Új világrend, átalakítják az IMF-et

Bő három éven belül, 2014 januárjáig több lépcsőben átalakítják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) – állapodtak meg tegnap a világ 19 legjelentősebb gazdaságú fejlett és fejlődő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport szöuli értekezletén. Az átalakításokat követően pedig 66 év után először átrendeződnek az IMF-en belüli hatalmi viszonyok. Az átalakítás – amelyről még októberben állapodtak meg kjongdzsui tanácskozásukon a G20 pénzügyi vezetői – azt jelenti, hogy a valutaalap hatalmi viszonyainak átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt.<br />

Amerikai túlerő. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ENSZ washingtoni székhelyű szervezete, amelyet az 1944-es Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján hoztak létre. Jelenleg 187 tagországot számlál. Az intézményt a II. világháború utáni világgazdaság kezelése, a nagy gazdasági világválság megismétlődésének elkerülése céljából alapították, illetve azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok gazdasági súlyuk szerint járulnak hozzá az alaphoz, a nagyobb összeget befizető Egyesült Államoknak a legnagyobb a szavazati súlya, míg a háromszor nagyobb lakosságú Indiának jóval kevesebb szavazattal rendelkezik. Bírálói szerint a szabad kereskedelmet támogató szervezet több millió ember megélhetését veszélyezteti világszerte. (MN)

A G20 rábólintott az új nemzetközi bankszabályokra, vagyis a bankok tőkemegfelelési mutatóinak szigorítására. A megbeszélések színhelyéről Bázel III-nak nevezett intézkedéseket a kormányok, parlamentek dolga lesz törvénybe iktatni fokozatosan 2019-ig. A résztvevők ugyan megállapodtak, hogy a vitatott árfolyam- és kereskedelmi kérdések megoldásában együttműködnek, de a részletek kidolgozása csak a jövőben várható. Egyelőre még arról sem sikerült megegyezni, hogyan határozzák meg az irányelvek megalkotásának kritériumait.
*
Dominique Strauss-Kahn IMF-vezér a találkozót követően üdvözölte és történelminek nevezte az elfogadott átalakítást. Mint mondta, „ez a valaha végrehajtott legnagyobb reform az intézmény igazgatásában”. Az IMF-et érintő változásokkal kapcsolatban más résztvevők is elégedetten nyilatkoztak. A G20 tagjai egyetértettek abban is, hogy a világgazdaság visszatért a növekedés útjára, de az élénkülés folyamata lassú. A szöuli csúcs végén kötött megállapodásban olyan irányelvek későbbi megalkotásáról döntöttek, amelyek segíthetnek kezelni a világgazdaság fejlődésére kockázatot jelentő globális egyensúlytalanságokat.
Mint az MTI által is idézett Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a találkozót követően elmondta: elhárult, illetve jelentősen csökkent egy árfolyamháború veszélye, a Fed fenntartható növekedést, nem pedig gyenge dollárt akar. Angela Merkel szerint noha a globális pénzügyi kérdésekben sokszor nem értenek egyet a szereplők, végül azonban dönt a józan ész, és megszületnek a megállapodások. Az amerikai Bloomberg hírügynökség által idézett német kancellár szerint ez ügyben még kemény és összetett tárgyalások várnak a csoport tagjaira. A zárónyilatkozatba végül nem került bele az az amerikai javaslat, amit még Timothy Geithner pénzügyminiszter javasolt, hogy szabjanak plafont az adott országok államháztartási hiányának és többletnek is. Geithner javaslata szerint ez minden állam éves GDP-jének négy százaléka lett volna. A tervet – a két legnagyobb tartalékokkal rendelkező ország – Németország és Kína határozottan ellenezte.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a G20-csúcs után megjegyezte, reméli, az amerikai belpolitika nem fogja megakadályozni az új START-szerződés idei ratifikálását. Egy héttel a NATO–orosz csúcs előtt Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy országa – egyenjogú partnerség esetén – együttműködhet az atlanti szövetséggel a rakétavédelem ügyében, aggodalmát fejezte ki ugyanakkor a NATO-nak a határain túlterjeszkedő katonai tevékenysége miatt.

Vezércikk a 7. oldalon