Indulatokat szült a kormány sztrájktörvény-módosításának terve. A tegnap hajnali vitában Varga László (MSZP) a p…-ba küldte a kormánypártiakat, majd elnézést kért, s azzal magyarázkodott, hogy az Országgyűlés alelnöke rövid tárgyalás után rekesztette be az általános vitáját, amihez ő még hozzá akart szólni. A Fidesz a parlament tekintélyének helyreállítása érdekében lemondásra szólította fel Vargát, Ágh Péter szerint a szocialista politikus kijelentése méltatlan az Országgyűléshez.
Ismert, Kara Ákos és Kontur Pál fideszes képviselők pénteken nyújtották be javaslatukat, amely szerint a munkabeszüntetések alatti, még elégséges szolgáltatást törvény állapíthatja meg. Törvényi szabályozás hiányában csak akkor lehetne sztrájkolni a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégeknél, ha megállapodás születik az elégséges szolgáltatások mértékéről. Ennek hiányában a munkabeszüntetés akkor lenne megtartható, ha a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét. A munkaügyi bíróságnak öt napon belül kellene döntenie, a határozat ellen a közléstől számított öt napon belül lehetne fellebbezni, a másodfokú bíróság pedig ugyancsak öt napon belül döntene. Az előterjesztők szerint a rövid bírósági határidők biztosítják a sztrájkjog gyakorlását, ugyanakkor megoldódik az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás elmaradása miatti jogbizonytalanság.
Az ellenzék és a szakszervezetek elutasítják a módosítást, szerintük az sérti a munkavállalók alkotmányos jogait. Követelik, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot és a sztrájktörvény módosításáról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) egyeztessen a munkaadói és munkavállaló képviseletekkel. Lamperth Mónika (MSZP) a törvény vitájában azt javasolta, hogy az elégséges szolgáltatás mértékét a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás rögzítse. Az utóbbi évek legtöbb sztrájkját szervező Liga szakszervezetek szerint pedig amennyiben a felek nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatásokról, úgy azt a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak kellene meghatároznia.
Az, hogy az esetleges sztrájkok előtt meg kell állapodni az elégséges szolgáltatások mértékéről nem a munkavállalói jogok csorbítását, hanem a játékszabályok rögzítését jelenti – mondta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára az elmúlt évek vasúti, illetve BKV-s munkabeszüntetései alapján úgy vélekedett: a dolgozókat természetesen megilleti a sztrájkhoz való jog, az viszont tarthatatlan, hogy a lakosság nem tudja, mikor jön, ha jön egyáltalán a vasút vagy a busz. – Az immár húszéves sztrájktörvény elavult, megérett a változásra. Jól jelzi ezt az is, hogy szakszervezetek, munkáltatók sajnos több alkalommal egyaránt megszegték a jelenlegi szabályozást – fogalmazott Dávid Ferenc, aki további pontosításokat is szükségesnek tartana például a politikai vagy a szolidaritási sztrájk kérdésében. A sztrájktörvény módosításáról a tervek szerint csütörtökön tartják a zárószavazást az Országgyűlésben.
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
