Már nem ellenség a NATO és Moszkva

Ha nem is véste kőbe, de egyfajta menetrendet mégis felvázolt az afganisztáni hadműveletekre a NATO hétvégi, lisszaboni csúcstalálkozóján, amelyen a szervezet minden korábbinál határozottabban kinyilvánította szándékát, hogy új alapokra helyezze a kapcsolatait Oroszországgal.

Az afganisztáni intervencióban érintett külföldi erők, az ISAF arról nyilatkozott szombati találkozójukon, hogy jövő júliusban megkezdik a biztonsági feladatok átadását az afgán kormányerőknek, amelyek 2014-re lesznek képesek arra, hogy az ország egész területéért felelősséget vállaljanak. Aláírtak egy másik megállapodást is, hogy a szövetség hosszú távon is elkötelezett marad a közép-ázsiai ország biztonsága iránt. Elemzők szerint ezzel egyfelől jelzést küldtek a háborúval szemben egyre kevésbé megértő hazai közvélemény számára, másrészt üzenetet Afganisztánba. A nyugatbarát kormánynak azt, nem hagyják sorsára, az ellenállóknak pedig, hogy megbukhat a kivárásra alapozott stratégiájuk.
A NATO saját háza tájával is hangsúlyosan foglalkozott. Még pénteken elfogadták az új stratégiai koncepciót, mely rögzíti, hogy az elkövetkező tíz évben merre akar haladni a szövetség, s milyen válaszokat kíván adni az új fenyegetésekre (így a kibertámadásokra). Megállapodás született a szerkezeti reformok kivitelezésére, amelynek céljait már megfogalmazták, ám a részleteket csak az elkövetkező hónapokban dolgozzák ki. Tizennégy ügynökségből három lesz, négyszáz bizottságból nyolcvan, de a katonai vezetési rendszerben is csak kilencezer ember ül majd a jelenlegi 13 ezer helyett. A reformok érintik a brüsszeli központot is, ahol Anders Fogh Rasmussen már létrehozta az új kihívásokkal foglalkozó divíziót, melyet helyettes főtitkári pozícióban magyar diplomata, Iklódy Gábor vezet. Ezek a lépések egyrészt a hatékonyságot növelik, másrészt a gazdasági válság, a tagállamok védelmi büdzséinek csökkenése miatt kényszerűek is egyben.
A NATO hosszas előkészületek után döntött a rakétavédelemről, ami annyit tesz, hogy fejlesztésekkel integrálja vezetési rendszerébe azokat az amerikai elemeket, melyeket 2015–2020 között Washington Európába telepít, illetve minden olyan képességet, mellyel a tagországok már most rendelkeznek ezen a téren.
Mind Afganisztán, mind a rakétavédelem az együttműködésnek azon területei, melyből kibontakozhat a NATO és Oroszország kiegyezése, ami geostratégiai fordulathoz vezethet. Szombaton Dmitrij Medvegyev orosz elnök jelenlétében a NATO–Oroszország Tanács megállapodásra jutott: a szövetség nemcsak Afganisztánba, hanem visszafelé is szállíthat vasúton anyagokat orosz területen át. Ha lehet, ennél is fontosabb, a NATO és Oroszország először a fenyegetések elemzésével megkezdi az együttműködést a rakétavédelem területén, mely azt mutatja, a szövetség kész eloszlatni az ezzel kapcsolatos orosz félelmeket, Moszkva pedig esélyt ad erre. A törekvés történelmi jellegét az támasztja alá, hogy írásban deklarálták, nem jelentenek fenyegetést a másikra nézve.
Az optimista hangulatot árnyalja, hogy a Republikánus Párt azzal fenyeget, meggátolja a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentéséről kötött amerikai–orosz egyezmény (Új START) ratifikációját. A pillanat jelentőségét felismerve a NATO hat tagországának külügyminisztere – köztük Martonyi János – váratlanul megjelent a Fehér Ház által Lisszabonban szervezett sajtótájékoztatón, és ünnepélyesen felszólította a republikánusokat, hogy ratifikálják a szerződést.