akin legújabb egész estés filmje, ami a rendező korábbi alkotásaitól eltérően nem fajsúlyos kérdéseket feszegető társadalmi dráma, hanem könnyed vígjáték. Pedig Akin éppen arról volt ismert az elmúlt évtizedben, hogy sarkos őszinteséggel mesélt a török–német együttélés nehézségeiről, a migráció kérdéséről, vallási gyökereiről, s annak ellentmondásosságáról. Mind a Fallal szemben, mind A másik oldalon sikeresen és elfogulatlanul közelítette meg a problémakört a török származású rendező nézőpontjából, aki ezúttal azonban nemcsak könnyedebb témához nyúlt, de még a nemzeti gyökereket is görögre cserélte. A Soul Kitchen görög–német hőse egy peremkerületi csehót vezet csekély sikerrel és súlyosbodó problémákkal. Nem elég, hogy barátnője Sanghajba utazik, de a börtönben ülő bátyja eltávozásaihoz is alibit kell szolgáltatnia, egy régi ismerőse pedig kitartóan megvásárolná éttermét, ráadásul elhatalmasodó hátfájdalmaival is meg kell birkóznia. Miközben élete látványosan összeomlik, egy új szakács váratlan színt visz a vendéglő életébe. Bár az érkező séf késdobáló kirohanásai kezdetben rémisztően hatnak, konyhatudása lassan felfuttatja a lelakott kifőzdét. A hely a konyha- és zeneművészet harmonikus elegyévé válik.
A Soul Kitchen bohó komédia, amely patikamérlegen kiszámított módon adagolja a vígjátéki elemeket. Megfelelő ütemben érkeznek a helyzetkomikumok, a főszereplő fokozatosan kerül mind kilátástalanabb helyzetbe, hogy végül a jó komédiák receptje szerint megoldódjon valamennyi konfliktus. A rendező pontosan érzi, mikor kell nevetnünk, mikor szükséges zene – csak éppen az a többlet nincs meg filmjében, ami komolyabb alkotásait sikerre vitte. A Soul Kitchen szertelen játékossága pontosan annyi, amennyinek látszik. Kedvesen szórakoztat, ám kihagyja a lehetőséget, hogy bármiféle újdonsággal vagy mélységgel szolgáljon. Nincs jelentősége a bevándorló gyökereknek, nincs tétje a börtöneltávoknak, nem elég szoros a párkapcsolati kötelék, hogy szétszakadása miatt aggódjunk. S általában, látszólagossága ellenére fájóan nincs tétje semminek.
(Soul Kitchen, színes, feliratos, német vígjáték, 99 perc, 2009. Rendező: Fatih Akin.)
origo.hu
Orbán Viktor nyerte a szerdai vitát az Európai Parlamentben az elemző szerint
