Számlákat fizetünk a hitelek helyett

Sokan inkább a villanyszámlát fizetik a lakáshitel helyett, amióta életbe lépett a kilakoltatási moratórium, és nem fenyegeti az adósokat közvetlen veszély. Pedig a problémák nem oldódtak meg: minden eddiginél nagyobb hitelbedőlési hullám indulhat el a közeljövőben, amikor lejárnak az adósoknak nyújtott törlesztési könnyítések.

Hamarosan lejárnak azok a hat–tizenkét hónapos időszakokra szóló fizetési könnyítések, amelyek a hitelek bedőlését voltak hivatottak megakadályozni. A nehéz helyzetbe került adósoknak a kedvezményes időszakban az eredeti részlet töredékét kellett fizetniük, ám még így is sokan maradtak el a törlesztéssel. A Magyar Nemzeti Bank harmadik negyedéves hitelezési elemzése szerint minden negyedik átütemezett kölcsön visszafizetése harmincnaposnál nagyobb késésben van, míg a már szinte biztosan menthetetlen, kilencven napot meghaladó elmaradások aránya eléri a 17 százalékot. Három hónappal korábban, június végén még 25 százalék volt a harminc napot meghaladó, és 12 százalék a kilencven napon túlnyúló késések aránya ebben a körben.
A jegybank adatai szerint szeptember végéig az átütemezett jelzáloghitelek 14-16 százalékánál ért véget a kedvezményes időszak, az idei év utolsó három hónapjában – tehát jelenleg – pedig további 18-20 százalék esetében jár le a könynyítés. A következő fél évben tovább élesedhet a helyzet, mivel ez idő alatt a most meglévő könnyített kölcsönök felénél zárul le a türelmi időszak. Az MNB munkatársai szerint a hitelfeltételek módosításának a sikere elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan tudjuk magunk mögött a válságot. Ha a kilábalás hosszasan elnyúlik, akkor az ügyfelek fizetési képessége is csak lassan javul, így a problémák ismételten jelentkezhetnek a türelmi időszak utáni törlesztő-
részletek fizetésével.
– Ezek a számok nem túl biztatók annak tükrében, hogy a türelmi időszak lejártával az adósoknak nem egyszerűen a régi részletüket kell fizetniük, hanem a kedvezményes időszakban rárakódott kamatokból származó további tartozás miatt a korábbinál is magasabb összeget – közölte lapunkkal az egyik nagy hiteltanácsadó cég vezetője. A szakember szerint ezekben a hónapokban egy új bedőlési hullám indulhat el, és nehéz megmondani, hogy mekkora károkat okoz majd. Ráadásul a bajokat tovább tetézi, hogy a fizetésképtelen ügyfelek adóssága növekedett a késedelmi kamatok miatt, ám az ingatlanjaik ára ezt nem követte, vagyis könnyen előfordulhat, hogy a megnövekedett tartozást már akkor sem fedezi a jelzálogként felajánlott ingatlan, ha sikerül azt viszonylag jó áron eladni. – Persze a jelenlegi pangó piacon igen nehéz túladni a lakásokon – jegyezte meg a szakember.
– A fizetésképtelenség elharapódzásának egyik oka az, hogy a fizetési moratórium hatására az adósok egy része úgy érezte, elhárult a feje fölül a veszély, hiszen nem lakoltathatják ki, ezért kevésbé igyekezett rendezni a helyzetét – közölte lapunkkal Kézdi Zsolt. A Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke szerint azonban túlzás lenne azt állítani, hogy csupán a moratórium miatt romlott a fizetési morál. Mint elmondta, már 2004-ben, jóval a válság kitörése előtt tapasztalni lehetett azt, hogy a szerződések betartása hagyott némi kívánnivalót maga után, ám akkoriban indult be a hitelezési verseny, így a bankokat nem különösebben foglalkoztatta a fizetésképtelenség veszélye.
Az elnök szerint a kölcsönök törlesztésének elmaradása nem egyszerűen arról szól, hogy az emberek a moratórium életbelépése után nem akartak fizetni, hanem arról, hogy sokan azokat a számlákat fizetik be, amelyek rendezetlenül hagyása a leggyorsabb és legfájóbb szankcióval jár a számukra. Elképzelhető, hogy a moratórium előtt a villanyszámla maradt kifizetetlenül, a lakáshitelt pedig rendezték az ügyfelek, hogy ne kerüljenek az utcára. Amikor azonban ez utóbbi veszély elhárult, inkább a villanyszámlát fizették be az anyagi gondokkal küzdő családok, hogy elkerüljék az áram kikapcsolását. Kézdi Zsolt szerint az adósok viselkedésében bekövetkező változást jól szemlélteti, hogy míg a moratórium bevezetése előtt viszonylag sok ügyfél fordult tanácsadókhoz, hogy megpróbáljon megoldást találni a fizetési gondokra, a tilalom életbelépése után az ügyfelek jó része felhagyott a megoldások keresésével.
A szakember szerint azt is fontos megjegyezni, hogy a könnyítések ellenére nem lehet ölbe tett kézzel ülni, a közhiedelemmel ellentétben csak a kilakoltatásokra vonatkozik a moratórium, a végrehajtásokra nem. Vagyis az eljárások folytatódnak, és annak költségei is hozzáadódnak a tartozásokhoz.