Felháborította (Faller Jenőt) az ellenzéki Fidesz minap – a grúziai orosz intervencióról – kiadott közleménye, amelyet Szavolszkij (akkori) orosz nagykövet „erkölcstelennek” nevezett – ez a mondat is szerepel többek között abban a két, a budapesti amerikai nagykövetségről Washingtonba küldött jelentésben, amelyek tegnap kerültek fel a világhálóra. A Jeffrey D. Levine akkori amerikai helyettes misszióvezető által jegyzett iratokban az amerikai diplomácia a 2008. augusztus 7-én kezdődő orosz–grúz háború kapcsán magyar kormányzati tisztviselőkkel egyeztetett Magyarország konfliktussal kapcsolatos álláspontjáról. A háttérbeszélgetésekből készült két jelentésben magyar részről Faller Jenő és Hamikus Vilmos „külügyi államtitkárokat” (ez utóbbi helyesen külügyi főosztályvezető – a szerk.), Banai Károlyt, Gyurcsány Ferenc kül- és biztonságpolitikai főtanácsadóját említi meg Levine helyettes misszióvezető. A szövegben feltűnik még Göncz Kinga akkori külügyminiszter és Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet.
*
Mindkét beszélgetés alkalmával érződött, hogy Magyarország – az amerikai felfogással ellentétben – elég gyorsan alkalmazkodott az észak-atlanti tanács és az Európai Tanács ülésein (az orosz–grúz háború ügyében) megfogalmazott közös álláspontokhoz – írta jegyzetében Jeffrey D. Levine. A helyettes misszióvezető saját véleményként úgy értékelt, „Magyarország azt hiszi, abban a táborban van, amely határozott lépéseket tenne Oroszországgal szemben, miközben óhaja az egyensúly-politikára és a párbeszéd fenntartására Moszkvával elkülöníti őt a sokkal keményvonalasabb szomszédjaitól”. A Moszkva és a Nyugat közötti lavírozást mutatja Levine azon feljegyzése is, hogy Banai Károly az orosz– grúz háború kapcsán folytatott egyik megbeszélésükön amellett érvelt, minden körülmények között fenn kell tartani a párbeszédet Moszkvával. Érdekes megjegyzés, hogy a magyar kormány átfaxolta a budapesti amerikai nagykövetségnek az akkor Grúziába szállítandó magyar gyógyszerek, orvosi segédeszközök teljes rakománylistáját. A Külügyminisztérium tegnap az MTI-nek elmondta, Washington előzetesen Magyarországot is tájékoztatta a várható kiszivárogtatásról. A budapesti amerikai nagykövetség pedig közölte, diplomatái kapcsolatba léptek magyar tisztviselőkkel.
A két magyar dokumentum mellett számtalan új, olykor sokkoló részlet látott napvilágot. Egy amerikai külügyminisztériumi jelentés szerint sokan megdöbbentek, amikor XVI. Benedeket választották pápának. Tegnap az is kiderült, a The New York Times nem közvetlenül a WikiLeakstől kapta a kiszivárogtatni kívánt dokumentumokat, hanem a brit The Guardian adta át nekik. Ezt az amerikai lap is elismerte. Az ügy kapcsán Hugo Chávez venezuelai elnök lemondásra szólította fel helyi idő szerint hétfőn Hillary Clinton amerikai külügyminisztert. Mint fogalmazott, a legkevesebb, amit ő – és a minisztériumában dolgozó többi bűnöző – tehet, hogy lemond. Szerinte valakinek meg kellene vizsgálnia Clinton elmeállapotát is, utalva arra, hogy egy irat szerint az amerikai külügyminiszter Cristina Kirchner argentin elnök elmeállapotát firtatja. Közben – egy másik jegyzet szerint – a kuvaiti belügyminiszter 2009 februárjában azt tanácsolta egy amerikai diplomatának, hogy hagyják meghalni azt a négy kuvaiti állampolgárt, akiket a guantánamói táborban tartanak fogva. Míg egy másik jegyzet szerint Hamid Karzai afgán elnök a nemzetközi erők által elfogott veszélyes bűnözők és kábítószer-kereskedők tucatjainak intézte el, hogy bírósági eljárás nélküli szabadon bocsássák őket. A WikiLeaks-alapító Julian Assange – akit Ecuador befogadna – a Forbes magazinnak elmondta, különböző pénzügyi intézetek belső – azaz bizalmas – dokumentumainak tízezreivel rendelkezik; a következő célpontok különböző amerikai nagybankok lesznek, a hadjárat a jövő év elején indul.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
