A Balaton északi partján található Csopak úgy került a települési rangsor élére, hogy rajta kívül még a 2006-os toplistás Pest megyei Telki is megelőzte a tavalyi első Budaörsöt. A fővárossal határos település így a dobogó harmadik fokára szorult vissza. A listavezető Csopak teljesítményét növeli, hogy amíg tavaly csak a kereskedelmi forgalomban elköltött pénzek (kiskereskedelmivásárlóerő-index) tekintetében állt az élen a város, addig az idén már az összes elkölthető jövedelem (általános vásárlóerő-index) vonatkozásában felküzdötte magát a rangsor élére.
A legszegényebb települések ötös fogata is változott, hiszen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kántorjánosi bekerült a leginkább lemaradó községek közé, ahol egyébként továbbra is két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Vilmány és Szendrőlád szerepel. Jász-Nagykun-Szolnok megye viszont előrelépett, hiszen amíg tavaly még két települése volt a legszegényebbek között, addig az idén már csak Tiszabő található a sereghajtók között, igaz, éppen az utolsó helyen. Vagyis az országban itt van a legkevesebb elkölthető pénzük a polgároknak. Tiszabőn az átlagos vásárlóerő az országos átlagnak alig több mint negyven százaléka. Még nagyobb a lemaradás, ha az éllovas településekhez hasonlítjuk a leginkább lemaradó helyiségeket, hiszen a lista élén álló Csopakon élők vásárlóereje az átlagot csaknem 37 százalékkal haladja meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a leggazdagabb városokban lakók 2,5–3,3-szor annyit tudnak vásárolni, mint a sereghajtó településeken élők. A megyék rangsorában jelentősebb változások következtek be, mint a települési rangsorban. A sort továbbra is Budapest nyitja: az itt lakók vásárlóereje átlagosan 33 százalékkal haladja meg az országos szintet.
– Érdekes, hogy amíg a korábbi években rendre nőtt a főváros előnye a megyékhez, illetve az országos átlaghoz viszonyítva, addig most ez a trend megtörni látszik – hangsúlyozta Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatási részlegének vezetője. A második helyen, akárcsak tavaly, Fejér megye áll, amely stabilan tartja magát. Jelentős változás viszont, hogy Győr-Moson-Sopron megyét az idén Fejér mellett már Komárom-Esztergom megye is megelőzte, így leszorult a dobogóról.
A sor végén továbbra is – akárcsak 2006 óta minden esztendőben – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol az átlagos vásárlóerő-index alig háromnegyede az országos átlagnak. Előtte Békés, azelőtt pedig Bács-Kiskun áll. Az utóbbi megye korábban jellemző előretörése két évvel ezelőtt megtorpant, s azóta folyamatos visszaesés figyelhető meg. Jelentősen előrelépett viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amely 2007 óta négy helyet javítva elkerült a veszélyzónából.
A megyék összességét tekintve megállapítható, hogy az ország nyugati felében határozottan magasabb az emberek jövedelme, s így vásárlóerejük is. A Dunától keletre fekvő megyék közül csak Heves és Csongrád közelíti meg az országos átlagot.
origo.hu
Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter szombati akciója egy óbaloldali tüntetés volt régi arcokkal és a régi szöveggel
