Most nincs szükség kamatemelésre

Ma eldől, hogy folytatja-e a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a múlt hónapban megkezdett kamatemelést, vagy inkább az 5,5 százalékos ráta tartása mellett dönt. Az elemzők szerint mindkét forgatókönyv megvalósulhat, annak ellenére is, hogy sem az inflációs adat, sem a forint árfolyama nem indokolja a növelést. Az is elképzelhető, hogy a tanács leköszönő tagjai még emelnek egyet a kamaton, mielőtt távoznak.

Csécsi László
2010. 12. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megoszlanak az elemzői vélemények arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa mai ülésén tartja az alapkamatot, vagy megemeli azt. A Reuters által megkérdezett hazai elemzők egyik fele 25 bázispontos emelést tart valószínűnek, míg a másik fele az 5,5 százalékos kamat tartását várja. A külföldi szakembereknek többsége szerint azonban nagyobb a valószínűsége az emelésnek, mint a tartásnak.
A tanács legutóbb novemberben ült össze, akkor hat tagja szavazott az 5,25 százalékos kamat 25 bázispontos emelésére, míg egy tag a kamat tartására voksolt. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt havi kamatemelést az élelmiszerárak emelkedésével, az ágazati különadók bevezetésével, és a kedvezőtlen inflációs előrejelzéssel indokolta. A jegybankelnök egyébként pénteken arról beszélt, hogy a jelenlegi háromszázalékosnál alacsonyabb inflációs célra lenne szükség. Simor András példaként hozta a lengyelek 2,5 százalékos, a csehek 2,0 százalékos és a románok 2,5 százalékra mérsékelt inflációs célját. – Egyre több érv szól amellett, hogy a jövő év közepén, amikor a 2013-tól érvényes inflációs célról kell dönteni, a mai, 3 százalékos célnál alacsonyabb szintet célozzunk meg – jegyezte meg Simor.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint nagyon nehéz megjósolni, hogy hogyan dönt majd a tanács, habár az emelést most sem az inflációs adatok, sem a béradatok nem indokolják. Ráadásul a forint az elmúlt napokban erősödött, és az előző kamatdöntés 279,6 forintos euró árfolyamával szemben péntek délután 273,18 forinton állt a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. A szakember szerint a tartást valószínűsíti Simor András azon kijelentése is, hogy a kamatemelési ciklus nem lesz túl meredek. Suppan szerint egy decemberi kamattartás épp azt jelezhetné a piacoknak, hogy novemberben ugyan beindult az emelés, de ezt nem akarja elsietni a tanács, ezért legközelebb csak januárban növeli meg a rátát. Amennyiben a monetáris tanács ma a kamatemelés mellett dönt, nem biztos, hogy tudja tartani a mérsékelt emelésre vonatkozó céljait, mert elképzelhető, hogy a decemberi inflációs adatok miatt januárban szintén növelniük kell az alapkamatot. Suppan ugyanakkor hozzátette: az sem lehetetlen, hogy a tanács még a tagok jövő hónapban esedékes cseréje előtt újabb emelést akar véghezvinni.
A külföldi elemzők véleménye szintén megoszlik a tartás és az emelés között. A távirati iroda előrejelzési körképébe bevont hét nagy londoni befektetési bank és gazdaságelemző intézet közül négy volt azon a véleményen, hogy valószínű egy újabb kamatemelés a monetáris tanács idei utolsó ülésén. A JP Morgan bankcsoport szerint szoros eredmény születik, de végül az emelést támogatja majd több szavazat. – Amennyiben most elmarad az emelés, akkor januárban várható a következő szigorító lépés – jegyezték meg az elemzők.
A Goldman Sachs elemzői szintén az emelést tartják valószínűnek. Szerintük a kamatemelés mellett szól, hogy a monetáris tanács saját hitelességét is erősíteni akarhatja, miután többször jelezte, hogy használni fogja pénzügy-politikai eszközeit az infláció leszorítására, márpedig az inflációs kilátások nem változtak a novemberi kamatemelés óta. A 4cast nevű vezető pénzügyi tanácsadó csoport szakelemzői szerint a következő néhány hónapban még hozzávetőleg egy százalékpontos kamatemelésre lehet szükség ahhoz, hogy az inflációs előrejelzést közelíteni lehessen a 3 százalékos célhoz.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési tanácsadó cég, a Capital Economics ugyanakkor előrejelzésében egyelőre nem valószínűsített további MNB-kamatemelést. Érvei között szerepel, hogy a maginfláció jóval a célszint alatt van, jelenleg 1,8 százalék éves szinten, és amikor legutóbb – 2005 közepén – ilyen alacsony volt, arra az MNB kamatcsökkentéssel reagált. A ház szerint a múlt havi meglepetésszerű MNB-kamatemelést leginkább a kormányzat legutóbbi gazdaságpolitikai lépéseire adott megrovó válasznak lehet tekinteni. A Capital Economics még egy negyed százalékpontos kamatemelést vett be prognózisába 2011 első negyedévére, és azzal számol, hogy az alapkamat az így kialakuló 5,75 százalékon marad 2012-ig.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.