A 2024-es European Web Survey on Drugs (EUDA) felmérése nem csupán azt tárja fel, hogy milyen szereket használnak az emberek Európában, hanem azt is, hogy miért nyúlnak hozzájuk – adta hírül a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a szerhasználat nem egyszerű szabálysértés vagy deviancia, hanem sok esetben kétségbeesett válaszkeresés egy mélyebb, belső hiányra. A drogok mögött nem ritkán emberi vágyak állnak: boldogság, megkönnyebbülés, teljesítmény, nyugalom.
A drogozás legfőbb okai: élményszerzés, szorongásoldás, munka
A stimulánsok, különösen az ecstasy (MDMA), kokain és ketamin használóinak több mint 80 százaléka az élményszerzést, a „felemelő érzést” jelölte meg fő motivációként. Az így szerzett öröm illékony, és fokozatosan háttérbe szorítja a természetes, egészséges boldogságforrásokat. A cannabis és opioid szerek használata mögött leggyakrabban a feszültségoldás és a belső nyomás csillapítása áll. A felmérés szerint
a használók mintegy 60 százaléka a mindennapi problémákat, például szorongást, magányt vagy kiégést igyekszik elviselhetőbbé tenni a szerhasználattal.
Aki így menekül, az idővel nemcsak a gondjai, hanem a szer függősége elől is menekülni kényszerül. A megoldás a belső erőforrások tudatos fejlesztése: önismeret, stresszkezelés, támogató kapcsolatok és a segítségkérés kultúrája – mutatott rá a DKI.
Hozzátették,
a droghasználók valamivel több mint 20 százaléka él amfetaminnal vagy más stimulánssal, munka, tanulás vagy ébren maradás céljából.
Ez az adat különösen aggasztó, mert arról árulkodik, hogy a társadalmi elvárások, a versenykényszer és a teljesítményorientált gondolkodás már ott tart, hogy az emberek nem érzik megengedhetőnek az emberi fáradtságot. A drog itt már nem élvezeti forrás, hanem eszköz.
A legtöbben otthon kábítószereznek
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy
a drogosok több mint 90 százaléka otthoni környezetben fogyasztja a szereket.
Ez azt jelzi, hogy sokan nem közösségi élményként, hanem magányos menedékként használják a drogokat, ami azért különösen veszélyes, mert észrevétlen. Nem feltűnő, nem látványos, de a belső rombolása annál mélyebb. A probléma itt már nemcsak a szer, hanem a kapcsolathiány, az elzárkózás, a belső iránytű elvesztése.
A társadalom válasza a drogfogyasztásra nem lehet pusztán büntető jellegű. Éppen ezért létezik az elterelés intézménye, amelynek lényege nem a szankcionálás, hanem a segítés. Az elterelés lehetőséget nyújt arra, hogy a kipróbálók és a használók szembenézzenek önmagukkal, felismerjék a motivációikat, és megtalálják azokat a belső erőforrásokat, amelyeket addig a szerekben kerestek. A cél megtanulni, hogy szer nélkül is lehet örülni, ellazulni, teljesíteni, élni.
A 2024-es felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a drogfogyasztás nemcsak a drogokról szól, hanem az emberi hiányállapotokról.
A valódi hosszú távú megoldás nem csupán a tünetek kezelése, hanem az okok feltárása. Kulcsfontosságú a megelőzés, a közösségi nevelés, a családi figyelem, az iskolarendszer támogatása és az elterelés, mint második esély azoknak, akik letértek az útról – fogalmazott a DKI.
