Pintér Sándor belügyminiszter a településeket ért időjárási károk felszámolására szolgáló keret terhére 646 pályázat esetében 4,2 milliárd forintnyi támogatás odaítéléséről döntött – jelentette be a kormányszóvivő. Ezen túl az iszapkatasztrófa által érintett településeknek soron kívül 175 milliót utaltak át előlegként védekezési költségekre. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta: az EU Önerő Alap terhére 192 millió forintról született döntés, a támogatott pályázatokkal 4,8 milliárd forintos értéket teremtenek a települések.
Az LMP jogszabály-módosító csomagot nyújtott be az iszapömléshez hasonló környezeti katasztrófák megakadályozására. Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke elmondta: javaslataik érintenék a környezetvédelmi és építési törvényt, s szigorítanák a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények ellenőrzését, amit minden évben végre kellene hajtani. A kormánynak az úgynevezett sajátos építési formák esetében önálló engedélyező hatóságot kellene kijelölni. Jelenleg a beruházó rendeli meg a környezeti hatástanulmányokat is, az LMP szerint – a beruházó költségére – a hatóság rendelje meg ezek elkészítését. A Btk.-ba beemelnék a hatóságok büntetőjogi felelősségét, mert Kolontáron és Ajkán azt tapasztalták, hogy az engedélyező hatóság számos hibát követett el, olyan engedélyeket adtak ki, amelyeket nem lett volna szabad.
Közben a Mal Zrt. közölte: nem fizetnek Konkoly Józsefnek, annak a devecseri iszapkatasztrófa-károsultnak, akinek a Fővárosi Bíróság tízmilliót ítélt meg ideiglenes intézkedésével. Ruttner György, a cég jogi képviselője szerint szabálytalan volt az eljárás, a bíróság a felek meghallgatása nélkül hozott döntést. Az RTL Klubnak azt mondta: a kártérítés idő előtti és eltúlzott öszszegű. Hidasi Gábor, a károsult ügyvédje közölte: megvárják a bíróság által megszabott fizetési határidőt, s ha a Mal azon túl sem fizet, behajtást kezdeményeznek.
Etikai eljárás? Olyan szerződést kínált Magyar György ügyvédi irodája az iszapkatasztrófa áldozatainak, amely kiköti, hogy a megbízó lemond a megállapodás bármely jogcímen való utólagos megtámadásának jogáról – írta a Magyar Hírlap. Az újság szerint ez ellentétes a polgári törvénykönyvvel. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak általánosságban annyit mondott: „semmisnek tekinthető egy megbízási szerződésnek az a része, amelybe valaki semmis kikötést tesz”. Ugyancsak általánosságban megjegyezte: a kamara hivatalból etikai eljárást indíthat tisztességtelen ügyféltoborzás, tisztességtelen ügyfélszerzés, a fogyasztó megtévesztése, ügyvédhez nem méltó magatartás esetén. Ilyen adat azonban egyelőre nem vetődött fel Magyar György irodája kapcsán. Ismert, Magyar György ügyvédi irodája 13 százalékos sikerdíjazásért vállalta mintegy ötszáz károsult jogi képviseletét. (MN)
origo.hu
Menczer Tamás: Megvédjük Magyarországot a baloldal és a diszkóliberálisok támadásaitól is
