Egyfajta keresztmetszete az életműnek a műsor, s bár az énekes-zeneszerző távolról sem arra vállalkozik, hogy a teljes repertoárt felvonultassa, karrierje minden fontos állomását igyekszik megidézni egy-egy dallal, műrészlettel. Így válogatást hallhatunk a három Szörényi-szólólemezről, amelyek egy része egyben Fonográf-sláger is volt, néhány műrészlet hangzik el a színpadi művekből, végül pedig a Kossuth-díjas Illés együttes legendás dalai szólnak.
Aki a hagyományos „beat”-es őshangzást várja, az alighanem meglepődik majd, ugyanis – kihasználva, hogy a rockoperák miatt a színpadra lép a hatvantagú Óbudai Danubia Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével – az egész koncertet szimfonikus hangszerelésben hallhatja a közönség. Ez merőben új Szörényi Levente életművében, aki egy ideje ugyan műveit rockegyüttessel kiegészített szimfonikus zenekarra komponálja, élőben még nem énekelt „klaszszikus” kísérettel. Azt, hogy a könnyűzene felszínes kereteit rég túlnőtte a hozzá kötődő stílus, az is mutatja, hogy a rockoperák részleteinek szerepeire elsősorban hivatásos operaénekeseket kértek fel: Horváth Ádámot, aki mellesleg néhány hónapja az Operaház miniszteri biztosa is, illetve Kiss B. Attilát, aki András király szerepét már énekelte a sportarénában. Mellettük többek között Feke Pált hallhatjuk, valamint a társulat több tagját. Mivel Szörényi Leventének hosszú ideje nincs állandó zenekara, és az Illés tagjai közül már ketten is eltávoztak, a rockzenei hátteret profi session-zenészekre bízták, akikhez az utolsó Illés-koncerten már bizonyított Szörényi Örs csatlakozott a doboknál.

Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni