Simor András politizál a jegybank élén?

Két malomban őröl a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentette ki tegnap Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint kárt okoz az országnak, ha a jegybank a kabinetétől egészen eltérő gazdaságpolitikai álláspontot képvisel. Eközben Boros Imre közgazdász úgy fogalmazott, a kormány terveit alááshatja és a forintot is gyengítheti az MNB jelenlegi monetáris politikája. Külföldi elemzők egyébként politikai szándékot sejtenek a jegybank minapi kamatemelése mögött.

Tartható lesz a hiány. Jelentősebb újdonságot nem tartalmaztak az államháztartás tegnap közzétett első tizenegy havi részletes adatai. Az előző hónapban a társasági adóbevételek nem alakultak olyan rosszul, mint ahogy azt az elemzők várták. Az idei 3,8 százalékos hiánycél elemzői vélemények szerint kétségkívül tartható a kormány intézkedéseinek köszönhetően. Decemberben a deficitet csökkentik majd a különadók, a magán-nyugdíjpénztári átutalások visszatartása és a kormány költségstopja. A válságadóból 115 milliárd forint folyt be december 20-ig – közölte a szaktárca. Annak sincs nagyobb jelentősége, hogy 2012-re vonatkozóan 400 milliárd forinttal növelték a hiánycélt a költségvetési módosító indítványok keretében – mondta lapunknak egy elemző. – Korábban a kormány azzal számolt, hogy több mint egy évig elhúzódik a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaáramoltatása, ám e pénzek még január–februárban befolynak a közösbe, így a 2012-es számokat nem javítják.

Két különböző malomban őröl a kormány és az MNB, és ez a probléma – mondta tegnap Orbán Viktor a köztelevízió esti műsorában. A miniszterelnök szerint ha egy országban teljesen más gazdaságpolitikát lát kívánatosnak a jegybank, mint a kormány, az megnehezíti az ország dolgát, kárt okoz az országnak.
*
Arra a felvetésre, hogy Simor András MNB-elnökkel két éve nem tárgyalt, Orbán úgy felelt: miután a kívánatos gazdaságpolitika irányáról a jegybanknak más elgondolása van, mint a kabinetnek, éppen elég, ha a nemzetgazdasági miniszter beszél a nemzeti bank vezetőjével. – Nem lennénk előrébb, ha én beszélnék vele – fűzte hozzá.
Orbán Viktor az MNB működéséről szólva kifejtette: „Ma a jegybankot egy testület irányítja, amelybe a miniszterelnök is delegál embert. Én nem akarok delegálni egyet sem. Én azt javaslom, hogy a parlament delegálja a tagokat”. A kormányfő megítélése szerint az Országgyűlésnek kell megválasztania a jegybankelnököt és a monetáris tanács tagjait. – Az MNB függetlensége a kormányzattal szemben kell, hogy fennálljon, és ezt én garantálom – nyomatékosította a miniszterelnök. Orbán Viktor beszélt az euró hazai bevezetéséről is, és úgy vélekedett: nem tűnik reálisnak, hogy ez az évtized végénél hamarabb megtörténik.
– Pánikot vált ki lépésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Azt az üzenetet küldi a világnak, hogy a hazai gazdasággal problémák vannak, és ennek az árát az ország fizeti meg – magyarázta Boros Imre. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a jegybank kamatemelése is oka a forint újabb gyengélkedésének.
– A világ tele van feszültséggel, kockázatos a központi pénzintézet játéka a tűzzel. Nem is beszélve arról, hogy a Simor által említett magyarázatok, amelyekkel a monetáris szigorítást indokolta, sántítanak. Nem állja meg a helyét az az érv sem, amely a romló inflációs kilátásokról szólt. Az árdrágulás mértéke jövőre 3,2-3,3 százalék körül alakulhat az idei 4,6 százalékhoz képest, vagyis javuló tendencia figyelhető meg – tette hozzá a szakember. Boros arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak tartózkodnia kellene az olyan állásfoglalásoktól, mint például az inflációs cél módosítása, ezzel hivatkozási alapot nyújt a kamatemelésre áhítozó jegybankároknak.
Az inflációs kilátások nem indokolták a kamatemelést a lapunknak nyilatkozó Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint sem. – Az élelmiszer- és az energiaárak valóban emelkednek, azonban a maginfláció továbbra is alacsony szinten áll, ami azt jelzi, hogy a hosszabb távú kilátások nem roszszak – hangsúlyozta Barcza. A belföldi kereslet terén szerinte, a monetáris tanács véleményével ellentétben, csak mérsékelt növekedés várható, ugyanis a tervezett létszámleépítések ellensúlyozzák az adócsökkentés okozta fogyasztásnövekedés hatását.
Nyugati elemzők is megkérdőjelezik a kamatemelés Simor által előterjesztett indokait. – A kormány és nemzeti bank közötti feszültségek többet nyomtak a latban, mint az infláció vagy a kamatpolitika – mondta a Bloombergnek Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője, akit a Világgazdaság online kiadása idézett. Londoni elemzők szerint ezzel a lépéssel a jegybank visszautasította a kormány gazdaságpolitikáját, amelynek része a hitelköltségek alacsonyan tartása. Nem vitás, hogy az Orbán-kabinet és az MNB közötti súrlódásoknak megfizeti az árát az ország. Látszik ez abból is, hogy tegnap már 12 bázisponttal magasabb hozamot kellett fizetnünk a befektetőknek magas túljegyzés mellett a három hónapos diszkontkincstárjegyekre.