Magyarázkodik a leleplezett Lendvai

Semmi olyat nem tettem, ami ne lett volna tisztességes vagy beleütközött volna az újságírói etikába – védekezett tegnap Paul Lendvai. Ugyanakkor a Heti Válasz öt, korábban titkos dokumentumot tett közzé, amely igazolja, a Bécsben élő magyar származású újságíró önként segítette a kommunista diktatúrát.

A kettős állampolgárságról 2004. december 2.

Der Standard
A balliberális osztrák lapban Paul Lendvai a kettős állampolgárság megadásának veszélyét taglalja. Már cikke első mondatában „a nacionalizmus alábecsült robbanóerejéről” van szó. A cikkíró által idézett két magyarországi megszólaló a nem mellett érvel. Egyikük Tamás Gáspár Miklós, az „Erdélyből származó, nem ortodox filozófus”, a másik pedig Valki László „tekintélyes jogtudor”, aki szerint „rossz kérdést rossz időpontban tettek fel, megsértve a magyar állam érdekeit, és durván megcsalatva a határokon túl élő magyarokat”. Paul Lendvai szerint még ha az igen szavazatok kapnák a túlnyomó többséget, a parlamentnek ennek megfelelő, kétharmados törvényt kellene hoznia. „A következmények beláthatatlanok lennének mind magára Magyarországra, mind Közép-Európára nézve. Vajon tömeges kivándorlásra kerül sor Magyarországra? Ki felelhet az óriási pénzügyi ráfordításokért? Mi történik azokkal, akik maradnak, és akiket a többségi nemzet »gyanúsnak« tekint?” – kérdezi aggodalommal Paul Lendvai.


Gyurcsány, az igazi tehetség 2006. október 27.

Figyelő
Sok dologtól függ Gyurcsány politikai túlélése – nyilatkozta Paul Lendvai. Az egyik szerinte az, hogy a miniszterelnök környezete megérti-e, hogy ebben a csapatban pillanatnyilag nincsen jobb. A többi Gyurcsány tanulási képességein és idegein múlik, vélte, de a gazdasági helyzet is befolyásoló tényező lehet. De bárki lenne is kormányon, nagyon nehéz lenne a helyzete, nehéz gazdasági döntéseket kell hozni – állította Lendvai, hozzátéve: „Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, előbb még rosszabbnak kell lennie, még keményebb megszorító intézkedésekre van szükség, s kell egy igazi adórendszer, nem korrumpált adóhivatal és főként szavahihetőség. Márpedig ezek mindegyikének a megteremtése nehéz, miután az egészet a roppant kedves Medgyessy eltolta, Gyurcsány és mások közreműködésével. S bár Gyurcsány igazi tehetség, nagyon gyenge kormánya van. Olyan, mint Puskás az Aranycsapat nélkül.”


A besúgókról 2007. január 11.

Der Standard
Védett besúgók címmel jelentetett meg írást Lendvai az osztrák balliberális lapban, amely szerint a besúgók internacionáléját – Varsótól Budapestig, Pozsonytól Szófiáig és Bukarestig – hatalmasságok védik a háttérből. Idézte Varró Szilviát, aki a Hírszerző internetes újságban megállapította, a lengyel katolikusok – a magyar katolikus egyház szerecsenmosdatásával és elfojtási kísérleteivel szemben – ki akarják köszörülni a becsületükön esett csorbát, és egyházuk a posztkommunista világban az első lehetne, amely őszinte megbánást mutat, és rendezi a múltját. Lengyelországgal ellentétben ugyanis Magyarországon az egyházi vezetők múltjának nincs igazi átvilágítása. A cikkíró szerint Varga László történész A világ besúgói, egyesüljetek! címmel Budapesten megjelent új könyvében megsemmisítő vádat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a titkosszolgálati dossziék kétharmada eltűnt, és a titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozatalára tett kísérletek ismételten meghiúsultak. Lendvai megállapította, Kelet-Európában sehol nem olyan nehéz az archívumokhoz hozzáférni, mint Magyarországon.


A zsidók félelme 2009. november 17.

Die Welt
Magyarországon a zsidóknak újra félniük kell címmel írt cikket Lendvai. Úgy vélte, Kertész Imre a magyarországi antiszemitizmus darázsfészkébe nyúlt a Die Weltnek adott, óriási viharokat keltő interjújával. A Nobel-díjas írónak ugyanis szerinte sajnos nemcsak abban van igaza, amit a múlttal való szembenézés hiányáról mond, hanem helyesen látja, hogy a helyzet az elmúlt tíz évben rosszabbodott. Különböző példákat hoz fel, amelyek szerinte bizonyítják a magyarországi rasszizmus, antiszemitizmus, cigánygyűlölet és más kirekesztő nézetek terjedését. Idéz Vásárhelyi Mária szociológus súlyos előítéletekről tanúskodó felméréséből, miszerint a felnőtt lakosság negyven százaléka úgy gondolja, a Magyarországon élő zsidóknak fontosabbak Izrael, mint saját hazájuk érdekei. Ez csak a jéghegy csúcsa, véli, mindenesetre a magyarországi zsidók ismét félnek; s ki veheti ezt tőlük zokon? – tette fel a kérdést.


A Fidesz mint kemény nacionalista párt 2010. február 25.

Der Standard
Magyarország történelmi fordulat előtt áll – írta elemzésében Lendvai, hozzátéve, az MSZP nyolc év alatt teljesen felélte politikai tőkéjét, és eljátszotta a kisemberek pártjának szerepét. Egyetlen kivételes politikusuknak Gyurcsány Ferencet nevezte, aki azonban túlzott önbizalma, valamint az ellenzék obstrukciója és saját párton belüli ellenzéke miatt megbukott. A Fideszt keményen nacionalista jobboldali pártnak minősítette, azzal vádolva, hogy az MSZP és a kormány elleni támadásaihoz felhasználta „alázatos ügyészek és oligarchák segítségét” is. A korrupciót is megemlíti a Gyurcsány-kormány és a baloldal kudarcának okaként, ugyanakkor a felelősséget az SZDSZ-re terheli, az „egykori bátor jogvédő” Demszky Gábor vezette budapesti önkormányzatot pedig a korrupció mocsarának nevezte.


Örül az ellenállásnak 2010. április 21.

Kurier
Lendvai az osztrák napilapnak írt vendégkommentárjában szörnyűnek ítélte, hogy ma már eddig balliberálisnak tartott elemzők, újságírók és politológusok is osztják a véleményt, miszerint a kétharmados többség birtokában a Fidesz megmutathatná, mit tud, és megoldhatná azokat a problémákat, amelyek a két nagy párt közötti éles ellentétek miatt megoldhatatlanok voltak. Szerinte van azonban ellenállás: Konrád György, Esterházy Péter vagy Nádas Péter egy autoriter rendszer kibontakozó magjára figyelmeztetnek, írta, igazat adva Debreczeni Józsefnek abban, hogy habár a Fideszhez közel álló sajtóorgánumok „a szélsőjobboldallal kokettálnak, és szalonképessé tették azt gyűlölködő és radikális stílusukkal, Magyarország jövőbeni erős embere állami eszközökkel fog fellépni a jobbikosok ellen”. Orbán ezért demokratikus legitimációra tehet szert külföldön Lendvai szerint. Ennek ellenére, tette hozzá, Debreczeni József, Vásárhelyi Mária szociológus és Bauer Tamás – akik szerinte Orbán legjobb ismerői – egyetértenek abban, hogy a Fidesz a legveszélyesebb párt. A kétharmados többség ugyanis Orbán Viktornak ad teljhatalmat, nem pedig pártjának.

Közleményben próbálta magyarázni tegnap Paul Lendvai a Heti Válaszban megjelent leleplező cikk állításait, amely szerint önkéntes informátorként segítette a Kádár-diktatúrát, és ellenzékiekről jelentett. A magát a kommunista rendszer elleni küzdelem élharcosaként bemutató, Bécsben élő magyar származású újságíró közleményében azt írta: megdöbbenéssel olvasta a cikket, amely őt „emberi becsületében” és „újságírói hírnevében” sértette meg. Állította: „Természetes és szokásos újságírói gyakorlat volt és ma is az a diplomatákkal és hivatalos személyekkel tartott kapcsolat kötetlen beszélgetések formájában. Ilyenkor a dolog természeténél fogva a felek információkat is cserélnek, anélkül, hogy egymást informátornak tekintenék.” A hetilap dokumentummal támasztotta alá, hogy Paul Lendvai a bécsi nagykövetségen keresztül jelentett a pártvezetésnek az 1985-ös budapesti ellenzéki csúcsról, amelyen hazai (például Konrád György, Csoóri Sándor) és külföldi (többek között Susan Sontag, Timothy Garton Ash) értelmiségiek is megjelentek.

*

Erre Lendvai úgy reagált: az nem is ellenzéki csúcs volt, hanem tekintélyes nemzetközi részvétellel megtartott nyilvános beszélgetés, amelyről a világsajtó is tudósított. – Vagyis az erről keletkezett dokumentumok sem voltak titkosak, az angol nyelvű meghívót is bárki átadhatta bárkinek – magyarázta. Hozzátette: a bécsi magyar nagykövetség diplomatája a jelentésben nem az ő szavait adta vissza. Lendvai nevetségesnek nevezte a kettős élet vádját. Közölte: akkori álláspontját meggyőzően bizonyítják a vele készült tévériportok, a rendszerhez való viszonyát pedig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelhető dokumentumok szemléltetik.
Paul Lendvai közleményében az áll: az úgynevezett offenzív fellazítás kommunikációs politikáját folytatták, amely „rést ütött a keleti tömb információs zárlatán”. Elismerte: „kapcsolatot természetesen tartottam a hivatalos személyekkel és intézményekkel, de semmi olyat nem tettem, ami ne lett volna tisztességes, vagy beleütközött volna az újságírói etikába”. Az újságíró szerdán a Klubrádiónak nyilatkozva nevetségesnek nevezte az ügynökvádat.
A botrányt kirobbantó Heti Válasz minderre úgy reagált: Lendvai árnyékokkal hadakozik, mivel írásukban szó sem volt ügynökvádról. A hetilap éppen azt bizonyította, hogy miközben az állambiztonság ügynökei – például zsarolás hatására – jelentettek, fedőnevük volt, hatos kartont állítottak ki róluk, addig Lendvai önszántából találkozott a bécsi magyar diplomatákkal, hogy a hazai ellenzéki rendezvénnyel kapcsolatos információkat osszon meg a kommunista államhatalommal.
A hetilap öt dokumentumot is közzétett, amelyek titkosítását legkésőbb négy-öt éve feloldották, és amelyeket a Magyar Országos Levéltárban a kutatók megtekinthetnek. Az első irat a Külügyminisztérium sajtófőosztályának 1981-es feljegyzése, amely kiemeli, hogy műsoraiban Lendvai milyen kedvező elbírálásban részesíti a magyar (kommunista) rendszert. Az iromány szerint Lendvai betartotta a játékszabályokat a forradalom 25. évfordulójáról készített filmje kapcsán, és előre informálta a szerveket a film tartalmáról.
A második dokumentum egy 1985-ös diplomáciai rejtjeltávirat. Ebben a bécsi követség közli Budapesttel, hogy megkapták Lendvaitól a nagy fontosságú ellenzéki csúcs, a magyar és nyugati értelmiségieket összehozó kulturális ellenfórum programját és az előadói névsort. A harmadik irat azt igazolja, hogy Lendvai előre tájékoztatta Budapestet az általa szerkesztett tévéműsor tartalmáról. A negyedik dokumentum nyilvánvalóvá teszi, hogy a bécsi újságíró olyan anyagot továbbított a kommunista hatalomnak, amit személyes jó viszony okán kapott partnereitől. Az utolsó irat, egy 1986-os feljegyzés pedig Bényi József miniszterhelyettestől származik, amelyet a Paul Lendvaival folytatott beszélgetés alapján készített. Itt is előkerül a „magyar viszonylat kiemelten kedvező kezelése” a bécsi televízióban. Ezt veszélyezteti, hogy a magyar hatóságok visszaküldték a határról Lendvai egyik munkatársát, mert az hazai ellenzéki csoporttal tartott kapcsolatot. A beszélgetés végén Lendvai ismét csak informálja partnerét arról, hogyan foglalkozik majd az 1956-os forradalommal: például a Központi Bizottság tagja, Benke Valéria megszólaltatásával. – Az osztrák televízió az évforduló kapcsán olyan módszert választ, amely számunkra is elfogadható – nyugtázza elégedetten a miniszterhelyettes.
Néhány évvel ezelőtt még maga Paul Lendvai volt az, aki másokat kínos helyzetbe hozott, és besúgással vádolt meg. 2006 januárjában az Élet és Irodalomban megjelent cikkében többek között Szepesi György sportriporterről, Spánn Gábor televíziós újságíróról, valamint Heltai Andrásról és Lóránt Lászlóról, az MTI bécsi tudósítóiról állította azt, hogy jelentettek róla. Lendvai akkor azzal magyarázta a szennyes kiteregetését, hogy felháborította, „legkedvesebb kollégáiról, barátairól kellett megtudnia, hogy a háta mögött nemcsak az ő, hanem a szülei befeketítésén dolgoztak”. Mint a Népszabadságnak adott korabeli nyilatkozatában olvasható: „Akiket a cikkben megneveztem, önkéntesen vállalták a besúgói munkát, amiből előnyöket akartak szerezni maguknak.”
Egy évvel később, 2007 januárjában ismét leleplező kedve támadt Paul Lendvainak, és Védett besúgók címmel jelentetett meg írást a Der Standard című osztrák napilapban. Ebben megemlített egy V. J. monogramú budapesti személyt, aki a sztálini érában elhárítóként dolgozott. Lendvai „egy városszerte ismert újságíró-besúgóként” jellemezte V. J.-t, aki akkor (mármint 2007-ben – a szerk.) „az úgynevezett polgári titkosszolgálatok hivatalos szóvivője” volt. Később Lendvai a HVG.hu-nak megerősítette, hogy a Der Standardban szereplő V. J. nem más, mint Vajda Péter, aki a balliberális kormányok idején titkosszolgálati szóvivőként dolgozott, korábban a Népszabadság szerkesztője volt, jelenleg pedig a Népszavába ír publicisztikákat. Vajda Péter tagadta, hogy az elhárításnak dolgozott volna.
Tegnapi megkeresésünkre Vajda Péter nem kívánt reagálni az őt korábban hírbe hozó Paul Lendvai mostani lelepleződésére. – Magánvéleményem sincs az ügyről – mondta.

Kínos könyvbemutató. A közelmúltban a Népszava is hírt adott egy Lendvaival kapcsolatos kisebb botrányról. Ennek hátterében az áll, hogy az újságíró írt egy könyvet Eljátszott országom – Magyarország átalakulóban címmel, amely elsőként német nyelven jelent meg. A tervek szerint a könyvet a német fővárosban mutatták volna be, ám a berlini osztrák nagykövet, Ralph Scheide röviddel a kitűzött időpont előtt lemondta részvételét az eseményen. Az indoklás szerint kételyei voltak azzal kapcsolatban, hogy egy Magyarországról szóló, bíráló hangvételű kötetet mutasson be. Ez ugyanis a nagykövet szerint veszélyezteti a magyar–osztrák diplomáciai kapcsolatokat, és kritikus reakciókat válthat ki a magyar kormányból. A kötet, amely Lendvai tizenötödik könyve, a rendszerváltozás óta eltelt időszak meghatározó személyiségeinek szerepét elemzi Antall Józseftől Orbán Viktorig. Foglalkozik emellett a felemás rendszerváltozás következményeivel, a magyar antiszemitizmus és nacionalizmus történelmi gyökereivel, a posztkommunisták időleges újjászületésével, és elemzi a balliberális oldal helyzetét, illetve a szélsőjobboldal térnyerését is. (B. A.)