Ma terjeszti a parlament elé a kabinet a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó két törvényjavaslatot – jelentette be Selmeczi Gabriella (Fidesz), a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja. A szerdán elfogadott kormányzati koncepció lényege, hogy a második pillér, vagyis a kötelező magán-nyugdíjpénztári támasz lényegében megszűnik. A pénztártagoknak ugyan lehetőségük van rá, hogy eddigi felhalmozásaikat továbbra is a magánkasszáknál vezetett számláikon tartsák, ám ha ezt megteszik (bár nyugdíjjárulékot, illetve az azt felváltó nyugdíjadót kötelező lesz fizetniük), akkor az állami nyugdíjjogosultságtól elbúcsúzhatnak. Így valószínűsíthető, hogy szinte mindenki kiveszi pénzét a piaci alapon működő számlákról. A részletszabályokat tartalmazó javaslatok végszavazása december 13-án lesz, a pénztártagoknak pedig január végéig kell dönteniük arról, hogy átlépnek-e az állami alapba. Ha a határidőig nem tesznek szándéknyilatkozatot, akkor automatikusan az állami rendszerben találják magukat.
Selmeczi Gabriella tegnap elmondta, azok, akiknek a magán-nyugdíjpénztárban jelenleg meglévő pénze kevesebb, mint amenynyit befizettek (tehát a pénztár veszteséggel kezelte a megtakarításaikat), az államtól számíthatnak káruk megtérítésére; persze csak akkor, ha visszalépnek a közösségi rendszerbe. Vannak azonban olyanok is, akik némi profitot könyvelhetnek el, ha ők a megtakarításaikat átviszik az állami kasszába, akkor a korábban képződött hasznot adómentesen felvehetik. Aki a jelenlegi vegyes rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot, annak ez megmarad 2012 első napjáig. Aki önként 2 százalékkal többet fizetett a magánpénztárba, az felveheti azt adómentesen vagy átirányíthatja az önkéntes nyugdíjpénztárba.
A központi nyugdíjkassza 800 milliárdos mínuszban van, ez a hiány egy az egyben eltűnne, ha a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, vagyis közel 3000 milliárdnyi vagyon megjelenne az állami rendszerben. Az említett összeg fele magyar állampapírban van, ezt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonnal kivonja a forgalomból, tehát az adósság 1500 milliárddal kevesebb lenne. A vagyon másik felét magyar, illetve külföldi részvények teszi ki, az ÁKK ezeket folyamatosan értékesíti majd.
Mesterházy Attila MSZP-elnök a tervezetre reagálva bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak és népszavazást kezdeményeznek az ügyben, továbbá pertársaságot is létrehoznak, és beperelik a magyar államot. Az LMP „útszéli zsarolásnak” nevezte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által szerdán bejelentett koncepciót. A Jobbik a magánnyugdíjpénztárak „államosítását” helyesnek tartja, de hiányolja a valódi egyéni számlavezetést.
A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Bába Julianna – miután tárgyalt Matolcsy Györggyel – tegnap elmondta, a szervezet petícióval fordul az Európai Parlamenthez. Ebben természetesen nem a számukra eddig óriási üzletet jelentő tőke elveszítése, hanem „3 millió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt” aggódnak, és uniós ombudsman kinevezését kérik. A Stabilitás ezen kívül azt is tervezi, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul „hátrányos megkülönböztetés és a joggal való visszaélés tilalmának megsértése miatt”. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete rendkívüli egyeztetésre hívja az érdekképviseleteket, hogy dolgozzanak ki közös akciótervet „a kormány magánnyugdíjpénztárak elleni intézkedéseinek lefékezésére”.
Fenntartások. Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a tervezett nyugdíjpénztári változások növelik hazánk leminősítésének kockázatát. Az Európai Bizottságnak számos fenntartása van a nyugdíjrendszerre vonatkozó magyar elképzelésekkel kapcsolatban – mondta Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője a távirati irodának. A tisztviselő a fenntarthatóság miatt aggódott, mondván, „nem jó, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetési tervezet sugallni látszik”. Az Eurasia Group londoni felzárkózó piaci elemzői szerint „centralizációs” törekvések rejlenek a kormányzati intézkedések nyomán egyébként javuló magyar költségvetési kilátások mögött, a nyugdíjpénztári rendszerben tervezett változtatások pedig növelik Magyarország leminősítésének kockázatát, mivel nem javítják a magyar költségvetés szerkezetét. A BNP Paribas szerint a nyugdíjrendszer változtatásaiból eredő rövid távú előnyök „illuzórikusnak” fognak bizonyulni, ha a magyar gazdaság gyenge marad. A folytatódó gyengeség valószínűsíthető, tekintettel „a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai váltások” miatt kilengésekre hajlamos piacokra, és az ugyanezen okból gyenge beruházásokra – állítja a bankház. A magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztéséről a Standard & Poor’s úgy vélte, jóllehet ez alkalmas a kormányzati szféra deficitjének mérséklésére, ám alááshatja a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságát.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
