Jelenleg módjuk van az ügyvédeknek arra, hogy kimentsék magukat, ha nem tudnak elmenni a bírósági tárgyalásra. Ha ezt mégsem teszik meg, a bíró ötszázezer forint bírságot szabhat ki a mulasztásért, a tárgyalást pedig a védő költségére elnapolhatja. A kormány gyorsítani kívánja a pereket, ezért az eljárási törvények módosítását kezdeményezte. Az Országgyűléshez már beterjesztett javaslat több pontja az ügyvédeket érinti a legérzékenyebben. Ha például a tárgyaláson védő részvétele kötelező, ám az ügyvéd nem megy el és helyettest sem küld, a bíróság a pert nem napolja el, hanem másik szakembert jelöl ki az előző védő költségére. Az indítvány indoklása úgy szól: a javaslat a védők perelhúzó magatartásának megakadályozását szolgálja. A tervek szerint a jövőben a vádlott, a tanú, a szakértő és az ügyész is igazolhatná a távolmaradását, csak az ügyvéd nem – mondta lapunknak Bánáti János. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt reméli, hogy a beterjesztett javaslat még módosul. Előfordulhat ugyanis – indokolta érvelését az elnök –, hogy az ügyvéd reggel elindul a tárgyalásra, de hóviharba keveredik, esetleg vesegörcsöt kap, ám – a törvénytervezet szerint – ilyenkor sem igazolhatja a mulasztását. Mivel pedig a váratlan esetekben eleve nem tud gondoskodni helyettesről, a bíróság nélküle tartja meg a tárgyalást. A bíró új védőt jelöl ki. Arra a kérdésünkre, hogy a bírói intézkedés vajon hogyan zajlik le, Bánáti János nem tudott konkrét választ adni. Az ügyvédi kamara elnöke szerint a tervezett jogi megoldás sértheti a védelemhez való jogot. Bánáti az új szabályok közül kifogásolja azt is, amely szerint az ügyész indítványára a bíróság mellőzhetné a rendőrségen kihallgatott tanúk egy részének újbóli meghallgatását. A jövőben elegendő lenne a tárgyaláson a nyomozati vallomás felolvasása. A kamara elnöke szerint az ügyvédet és a vádlottat is meg kellene kérdezi, kinek a meghallgatására nincs szükség a bíróságon. Ez már csak azért is nélkülözhetetlen, mert a nyomozáskor a védő nem vehet részt a tanúk kihallgatásán, így kérdéseket sem tehet fel nekik, hogy tisztázza a körülményeket.
Az ügyvédek azzal sem értenek egyet, hogy a vádlott és a védő nyomtatásban nem kaphatná meg a bűnügyi iratok jegyzőkönyveit. Ezt csak elektronikus adathordozón kérhetné el a hatóságtól, holott az Alkotmánybíróság döntése szerint a jegyzőkönyveket ki kell adni, ez a fegyveregyenlőséget szolgálja: a bíró és az ügyész is államköltségen jut hozzá az iratokhoz.
Bánáti úgy látja, hogy az úgynevezett gyorsító törvénycsomag az ügyvédeket kívánja felelőssé tenni azért, mert az igazságszolgáltatás az elmúlt években sok kritikát kapott az eljárások elhúzódásáért. Szerinte az ügyek csak Budapesten és Pest megyében tartanak évekig. A kamara elnöke úgy véli: a helyenkénti hosszadalmas büntető- eljárásokat a rossz törvényi szabályozás, a költségvetési keret, a bírósági státusok egyenetlen elosztása, a szűkös szakérői kapacitás, valamint az állampolgári fegyelmezetlenségek együttesen idézik elő, és csak kivételes, egyedi esetekben okolható az ügyvédek perelhúzó taktikája. Utóbbin az ügyvédi törvény módosítása is segíthetne.
Érdeklődésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt válaszolta: a bíróságok hatékony működését és az eljárások gyorsítását elősegítő törvénycsomag kiindulópontjául az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nyilvánosan meghirdetett stratégiája szolgált. A tárca a jogalkotási folyamatban együttműködött az OIT hivatalával és a bíróságokkal.
origo.hu
Napi balfék: Ott is lop Peti?
