– Megnyitják a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe,
– megszüntetik a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépést,
– az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak számára megteremtik az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét,
– a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg – 2010. november 1. és 2011. december 31. között – tagdíj helyett járulékot fizethetnek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
Elfogadta a parlament a magánnyugdíjpénztárakat érintő mindkét előterjesztést. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett javaslat a tagdíjak átutalását 14 hónapra felfüggeszti; ezt a jogszabályt a Fidesz és a KDNP támogatta, az LMP nemmel szavazott, a Jobbik pedig tartózkodott. A magánnyugdíjpénztárak választhatóságáról szóló (a kötelező tagságot eltörlő) javaslatot már a Jobbik is támogatta, az LMP pedig itt is nemmel voksolt. A szocialisták egyik szavazáson sem vettek részt, sőt az ezeket megelőző, más jogszabályokat érintő voksolások alól is kihúzták magukat. Így számos tervezet kapcsán még saját módosító indítványaikat sem támogathatták.
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat vitájában Selmeczi Gabriella (Fidesz) előterjesztő úgy érvelt: mindenkinek visszaadják a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát. A javaslat egyrészt megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépést, nem utolsósorban pedig az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak számára megteremti az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét.
Az ellenzék megosztottsága a nyugdíjkérdés megítélésében a vitában is nyilvánvaló volt. – A kormány el akarja lopni a nyugdíjakat, hogy legyen pénzük egy igazságtalan adórendszerre – mondta a szocialista Burány Sándor. Szanyi Tibor (MSZP) pedig hárommillió rendbeli, bűnszövetségben elkövetett hivatali sikkasztásról beszélt, s arról, hogy ezért az MSZP büntető- és polgári pereket indít a javaslatot megszavazó képviselők, pártok és a kormány ellen. Mesterházy Attila MSZP-elnök és frakcióvezető egyébként tegnap az államfőnél tett látogatásakor azt kérte Schmitt Páltól, ne írja alá a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos jogszabály-módosítást, hanem kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az LMP-s Vágó Gábor a vitában azt állította, „sunyiban végrehajtott nyugdíjreformot látunk”. A jobbikos Rozgonyi Ernő viszont úgy látta, a pénzszivattyúként működő pénztárakat a Világbank és az IMF támogatásával hozták létre.
A vitát megelőzően a Fidesz frakcióvezetője is a javaslatok mellett érvelt. A kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságra vonatkozó döntésével 1997-ben a szocialista kormány az emberek önrendelkezési jogát vette el – szögezte le Lázár János. A frakcióvezető szerint lehetővé kell tenni, hogy a polgárok maguk döntsék el, vissza akarnak-e térni az állami nyugdíjrendszerbe. Ezt követően Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: 12 év alatt az infláció felett 0,73 százalékos hozamot értek el nagyon magas vagyonkezelési költségekkel, tehát pazarlóan működnek. A miniszter hozzátette, a szocialisták támogatták, hogy az 52 évesnél idősebbeknek lehetőségük legyen visszatérni az állami rendszerbe, rejtély – mondta –, hogy most miért nem támogatnak egy hasonló intézkedést.
Blogol a bukott kormányfő. Gyurcsány Ferenc az üggyel kapcsolatban blogjában tegnap arról értekezett, hogy a magánpénztári befizetések állami rendszerbe való visszairányításával látható hiányt tesz láthatatlan adóssággá. – Jövőre szóló megtakarítást költ el ma, és ezzel jövőbeni adósságot állít elő. Ez a legnagyobb baja a nyugdíjrendszer államosításának – írta a miniszterelnök.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!