Már nem ellenség a NATO és Moszkva

Ha nem is véste kőbe, de egyfajta menetrendet mégis felvázolt az afganisztáni hadműveletekre a NATO hétvégi, lisszaboni csúcstalálkozóján, amelyen a szervezet minden korábbinál határozottabban kinyilvánította szándékát, hogy új alapokra helyezze a kapcsolatait Oroszországgal.

Zord Gábor László
2010. 12. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feszültségoldás. Két év hidegháborús feszültség után, amelynek részint oka volt az orosz–grúz háború, részben a Bush-féle rakétatelepítési kísérlet, mindkét fél minőségi engedményeket tett és azt hangsúlyozza, ami a biztonságban közös – válaszolta lapunk kérdésére Nógrádi György, akitől azt tudakoltuk, hogy Lisszabonban valóban megtette-e egy biztonságpolitikai kiegyezés felé az első lépéseket a
NATO és Oroszország. A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Oroszország dolga lényegesen egyszerűbb, mert egy egypólusú hatalom, míg a NATO-ban három elképzelés is van a jövőbeli feladatokról. A találkozó után Dmitrij Medvegyev orosz elnök olyan kijelentéseket tett, amelyekre korábban nem volt precedens – mondta Nógrádi. Eszerint Afganisztán kapcsán Oroszország engedni fogja oda-vissza a katonai és polgári szállításokat, míg Medvegyev hangsúlyozta, a rakétavédelemben most egységesek, és hazája aktívan akar abban és annak döntési folyamatában részt venni. A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte: ha Washingtonban kitolják az Új START-szerződés ratifikációját az elnök republikánus ellenfelei, akkor az oroszok is nyilvánvalóan átértékelik a magatartásukat, mivel jelenleg ők szabják a feltételeket az afganisztáni déli szállítási útvonal elnehezülése miatt. Soha nem volt rá példa, de a NATO–orosz megállapodások keretében a kábítószer-ellenes központot Szentpétervárra helyezik, és tevékenységébe orosz kezdeményezésre bevonják Pakisztánt – mondta Nógrádi. Ami a NATO további bővítését illeti, Nógrádi utalt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésére, miszerint erre most a Balkánon kerülhet sor. Montenegró felvétele különösebb problémát nem okoz, Bosznia-Hercegovina és Szerbia felvétele pedig középtávon megtörténhet. Grúzia, bármennyire is akarná a tagságot, egyszerűen nem olyan fontos a NATO számára, mint Oroszország, amely egyértelművé tette, hogy ne legyen újabb bővítés határaik mentén, és az Egyesült Államok ne telepítsen jelentős erőket határaihoz közel. Ezeket a feltételeket márpedig most elfogadta a szövetség – mondta a szakértő. (Z. G.)


Az afganisztáni intervencióban érintett külföldi erők, az ISAF arról nyilatkozott szombati találkozójukon, hogy jövő júliusban megkezdik a biztonsági feladatok átadását az afgán kormányerőknek, amelyek 2014-re lesznek képesek arra, hogy az ország egész területéért felelősséget vállaljanak. Aláírtak egy másik megállapodást is, hogy a szövetség hosszú távon is elkötelezett marad a közép-ázsiai ország biztonsága iránt. Elemzők szerint ezzel egyfelől jelzést küldtek a háborúval szemben egyre kevésbé megértő hazai közvélemény számára, másrészt üzenetet Afganisztánba. A nyugatbarát kormánynak azt, nem hagyják sorsára, az ellenállóknak pedig, hogy megbukhat a kivárásra alapozott stratégiájuk.
A NATO saját háza tájával is hangsúlyosan foglalkozott. Még pénteken elfogadták az új stratégiai koncepciót, mely rögzíti, hogy az elkövetkező tíz évben merre akar haladni a szövetség, s milyen válaszokat kíván adni az új fenyegetésekre (így a kibertámadásokra). Megállapodás született a szerkezeti reformok kivitelezésére, amelynek céljait már megfogalmazták, ám a részleteket csak az elkövetkező hónapokban dolgozzák ki. Tizennégy ügynökségből három lesz, négyszáz bizottságból nyolcvan, de a katonai vezetési rendszerben is csak kilencezer ember ül majd a jelenlegi 13 ezer helyett. A reformok érintik a brüsszeli központot is, ahol Anders Fogh Rasmussen már létrehozta az új kihívásokkal foglalkozó divíziót, melyet helyettes főtitkári pozícióban magyar diplomata, Iklódy Gábor vezet. Ezek a lépések egyrészt a hatékonyságot növelik, másrészt a gazdasági válság, a tagállamok védelmi büdzséinek csökkenése miatt kényszerűek is egyben.
A NATO hosszas előkészületek után döntött a rakétavédelemről, ami annyit tesz, hogy fejlesztésekkel integrálja vezetési rendszerébe azokat az amerikai elemeket, melyeket 2015–2020 között Washington Európába telepít, illetve minden olyan képességet, mellyel a tagországok már most rendelkeznek ezen a téren.
Mind Afganisztán, mind a rakétavédelem az együttműködésnek azon területei, melyből kibontakozhat a NATO és Oroszország kiegyezése, ami geostratégiai fordulathoz vezethet. Szombaton Dmitrij Medvegyev orosz elnök jelenlétében a NATO–Oroszország Tanács megállapodásra jutott: a szövetség nemcsak Afganisztánba, hanem visszafelé is szállíthat vasúton anyagokat orosz területen át. Ha lehet, ennél is fontosabb, a NATO és Oroszország először a fenyegetések elemzésével megkezdi az együttműködést a rakétavédelem területén, mely azt mutatja, a szövetség kész eloszlatni az ezzel kapcsolatos orosz félelmeket, Moszkva pedig esélyt ad erre. A törekvés történelmi jellegét az támasztja alá, hogy írásban deklarálták, nem jelentenek fenyegetést a másikra nézve.
Az optimista hangulatot árnyalja, hogy a Republikánus Párt azzal fenyeget, meggátolja a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentéséről kötött amerikai–orosz egyezmény (Új START) ratifikációját. A pillanat jelentőségét felismerve a NATO hat tagországának külügyminisztere – köztük Martonyi János – váratlanul megjelent a Fehér Ház által Lisszabonban szervezett sajtótájékoztatón, és ünnepélyesen felszólította a republikánusokat, hogy ratifikálják a szerződést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.