Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kér – mondta tegnap az ír pénzügyminiszter. Az ír kormány először jelentette ki hivatalosan, hogy külső pénzügyi támogatásra van szüksége. Az MTI beszámolója szerint Brian Lenihan pénzügyminiszter az ír közszolgálati rádiónak (RTÉ) nyilatkozva felfedte, hogy az ír kormány hivatalos tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió, illetve az euróövezeti jegybank (EKB) képviselőivel. E tárgyalások szombat este lezárultak. Lenihan közölte: e megbeszélések eredményeként azt fogja javasolni a kormánynak, hogy Írország hivatalosan kérjen külső pénzügyi támogatási programot. A pénzügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mekkora összegről lenne szó, de elvetette a 70-80 milliárd euróról szóló találgatásokat. A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap ugyanakkor ennél jóval nagyobb, 120 milliárd euróig terjedő ír pénzügyi mentőcsomag lehetőségéről számolt be.
*
A Reuters hírügynökség korábbi jelentése szerint Dublin 45-90 milliárd eurót igényelhet. Ha az ír kormány elfogadja pénzügyminisztere javaslatát, úgy Írország lehet az első uniós tagállam, amely támogatást kap a tavaszi görög adósságválság hatására létrehozott vészhelyzeti alapból. Ebben az EU 500 milliárd eurót, az IMF 250 milliárd eurót helyezett el. Az unió hozzájárulásából 60 milliárd euró az Európai Bizottság költségvetéséből azonnal mozgósítható, 440 milliárd pedig az euróövezeti államok kormánygaranciája. A támogatás fejében Írország négy évre szóló államháztartási deficitcsökkentő programot dolgoz ki – mondta Brian Lenihan.
A pénzügyminiszter alig egy héttel ezelőtt még arról beszélt a Reutersnak, hogy országa finanszírozhatósága jövő év júniusáig biztosított, s ezért nem lenne értelme segítséget kérni az uniótól. A hazai össztermékhez (GDP) viszonyított ír államháztartási hiány – a bankszektor stabilizálásának várható költségei miatt – idén elérheti a 32 százalékot, ami példa nélküli az euróövezetben. Az ország GDP-arányos államadóssága pedig 98,6 százalékra is szökhet. Nemzetközi hitelminősítők szerint ugyanakkor az egyszeri hatások kiszűrésével a GDP-arányos ír államháztartási hiány az idén 11,9 százalék lesz, ami hozzávetőleg azonos a kormány által 2010-re előzetesen jósolt deficittel. Az elmúlt hetekben az ír államkötvények hozama magasra szökött, jelezvén: a befektetők nagy felárral vállalták az ország finanszírozását. A legnagyobb gondot azonban nem az állam fenntartásának költségei, hanem a pénzintézetek okozzák, mivel a bankok súlyos pénzzavarba kerültek. A korábban kelta tigrisnek nevezett Írország gazdasága 2008-ban került bajba, amikor összeomlott az ingatlanpiaca, s a kormány 50 milliárd euróval segítette ki a nagybankokat.
Mivel gondokkal küzdenek a görögök és a portugálok, az egyik londoni elemző, a Centre for Economics and Business Research hétvégén arról értekezett: az euróövezetnek a következő három évben összesen 400 milliárd eurónyi likviditási kisegítő programokra lenne szüksége.
origo.hu
Tapsvihar és ováció fogadta a magyar kormányfőt a patrióták nagygyűlésén
