Uniós pénzek: a sor végén áll az ország

A sor végén kullog Magyarország a 2007 óta járó uniós támogatások elköltésében. Az elmúlt három évben a rendelkezésre álló összeg alig 9 százalékát fizették ki a pályázóknak. Tavaly ráadásul megnégyszereződtek a szabálytalanul elköltött pénzek – derül ki az Állami Számvevőszék tegnapi jelentéséből.

Bár tavaly gyorsult az uniós pénzek hazai felhasználása, akkor is a sor végén állunk. A 2007–2013 közötti időszakban elkülönített pályázati pénzek felosztása a felénél sem jár: alig 44 százalék elköltéséről született döntés, szerződést pedig mindössze 38 százalékról kötöttek. A legszomorúbb viszont, hogy kifizetés csupán a teljes összeg 9 százalékánál történt – áll az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésében.
A számvevők arra is felhívják a figyelmet, hogy amíg korábban évente megközelítette a kétmilliárd forintot a szabálytalanul elköltött pénzek összege, addig tavaly már több mint nyolcmilliárd forint felhasználása nem felelt meg az előírásoknak. Ezt a számvevők az ellenőrzési rendszer hiányosságaival magyarázzák: ez vezetett a hibák számának tavalyi megugrásához. A pénz felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy nem kezeltek szabálytalanságként olyan pénzügyi átcsoportosításokat, amelyeket uniós ellenőrzés következtében kellett végrehajtani. Ennek következményeként a hazai költségvetést több tíz milliárdos pluszkiadás terheli olyan beruházások esetén, mint a budapesti szennyvíztisztító telep, a 4-es metró, valamint az M0-s és a 21-es számú főút tehermentesítése.
A kifizetésekkel kapcsolatban korábban az Európai Számvevőszék is vizsgálódott. E jelentés arra mutatott rá, hogy a vidék felzárkóztatására hivatott Leader program során számos esetben nem teljesültek a kitűzött célok: a tervezett beruházásoknak alig hatvan százaléka valósult meg, s pazarlóan bántak a rendelkezésre álló pénzzel.
Az uniós támogatások felhasználásáról ellentmondásos kép rajzolódik ki. Amíg a kisebb beruházások támogatására felhasználható, úgynevezett strukturális alapokból pályázható pénzek 94,11 százalékát használtuk fel 2004 és 2006 között, s ezzel az uniós sorrendben a kilencedik helyen állunk, addig a térségeket felölelő állami nagyberuházások pénzügyi hátterét megteremtő kohéziósalap-támogatások elnyerésében a tíz csatlakozó ország közül csak Lengyelországot előzzük meg az 52,62 százalékos felhasználási aránnyal. A jelentés arra is rámutat, hogy bizonyos részterületeken ugyan pozitív hatások figyelhetők meg, a hosszabb távú célok várhatóan nem teljesülnek. Ennek okát a számvevők a válság bekövetkezésének, a költségvetés kiigazításának, illetve a konvergenciaprogram hatásainak tudják be.
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint tavaly hazánk 223,7 milliárd forintot fizetett be az unió közös kasszájába, ezenkívül 24,8 milliárd forintnyi vámbevételt utaltunk át Brüsszelnek. Brüsszel 602,7 milliárd forintot bocsátott rendelkezésünkre a magyarországi beruházások támogatására, amihez a magyar költségvetés 226,5 milliárd forintot tett hozzá.