A mobiltelefon „ismeri” a gyilkost?

Felfoghatatlan gyilkosság híre járta be a médiát 2007 húsvétján: otthonában brutális kegyetlenséggel meggyilkolták Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselőt. A politikust otthonában verték agyon – akkor még úgy hitték – saját hordozható számítógépével; élettelen testére fia, S. Sándor talált rá. Egyévi nyomozás után a közvélemény megrökönyödésére S. Sándort gyanúsították meg a gyilkossággal, később el is ítélték, noha időközben egy segédmunkás bevallotta: ő oltotta ki Balla Irma életét. A napokban a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla elnapolta a döntést, és bizonyítást rendelt el az ügyben. A védelem állítja: az áldozat mobiltelefonja a kulcs a bűntény megoldásához.

A három és fél esztendeje elkövetett gyilkosság után eleinte az a hír tartotta magát, hogy a politikus rablógyilkosság áldozata lett, később a nyomozók a helyszínen rögzített DNS-minták alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a családban kell keresniük a tettest, ám továbbra sem zárták ki a rablógyilkosságot, sőt a szexuális indítékot sem.
Hosszú csend után a rendőrség 2007 novemberében jelentette be, hogy konkrét gyanúsítottja van, ám csak egy évvel a gyilkosság után, 2008 áprilisában tartóztatta le a politikus asszony fiát, S. Sándort. Mint mondták, már korábban is látókörükbe került az akkor 29 éves fiatalember, végül csak mintegy kétszáz tanú kihallgatását követően vették őrizetbe. A férfi ellen később vádat is emeltek; eszerint S. Sándor egy viperához hasonló fémtárggyal verte agyon édesanyját. Hiába érvelt védője, Magyar György azzal, hogy védence a gyilkosság estéjén harminc kilométerre volt a várostól egy szalonnasütésen. Ezt több tanú is igazolta, S. Sándort G. Attila vitte Bagamérre, ahol többen is együtt töltötték az időt a gyanúsítottal.
Sokan haragudhattak rá
A tárgyalások hoztak meglepetéseket: az egyik tanú, F. Istvánné, Balla Irma barátnője azt vallotta, hogy a gyilkosság áldozata szeretőt tartott, akinek felesége roppant féltékeny volt társára. Más tanúvallomásokból az derült ki, hogy az áldozat édesapjának élettársa, Cz. Károlyné gyűlölte menyét, így adott esetben neki is lehetett indítéka a gyilkosságra. Többen politikai szálat véltek felfedezni, amit alátámasztani látszott, hogy Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a bíróságon azt mondta: Balla Irmát a képviselőnő kérésére a halála előtti napon fogadta irodájában, ahol Balla a körzetében működő Köz-Ért Egyesület vezetői és a közte felmerült ellentétekről tájékoztatta.
A bírósági tárgyaláson ismertté vált, hogy S. Sándor átment a hazugságvizsgálaton: a poligráfos analíziskor az „Ön ölte meg Balla Irmát?” és a „Tudja, ki ölte meg?” kérdésekre is nemmel felelt, a műszer azonban nem jelzett izgalmi állapotot szervezetében.
Fény derült egy másik, rendkívül fontos körülményre is: 23 órakor, amikor a képviselőnő már nem élt, fia viszont még Bagaméren tartózkodott, valaki hívást kezdeményezett Balla Irma mobiltelefonjáról, ami kizárná, hogy S. Sándor végzett volna édesanyjával. Ilyen előzmények után 2009 májusában, két évvel a gyilkosságot követően a Debreceni Ítélőtábla szabadlábra helyezte S. Sándort az előzetes letartóztatásból.
Életszerűtlen, zavaros vallomás?
A folytatódó tárgyalások során júniusban azokat a munkásokat hallgatta ki a bíróság, akik korábban Balla Irma családi házának közelében végeztek felújítást. Egyikük, D. Lajos nem volt hajlandó arra a kérdésre válaszolni, merre járt a gyilkosság napján. Majd zavarodottan azt kérdezte, őt gyanúsítja-e a bíróság az emberöléssel, és azonnal védőt kért.
A férfi később bevallotta, ő oltotta ki Balla Irma életét 2007 áprilisában. Előzőleg az tette gyanússá, hogy tökéletesen ismerte és leírta a politikus házának alaprajzát, bútorait, még telefonjának márkáját is. Amikor Magyar György arról faggatta, honnan származnak ismeretei, azt felelte: miközben a betont tolta taligán a ház mellett, volt alkalma megfigyelni a lakás berendezését. A bizonyításkor azonban állítása megdőlt, kiderült, hogy a ház ablaküvege tükröződik, egyáltalán nem lehet belátni az épületbe.
Magyar György azonban itt nem állt meg. Az igazságügyi orvos szakértő véleményére (is) alapozva (aki egy hoszszú, erős fémtárgyat jelölt meg az elkövetés eszközeként) a gyilkosság idején a szomszédban dolgoztató vállalkozótól megszerezte a vélhető gyilkos fegyvert, egy egy méter hosszú pajszert, amihez D. Lajos az emberölés időpontjában hozzáférhetett. Lefoglaltatta, és kérte, hogy vizsgálják meg az eszközt, található-e rajta vér, illetve DNS-minta.
Országos megdöbbenést keltett, amikor D. Lajos 2009 augusztusában visszavonta beismerő vallomását, és tagadta, hogy köze lenne Balla Irma halálához. Az ügyész szerint azért nem gyanúsították meg a férfit, mert vallomása zavaros volt, több ponton sem tűnt életszerűnek. S mivel így tett, az ügyben nem lehetett figyelembe venni nyilatkozatát. Ezzel viszont – jobb híján – újra S. Sándor lett az első számú gyanúsított. Maradt minden a régiben.
Fontos nyomok semmisültek meg
A bírósági tárgyalásokon az informatikus szakértő éles kritikával illette a rendőrséget, mivel rendkívül fontos nyomokat semmisítettek meg azzal, hogy szakszerűtlenül zárták le Balla Irma számítógépét. Így a használat előtti utolsó adatok eltűntek; a szakértőnek mindössze annyit sikerült megállapítania, hogy a képviselőnő 21 óra 37 perckor használta utoljára laptopját, ami egybevág az egyik tanú állításával, aki szerint fél tízkor valaki felkapcsolta Balla Irmánál a villanyt.
Decemberben újabb fordulat következett be: D. Lajos testvére, aki korábban alibit igazolt a fivérének, visszavonta állítását, és leszögezte: mégsem volt nála a gyilkosság estéjén testvére. Történt más is, jelentkezett D. Lajos pártfogója is, aki arról tájékoztatta a bíróságot, hogy miután D. Lajost kihallgatták a Balla-ügyben, a férfi felkereste, és kérdésére, hogy ő követte-e el a gyilkosságot, nem tiltakozott.
Ám nem csak ez szólt D. Lajos ellen. Balla Irma mobiltelefonjának cellainformáció alapján sikerült feltérképezni, merre járt az, akinél a telefon volt a gyilkosság után. A haladás iránya egybevágott a D. Lajos beismerő vallomásában elmondott útvonallal.
Tolvajmúltja segítette
Ezek után a vádlott reménykedett felmentésében, az idén májusban a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság azonban S. Sándort bűnösnek találta, és tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte. Az indoklás szerint a férfi azért ölte meg anyját, mert az basáskodott fölötte, túl sokat várt el tőle. Haragudott fiára azért is, mert kimaradt az egyetemről, és keveset vett részt a házimunkában, így életének kioltása valóságos megváltás volt az elítélt számára. A bíróság kitért D. Lajos szerepére is, akit azért zártak ki a lehetséges elkövetők sorából, mert D. Lajos ismert tolvaj, mégis a házban hagyta Balla Irma ékszereit.
Magyar György fellebbezett az ítélet ellen, ami sikeres volt, hiszen a Debreceni Ítélőtábla másodfokon januárban újratárgyalja az ügyet.