Felmérik az egyházi ügynökmúltat

Meg kell ismerni a múltat, hogy tanulni lehessen belőle, ha ezt nem tesszük meg, csak megismételjük a múlt bűneit – mondta Fabiny Tibor professzor, a Magyarországi Luther Szövetség (LVSZ) elnöke szombaton Budapesten az LVSZ rendezvényén. Az ügynökkérdés feldolgozásának egyházi fogadtatása és teológiai értékelése című konferencián a professzor rámutatott: az emberi bukásból lehet tanulni, és „ha felismerjük, hogy esendők vagyunk, akkor a múlt esendőihez is szolidárisak lehetünk; a tisztánlátás igénye azonban nem Isten akarata ellen való”.
Roszík Gábor evangélikus lelkész, volt MDF-es országgyűlési képviselő előadásában kifejtette: az Antall-kormány idején az Országgyűlés tizenegy lelkész képviselője egyöntetűen támogatta azt a javaslatot, miszerint az egyházi vezetőket is át kell világítani, és ha vannak érintettek a püspökök, esperesek, teológiatanárok és az egyházi lapok főszerkesztői között, akkor hivatalukból el kell távolítani őket. A kérdés ebben a formában végül lekerült a napirendről.
Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora kitért arra, hogy „a történelmi bűnök lelepleződése politikai célokat is szolgálhat, a mártírszerep pedig pozícióba helyezhet embereket”. Elmondta, hogy a református zsinat elnökségétől egy hónapja kapta meg a megbízatást egy történészekből álló tényfeltáró bizottság, később pedig feláll egy értékelő testület is.
Szabó Gyula katolikus plébános előadásában elmondta: a katolikus ügynökmúltat feltáró Lénárd Ödön Alapítványnak rendkívül szűkös a költségvetése, de reményét fejezte ki, hogy hamarosan ők is tudnak publikálni, noha – szavai szerint – „az ügynökdossziék alig-alig hozzáférhetők a nyolcvanas évekből, feltehetőleg azért, mert lehetnek olyan iratok, amelyek a mai egyházi vezetőket is érinthetik”.