Az önkormányzatok a szűkülő támogatások és a rájuk háruló feladatok növekedése miatt az előző években 1100 milliárd forintnyi hitelt halmoztak fel, a kibocsátott kötvények lejárata pedig előreláthatólag 2012–2013-ban tetőződik. Csaknem 300 városnak jelent majd nehézséget az adósság törlesztése, a legkomolyabb gondok a megyei önkormányzatoknál lehetnek – mondta. Tállai hangsúlyozta: az eladósodás azért ölthetett ilyen mértéket, mert a banki hitelnél eddig is volt plafon, a kötvénykibocsátásnál azonban nem.
*
A legtöbb esetben azt sem vizsgálták, milyen okból került egy önkormányzat fizetésképtelen helyzetbe. Az államtitkár kiemelte: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévőnek minősített települések rendszere is átalakításra szorul, a jövőben ugyanis meg kell vizsgálni, hogy az adott önkormányzat az alapfeladatainak ellátása miatt vagy más célra kér állami támogatást. A jövőre elkészülő új törvényben, amely már része lesz az alkotmánymódosításnak, csökkentik a főállású polgármesterek számát, rendezik a főváros és a kerületek közötti hatásköröket, valamint szétválasztják a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok jogait és kötelezettségeit. A konferencián Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Kovács Zoltán, a parlament önkormányzati bizottságának fideszes elnöke a települések feladatainak számának drasztikus csökkentését, a felesleges bürokrácia leépítését sorolta a legsürgősebb teendők közé, mivel „jelenleg még a kóbor kutyák összeszámlálása” is a városvezetésre tartozik. Kósa szerint három év alatt ésszerű szintre lehet szorítani a hatáskörök és a feladatok számát, ehhez azonban a feleslegesen előírt szabványokból is le kell faragni. A Fidesz alelnöke hangsúlyozta: az elmúlt években 230 új hatáskör került az önkormányzati rendszerbe, és ebből mindössze négyet finanszírozott az állam, a többit a településeknek maguknak kellett megoldaniuk.
origo.hu
Ezt a videót küldte Deutsch Tamás Magyar Péterről az EP-képviselőknek
