Botka: Az MSZP-nek tanulnia kell a Fidesztől

Nem sok szocialista politikusról lehet elmondani, hogy eredményeket tudott felmutatni az elmúlt években, ön az egyik ilyen. Miért nem akar részt venni a párt vezetésében?
– Megtanultam az elmúlt tizenhat évben, amióta politizálok, hogy önmagában nem a politikai tisztség a fontos, hanem az, hogy az ember, ha közéleti szerepre adja a fejét, mivel tud egy közösségen segíteni. Számomra egyértelmű volt az elmúlt években, és így lesz a jövőben is, hogy egy politikus nem szórakozhat a választói bizalommal. Engem pedig a választók bizalma Szegedhez köt. Mindemellett szocialista országgyűlési képviselő is vagyok, részt veszek abban a munkában, amit az MSZP végez, de ez továbbra sem tisztséget jelent nálam.
– Az országos érdeklődésre számot tartó politikai vitákban sem szólal meg. Nyolc éve Szeged polgármestere, a városvezetés mellett nem marad energiája a nagypolitikával is foglalkozni?
– Nem szeretem az önmagáért való politikai vitákat, attól pedig kifejezetten irtózom, ami az elmúlt években Magyarországon meghonosodott, hogy a politikai erők szinte polgárháborús stílusban vitáznak, egyesek sokszor személyeskedő vádaskodásokat is megengednek maguknak, hogy kétségbe vonják a másik oldal jóakaratát, hazaszeretetét. Ha valamit szeretek a polgármesteri munkában, akkor az éppen az, hogy egy polgármester nem élhet meg a dumából, a polgármester tevékenysége, teljesítménye meglátszik a városán.
– Ez az álláspont egyben az MSZP elmúlt években követett, Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett politikájának a kritikája is?
– Nem Gyurcsány Ferenc kezdte behozni például a magyar politikai közéletbe a hazaáruló szót. Azt gondolom, hogy 2002 után új irányba indult el a fideszes és jobboldali kommunikáció. Egyrészt választási csalással vádolta az MSZP-t, másrészt a hazaáruló kifejezés a politikai közbeszédnek elfogadott részévé vált. Ezért én úgy gondolom, igazságtalan lenne bármely oldalról csupán Gyurcsány Ferenc személyes teljesítményének, vagy pedig felelősségének felfogni az elmúlt időszakban a politikai közbeszédben beállt romlást. Ha ez így folytatódik, akkor erre rámehet az ország. Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy egy demokrata csak úgy fogalmazhat meg véleményt, hogy tisztában van vele, van más alternatíva is. A hihetetlenül masszív, kétharmados alkotmányos felhatalmazással rendelkező Fidesz választási győzelmével nem ért véget a történelem. Most is ugyanúgy van alternatíva a politikai térben, mégpedig nem kizárólag a radikális jobboldalon. Bízom benne, hogy közeledünk a konszolidáció felé, mert a nagypolitikában nem lehet évekig, évtizedekig a hidegháborút idéző, polgárháborús hangulatban létezni. Természetesen a felelősség azoké, akik most óriási többséggel kormányoznak.
– Ennek tudatában igen határozottan bele is kezdtek a munkába. Van olyan kormányzati intézkedés, amit tud támogatni?
– Természetesen. A kérdés az, lesz-e erő a Fideszben tudomásul venni, hogy a politikai bölcsesség és a demokrácia érdeke azt kívánja, hogy sok olyan dolgot ne tegyenek meg, amit erejük alapján meg lehetne tenni. A demokrácia fontosabb, mint a saját hatalmi érdek. Úgy látom azonban, hogy ez a demokratikus értékrendszer csorbulást szenved. Számomra elfogadhatatlan, hogy az Alkotmánybíróság hoz egy határozatot, és alig két órával később bejelentik, hogy megvonják az AB hatáskörét. Ez rettentő veszélyes tendencia, a Fidesznek nem szabad ezen az úton továbbmennie. Megnyugtatónak tartom ugyanakkor, hogy a problémáról a Fideszen belül, az értelmiségi körökben és a jobboldalon is komoly vita zajlik. Az elmúlt néhány hónapnak nagyon fontos kormányzati döntése volt, hogy némi hezitálás után, de azért tudomásul vették, a pénzügyi egyensúly a legfontosabb, és emiatt a jövő évi hiánycélhoz tartja magát a Fidesz. Tőlem távol áll az, hogy csupán azért utasítsak el egy felvetést, mert azt a Fidesz mondja vagy akarja. Ne vonjuk kétségbe a másik oldal jóakaratát, és igenis mi is találhatunk benne olyan elemeket, amelyeket tudunk támogatni.
– Elégedett az MSZP mostani vezetésének politikájával, munkájával?
– A szocialista párt helyzetével elégedett vagyok, hiszen nagyon sok elemzés, vizionálás volt az elmúlt hónapokban, hogy az MSZP a választási vereség után szét fog esni. Pedig semmi különleges nem történt, történik az MSZP-vel, csak az, ami természetesen bekövetkezik, ha egy párt nyolcévi kormányzás után súlyos választási vereséget szenved, és ellenzékbe kerül. Az elmúlt hónapokban az MSZP stabilizálta a helyzetét, a választók bizalmának a visszaszerzése pedig nem egy-két hónap, nem egy év, hanem hosszú építkezés feladata lesz. Azt tartom fontosnak, hogy azt értse meg mindenki a pártban, hogy nem az elmúlt évek többnyire vesztes csatáit kell újra megvívni. Minden választás a jövőről szól. A 2014-es évben ez az ország más lesz, mint most. 2014-re kell nekünk a jövőre vonatkozóan sokkal hitelesebb baloldali alternatívát kínálni.
– Mik ezek a vesztes csaták?
– A párton belül a legnagyobb hibának azt tartottam, hogy egyfajta kizárólagossági viták folytak az MSZP-n belül. Ha bárki bármilyen új politikai stratégiát, szervezeti elképzelést megfogalmazott, akkor az leginkább valaki vagy valami ellen szólt a párton belül. Szerintem nem szégyen tanulni a Fidesztől, ahol az elmúlt nyolc évben nagyon tudatos építkezés folyt. Megértették, hogy Magyarországon választásokat csak valódi néppárt tud nyerni, és ennek a legfontosabb jellemzője a többszólamúság. A Fidesz az összes társadalmi csoportot meg tudja szólítani, a gazdáktól a romákon át az értelmiségig. Ezen az úton kell a szocialista pártnak is elindulni, és gyorsan abba kell hagyni a kizárólagossági vitákat.
– Ebben látja az okot a választási vereségre?
– A nagypolitikai kérdésekben a kudarc alapvető oka az volt, hogy az MSZP politikai üzenetei az elmúlt három-négy évben leginkább arra szorítkoztak, hogy megmagyarázzák a magyar népnek, jobban élnek, mint amennyit megtermelnek. Ez magában is egy képtelenség. Azt próbáltuk sulykolni az embereknek, hogy áldozatokra van szükség. Ez a fajta politika értelemszerűen kudarcra volt ítélve. Magyarországnak szüksége van gyökeres strukturális reformokra, leginkább azért, mert óriási társadalmi igazságtalanságok vannak. Vegyük csak például az egészségügyet, ami talán a legnagyobb kudarca volt a szocialista kormányoknak. Az egészségügyben a legnagyobb igazságtalanság talán az, hogy leginkább a jövedelem, a kapcsolatrendszer határozza meg azt, hogy ki milyen ellátáshoz jut, és az, hogy hol lakik a páciens.
– Ön szerint megvannak a feltételei az építkezésnek, hogy 2014-re az MSZP eséllyel indulhasson a választásokon?
– Én azt gondolom, igen. A szocialista párt túlélte 2010-et, stabilizálta a két jelentős választási vereség után a helyzetét. Van idő. Az ellenzéki létben a kevés szép dolog között az egyik az, hogy van időnk végiggondolni, mit jelent Magyarországnak a XXI. századi modern baloldali politika.
– A nyári tisztújításon történt egyfajta generációváltás, bár a vezető posztokért több fiatal – elsősorban Gyurcsány hívei – és az összes idősebb meghatározó politikus nem indult. Mi lehetett az oka, hogy sokan demonstratívan kivonták magukat a tisztújításból, és ezt ön hogyan értelmezte?
– Egységes vélemény volt a szocialista párton belül, de mondhatnám, hogy a baloldali szavazóbázison belül is, hogy most azok vegyék át a párt irányítását, akik az elmúlt időszakban nem viseltek meghatározó párttisztséget. Ez történt. A szocialista párt elnökségében döntő mértékben olyan személyek ülnek, akik az elmúlt években nem töltöttek be vezető pártpozíciót.
– Mennyire egységes ma az MSZP, és Mesterházy Attila képes-e a különböző érdekcsoportokat egy irányba terelni?
– Általános az a vélemény, hogy mindenkire szükség van, aki tud és akar tenni azért, hogy a szocialista párt újra talpra tudjon állni, és visszanyerje a választópolgárok bizalmát. Egyszerűen nincs értelme rivalizálni ebben a politikai helyzetben. Kizárólag a munka és a teljesítmény alapján kell megítélni a párttagok tevékenységét. Nem hinném, hogy jelentős centralizációra lenne szükség, hiszen a szocialista párt erőssége az volt, hogy a helyi politikai döntések a központtól függetlenül születhettek meg. Szegedi és csongrádi ügyekbe soha nem avatkozott be a pártvezetés. Ez nagyon fontos értéke volt az MSZP-nek, és ezt meg kell őrizni. A következő években folyamatosan lehetőség lesz arra, hogy korrigálja a párt a politikai irányvonalat. Nálunk kétévente van tisztújítás, ami azt jelenti, hogy a mostani elnökségnek 2012-ig lesz mandátuma.
– Az elmúlt években ugyanakkor, függetlenül attól, hogy ki volt a párt élén, mindig a párt baloldaliságát hangsúlyozták, mint az eredmények mutatják: hiteltelenül. Ezzel a hitelességi problémával hogyan lehet szembenéznie az MSZP-nek?
– A legfontosabb a politikai tartalom és a politikai üzenet, amelyet olyan politikusoknak kell megjeleníteniük, akiknek elhiszik a választópolgárok, hogy valóban képviselni fogják a programot. Bőven van a szocialista pártnak utánpótlása, sok száz fiatal, meg nem kopott, helyi politikában jártas, tapasztalatokkal bíró, vagy valamelyik szakmai területen eredményt elérő új arcot látok az MSZP-ben, akikre lehet építeni.
– A közfigyelem elsősorban mégis Gyurcsány Ferencre és az ő politikai akcióira irányul. Hogyan értékelhető a volt miniszterelnök aktivizálódása?
– Mindenkinek joga van platformot alapítani. Munkájukat az alapján ítélem majd meg, hogy menynyiben tudnak hozzájárulni a szocialista párt erősödéséhez, és milyen új elemeket tudnak beemelni a közéletbe.
– Gyurcsánynak van még visszaútja a párt élére?
– Ki lát a jövőbe? Orbán Viktor is számos választást veszített el, és tessék, óriási többséggel kormányt tudott alakítani. Ha az a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc személyére, tapasztalatára szüksége van-e a pártnak, akkor én azt mondom, hogy igen.
– Orbán Viktor nem kényszerült lemondásra súlyos politikai hibák következtében. Ön szerint kik ragadhatják meg 2012-ben a pártban a hatalmat?
– Nem tudom értelmezni a kérdést. A szocialista pártban alapvetően az a szemlélet és elvárás – nemcsak a párttagok, hanem a szimpatizánsok részéről is –, hogy legyen szíves mindenki dolgozni.
– A jelenlegi pártvezetéssel sikeres lehet az MSZP?
– Bízom benne. Arra választottuk őket.
– Ki lehet a kihívója Orbán Viktornak? Ön?
– Engem a választók bizalma Szegedhez köt, ambicionálom, hogy a Magyar Szocialista Párt visszanyerje a választók bizalmát, és valódi váltópártként versenyképes alternatíva legyen.
– Megkérdőjelezhetetlen a szocialisták váltópárti státusa? Hogyan látja az ellenzék helyzetét?
– Komolyan gondolom, hogy minden demokratának, legyen az jobb- vagy baloldali, fontos a magyar demokrácia minősége. Ez pedig szükségessé teszi, hogy legyen alternatíva. Az is fontos persze, hogy ez az alternatíva ne a demokráciát tagadó, radikális Jobbik legyen. A szocialista párt váltópárt, a szocialista pártnak fel kell készülnie, hogy 2014-ben reális, hiteles alternatívát tudjon nyújtani a jelenlegi kormányzó párttal szemben. Nem látok más lehetőséget a pályán, aki ezt a szerepet be tudná tölteni. Van még 3-3,5 év, tehát ez egy jó helyzet.
– Szegeden lát lehetőséget az együttműködésre a fideszes, LMP-s és jobbikos képviselők között?
– A közgyűlésben 14 fideszes, 13 szocialista, 1 LMP-s és 1 jobbikos képviselő van. A szegedi választók akarata teljesen egyértelmű volt az önkormányzati választásokon. Egyrészt a folytonosságra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg harmadjára is polgármesternek. Azt szeretnék, ha a városban az a dinamikus fejlődés és építkezés, ami jellemezte az elmúlt éveket, folytatódna, másrészt pedig együttműködésre köteleztek bennünket. Én úgy fogalmaztam a beiktatásomkor, hogy nálunk meg lehet valósítani a nemzeti együttműködés rendszerét. A szegedi fideszes képviselők többségét ismerem. Ők is tudják, az önkormányzati képviselőség felelősséget jelent, azért vállal el az ember ilyen feladatot, hogy a munkáján keresztül segítse a város fejlődését. Én ebből a szempontból optimista vagyok. Mindannyian elsősorban szegediek vagyunk.
– Mi az oka annak, hogy több szegedi nagyberuházás, például a villamoshálózat fejlesztése, jelentős késésben van?
– Ez túlzás, egyszerűen nem igaz. Az utóbbi években Szegeden több mint száz nagyobb építkezés volt, és ebből kettő uniós beruházás az, ami nem készült el határidőre. Én azt gondolom, hogy ez abszolút vállalható arány. Ezeknél a beruházásoknál nem én, hanem uniós bírálóbizottság választotta ki a kivitelezőt. A 2-es villamos építésénél és az 1-es villamos felújításánál tapasztalható késedelem miatt soha nem látott mértékű kötbért vetettünk ki a vállalkozókra. Magyarországon ilyen nagy kötbért nem nagyon vetettek még ki: az egyik esetben 750 millió,, a másodiknál több mint 400 millió forintot. Mivel a vállalkozók ezt nem fogadták el, bírósághoz fordultunk.
– Tavaly szilveszteri zanzibári utazása erős sajtóvisszhangot kapott. Az idén is elutazik valami egzotikus vidékre?
– A zanzibári utazás kapcsán felsorolhatnám, hány fideszes országgyűlési képviselővel találkoztam a repülőtéren. De nem teszem. A magyar politikai kultúra sajnálatos részének tekintettem, hogy a családi nyaralásommal ilyen értőn foglalkoztak. Én is és a feleségem is dolgozunk, és három kisgyermeket nevelünk. Nálunk családi hagyománya van annak, hogy évente egyszer a feleségemmel legalább egy hetet próbálunk külföldön tölteni kettesben. Ehhez a legmegfelelőbb időpont az újév.