Kinek a sara?

Hogy az iszapömlés miatt bajba jutott devecserieket és kolontáriakat kártalanítani kell, egyértelmű. Csakhogy a perek három évnél is tovább eltarthatnak, az elégedetlenség pedig napról napra nő: Devecsert és Kolontárt a hatóságok több mint egy hónapja tartják lezárva, emiatt több üzlet a csőd szélére jutott.

Perközösségek. Október közepén jelentek meg először az ügyvédek a katasztrófa óta rendszeresen megtartott lakossági fórumon Devecserben. Németh Ákos helyi ügyvéd és társa együttműködést ajánlott Budapestről érkezett ismert kollégájának, Magyar Györgynek, de ebből végül nem lett semmi. Előbbi jogász számára a térség hazai pályának számít, megbízói közül többen eleve ismerték őt. Magyar külön irodát nyitott, majd ő ült le tárgyalni Ruttner Györggyel, a Mal képviselőjével. A károkozással vádolt cég érdekelt lehet a peren kívüli megegyezésben, erre utal, hogy fel is ajánlottak ötször háromszázmillió forint kártérítést. Erre azonban a kirendelt állami felügyelet miatt nem lett volna joguk. Ugyanakkor hagyományos értelemben vett pertársaságokról nem beszélhetünk, inkább – mint Németh Ákos mondja – perközösségekről, hiszen a kárigényeket külön kell képviselni, és minden ügy külön elbírálás alá esik. Magyar György irodája 13 százalékos sikerdíjért dolgozik, szerződésbontás esetén ötvenezer forintos óradíjat számol fel. A devecseri ügyvédek értéktől függően sávos rendszerben állapították meg díjazásukat. Ahhoz, hogy pénzt lássanak munkájukból, előbb meg kell nyerniük a pereket.

A kolontári Fuchs családnak odalett a halastava, két háza, tojásfeldolgozó üzemükben a károk és a kieső munka miatt százmilliósra becsülik a bukást. József most lett nyugdíjas, úgy tervezte, következő éveit a tó és az azt övező védett erdő körüli munkákkal tölti. Rendszeresen telepítettek halat, még ritkaságszámba menő tokféléket is, faházat rendelt a partjára, ám az már nem épülhetett meg. Szerencsére – teszi hozzá, lévén a 2,7 hektáros tó helyén ma vörösiszappal teli kráter látható. Öccse, Fuchs János háza szintén a Torna rossz oldalán állt, mostanra elbontották, új otthona a falu túlfelén tavaszra épül meg.
És ami az előbbiekkel nem összevethető: a tíz áldozat egyike a három Fuchs testvér édesanyja. Helyzetükben érthető, hogy a felelősök mielőbbi megbüntetését követelik, csakhogy az ügyvédek őket is türelemre intik – megfelelő vizsgálati eredmények és nem kellőképpen felépített vád nélkül akár még ők jöhetnek ki vesztesként a perből.
Dávid és Góliát harcaként is leírható a küzdelem, amelyet a vörösiszappal elöntött kistelepülések lakói vívnak. A gonosz óriás szerepét a katasztrófáért felelősnek tartott Mal Zrt. játssza. Ugyanakkor másfél hónappal a tározó falának átszakadása után kész szakértői vélemények és lezárult büntetőeljárás híján hivatalosan még senkiről sem mondható ki, hogy hibázott.
Sőt egyre inkább úgy tűnik, egyértelmű felelősség nem is lesz megállapítható: természeti okok és a tározót működtetők gondatlanságának együttes hatása vezethetett a tragédiához.
Ez a forgatókönyv sem ad persze felmentést a cégnek, amennyiben bizonyítást nyer, hogy valóban túltöltötték a tározót, s nem törődtek a falon megjelenő szivárgásokkal. Ugyanakkor – mivel valószínűleg a talaj megcsúszásáról is szó lehet – a vegyes felelősség jelentősen bonyolítja a kártalanítás folyamatát, ami a legkevésbé sem hiányzik a Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen élő károsultaknak.
Ha megállapítják, hogy a katasztrófának nemcsak a cég hanyagsága volt az oka, hanem természetes folyamatok is, az az államra és biztosítókra is több terhet ró. Utóbbiak ipari katasztrófára és egyértelmű felelősre hivatkozva eddig mosták kezüket – ám úgy tűnik, előbb-utóbb ők is a zsebükbe nyúlhatnak.
Persze inkább utóbb: Németh Ákos devecseri ügyvéd szerint az eljárás három évnél is tovább eltarthat.
Fuchs József fia, Fuchs Zsolt ismert vállalkozó a térségben, ő vezeti a tojásüzemet, amely jelenleg csak részben üzemel, de a százezer tojó legalább életben maradt. A fiatalember az államot hibáztatja elsősorban, jobban mondva azt az államot, amely a rendszerváltozást követő felelőtlen privatizációval, rossz törvényekkel, hanyag hatósági ellenőrzésekkel élesítette azt az ökológiai bombát, amely most Devecser mellett felrobbant. De a helyi vállalkozóknak az is hatalmas kárt okoz, hogy a hatóságok több mint egy hónapja lezárva tartják Devecsert és Kolontárt: átmenő forgalom és vendégek híján a legtöbb üzlet forgalma harmadára esett. Ha mást nem, legalább valamilyen járulékkedvezményt kérnek az államtól, ám egyelőre senki sem hallgatta meg őket érdemben. Ezért is szervezték napok óta a 8-as út pénteki lezárását, amelyet (a lapzártánkkor ismert hírek szerint) végül elhalasztottak.
– Dominóelv fog érvényesülni, a vállalkozók sorra csődbe mehetnek, s akkor több száz ember veszíti el a munkáját – figyelmeztet Fuchs Zsolt. Egyelőre, mondja a fiatalember, legföljebb kárenyhítésről és nem kártalanításról beszélhetünk, pedig a károsultak érthető módon utóbbit követelik.
A milliárdos nagyságrendben összegyűlt segélyöszszeghez mérten az érintett településeken nevetségesnek tartják, hogy eddig mindössze negyvenmillió forintot osztottak ki. A kárigény-bejelentés határideje lejárt: a kormány az ingóságok pótlását ingatlanonként ötszázezer forinttal, a ruhavásárlást kétszázezer forinttal támogatja, de a károsultaknak vállalniuk kellett, hogy a más forrásból, például biztosításból megtérülő kárösszeget az államnak visszafizetik. (Hasonló a helyzet az árvíz sújtotta borsodi térségben is.)
Németh Ákos devecseri ügyvéd társával, Berecz Zsolttal körülbelül százhatvan károsult családot képvisel. (A Fuchs család nem tartozik közéjük.) Azt mondja, hadjárat indítása helyett mindenképpen érdemes megvárni, mit és hogyan teljesít a kormány, valamint milyen eredményt hoz a büntetőeljárás. Ők ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és környezetkárosítás címén. A jogász bizakodó, úgy látja, az állam kártalanítani fog mindenkit. A helyzet azonban meglehetősen bonyolult, s nem csupán amiatt, mert várhatóan természeti okokat és emberi felelőtlenséget is meg fog állapítani a vizsgálat. Hanem azért is, mert a Mal Zrt. állami felügyelet alatt áll, s ha a céget fogják perbe, úgy több kolontári véleménye szerint az eljárásban áttételesen az állam is alperessé válik. Németh Ákos szerint egyre inkább afelé mozdulunk, hogy az állam fizet, majd maga próbálja behajtani követeléseit, amennyiben a Mal Zrt.-t bűnösnek találják. Ezt várják a károsultak is, meg persze azt is, hogy az ingóságokban esett veszteségekre szánt keretről még egyeztessenek. Lévén szó vidéki háztartásokról, ahol sokaknak munkagépei, hűtőládái lettek oda, a háztartásonként ígért ötszázezer forint – ahogy az ügyvéd fogalmaz – „nagyon vékonynak tűnik”.
A környék viszonylag jómódú, vagyis az volt. Az ingatlanadó tervezett bevezetése előtt például a lakásokat is meglehetősen magas árra értékelték. Németh Ákos elmondása szerint ügyfelei még bizakodnak, hogy ezt is figyelembe véve megfelelő alkut kötnek majd velük.
– Alapvetően konzervatív szemléletű a térség, sokat várnak ettől a kormánytól az emberek – teszi hozzá. A kárszakértők szerinte februárban végeznek, de többeket, például Fuchs Jánost már januárra beidézték a bíróságra. Maga Kolontár falu nem kért jogi képviseletet, tájékoztat a polgármester, nekik a legfőbb segítség a média. (Már amikor a rendőrség beengedi a sajtó munkatársait a területre.) Ameddig figyelem irányul a településre, addig Tili Károly szerint megfelelően állnak majd problémájukhoz. Igaz, a Mal képviselőivel ő még sosem tárgyalhatott. „Iparűzési adót nem kaptunk tőlük, csak iszapot” – teszi hozzá. Takarításra, a kármentesítés első fázisára hatvanmilliót fizettek, ez a helyreállítási költségeket nem tartalmazza. A gát megépült, jelenleg a polgármesteri hivatal az utolsó ház. Azon túl csak romok.