Elgondolkodtató jelenségre derült fény a kormány második akciótervében szereplő válságadók elemzésekor. Kiderült, hogy egyes multinacionális kereskedelmi áruházláncok ugyan több száz milliárd forintos éves bevétellel büszkélkedhetnek, társasági nyereségadót mégsem fizetnek. Szakértők szerint az ellentmondásos helyzetre két lehetséges magyarázat kínálkozik: vagy pénzügyi elszámolási trükkökről van szó, vagy arról, hogy az érintett vállalatok komoly adókedvezményekre tettek szert.
Kérdésünkre Róna Péter közgazdász a multinacionális láncok néhány gyakran használt adócsökkentő megoldását részletezte. A szakember elsőként a márkanév használatáért felszámolt díjat említette. A nemzetközi vállalatlánc magyar tagcégének minden esztendőben komoly summát kell az anyavállalatnak utalnia azért, hogy a lánc nevét, cégérét kitehesse boltjának ajtaja fölé. Az összeg kikötésének egyetlen értelme van: hogy a cégérdíjat az itthon működő társaság költségként elszámolhassa, azaz a summa után ne kelljen idehaza adót fizetnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy a multi anyavállalata itthon megtermelt, de Magyarországot adózatlanul elhagyó összegekre tesz szert. Hasonló elven és eredménnyel működik az informatikai rendszer működtetésének díja is. Az anyacég azért is pénzt kap a magyar leányvállalattól, hogy az itthoni társaság a multi informatikai megoldásait használja. Ám – emelte ki Róna Péter – az elektronikus hálózatot nemegyszer Magyarországon, magyar szakemberek dolgozzák ki és ők is üzemeltetik, vagyis a vállalatlánc külföldi központjának kevés köze van az informatikai rendszerhez. Az informatikai díjat ennek ellenére beszedik a magyar cégtől, ezzel is csökkentve a hazánkban elért nyereséget és az idehaza fizetendő adót. A közgazdász a kétes multimódszerek között említette még a lízingszerződéseket, valamint azt az esetet, amikor a multi külföldi anyavállalata kamat fejében kölcsönt ad magyar leánytársaságának.
Róna Pétertől azt is megtudtuk, hogy másutt már megtalálták a trükkök ellenszerét. Az Egyesült Államokban például az adóhivatal megvizsgálja, mire jók ezek az ügyletek. Ha a hatóság arra jut, hogy egy-egy szerződés adózatlan pénzkivonást szolgál, akkor az adóhivatal a tranzakciót átértékeli és közterhet ró ki rá. A közgazdász szerint hazánknak is így kellene cselekednie. Ebből kiindulva Róna Péter jogos, méltányos intézkedésnek nevezte a válságadókat, ám szerinte a kormánynak be kell zárnia a multik előtt jelenleg nyitva álló összes adózási kiskaput is.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke mindemellett elképzelhetőnek tartja azt is, hogy bizonyos multik azért nem fizetnek nyereségadót, mert valamely beruházásért a társasági adó kapcsán fejlesztési adókedvezményt vesznek igénybe. Ruszin Zsolt emellett felelevenített egy budapesti történetet. Az egyik fogalmas út mentén nagy zöldségest üzemeltetett egy hazai vállalkozó, ám cége tönkrement, amikor a közelben kinyitott az egyik multivállalat áruháza. A korábban sikeres zöldséges – más választás híján – átment a szupermarketbe bolti eladónak.
– Ez is jelzi, milyen hatással volt idehaza a nagy láncok térnyerése – vonta le a következtetést a szakember, közölve: a válságadó ellen már csak emiatt sem érdemes kardoskodni. A könyvelői szervezet alelnöke gyorsan hozzátette, hogy az érintettek nem is kongatják a vészharangokat, elsősorban a személyi jövedelemadó csökkentése miatt. A lakosság és főként a több gyermeket nevelők számára előnyös adószabályok az áruházláncoknak is kedveznek. A nagy családok gyakran az alacsony árakat és széles áruválasztékot kínáló szupermarketekben költik el a pénzüket. Így végső soron az adócsökkentés miatt fellendülő belső kereslet, a lakossági vásárlóerő növekedése az áruházláncok bevételét is emeli majd. A három szektor válságadójával kapcsolatban Ruszin Zsolt közölte: az Európai Unióban is kivetnek hasonló közterhet, a különbség annyi, hogy nálunk ez az intézkedés átmeneti lesz.
origo.hu
Dömötör Csaba: Magyar Péter és a Tisza Párt képviselői állva tapsolják az Európai Bizottság elnökének beszédét
