Kamionszám szállítják feketén a borokat

Szakmai becslések szerint megközelítőleg 10 milliárd forintos áfabevételtől esik el az állam a borok számla nélküli értékesítése miatt – derült ki az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága borászati albizottságának tegnapi ülésén. Míg egy borásztól már akkor is megkövetelik a jövedéki zár meglétét, ha csak a szomszédhoz visz két liter bort, addig a kereskedő mindenféle megkötés nélkül szállíthatja kamionszám az importbort.

Tisztázni kell az állami hivatalok ellenőrzési jogosultságait és a borászok bevonásával e szervezeteknek együttműködési megállapodást kell kötniük annak érdekében, hogy átláthatóvá váljon a borfogalmazás a hazai piacon – hangzott el a szőlészeti és borászati albizottság tegnapi ülésén. Érdekességként említhető meg, hogy míg korábban a hazánkba érkező borimport kapcsán a fő kérdés az volt, hogy miként fordulhat elő több százezres hektoliter eltérés az olasz és a magyar statisztikai nyilvántartás között, a tegnapi megbeszélésen már inkább a hamis borcímkézésre, illetve az úgynevezett álexportra terelődött a figyelem. A statisztikákban felmerülő eltéréseket ugyanis egészen egyszerűen módszertani különbségek okozták. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára rámutatott, hogy ettől függetlenül feltételezhetően évente 500-600 ezer hektoliter bor cserélhet számla nélkül gazdát Magyarországon. Vagyis vélhetőleg – az agrárium más területeihez hasonlóan a hazai borágazatban is – komoly tételeket egyesek csak papíron szállítanak ki valamelyik szomszédos tagállamba, amivel megspórolják a magas hazai áfát. Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség nyugalmazott főparancsnoka, jelenlegi tanácsadója szerint e cselekménnyel jelenleg mintegy 10 milliárd forintos áfacsalást követnek el a borkereskedők. Fontos megjegyezni, hogy ezzel nemcsak a költségvetésnek okoznak kárt, hanem a borászoknak is, mivel a számla nélkül olcsóbban eladott borokkal egyes fajtáknál irreálisan alacsonyra nyomják le az árakat.
– Míg egy borásztól már akkor is megkövetelik a zárjegy meglétét, ha csak a szomszédhoz visz két liter bort, addig a kereskedő mindenféle megkötés nélkül szállíthatja kamionszám az importbort – mutatott rá egy másik problémára Horváth Csaba. A hegyközségek szervezetének főtitkára egyébként elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hatóságok nem rendelkeznek pontos belpiaci forgalmi adatokkal, annak ellenére, hogy a borászok forgalombahozatali járulékából évente mintegy 400 millió forintot fizetnek az ellenőrzésekre. Vagyis – tette hozzá – elvárható lenne, hogy ennyi pénzből megfelelő védelmet kaphassanak a tisztességes borászatok. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke kiemelte: ellenőrizni kellene azt is, hogy valóban az a bor érkezik-e hazánkba, amire szállítási engedélyt adtak ki a szomszéd országban, s azt milyen címkével hozzák forgalomba, mert előfordul, hogy magyarként árulják a külföldi borokat is.