Tegnap ismét rekordot döntött a svájci frank árfolyama az euróval szemben. Az alpesi deviza így alig 24 óra alatt másodszor ugrott fel egy újabb csúcsra. Az eurót tegnap délután 1,2593 svájci frankon jegyezték. Ennél drágább soha nem volt még a frank, amióta tizenegy éve bevezették a közös európai pénzt. Az előző árfolyamrekord hétfő délután állt be, akkor egy euró 1,2638 frankot ért. A forinttal szemben szintén erősödött a frank, késő délután még a 220-as szinten is járt az árfolyam.
*
Lapzártánk idején egy frankért 219,9 forintot adtak a nemzetközi kereskedésben. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint a frank rövid távon megállíthatatlannak tűnik. Svájc gazdasága „bivalyerős”, ezért úgy tűnik, egyáltalán nincs túlárazva az alpesi deviza. A szakemberek szerint jelenleg egy új egyensúly keresése zajlik az euró-frank piacon, ám egyelőre nem látni, hogy mely szinteken állapodik majd meg az árfolyam. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője lapunknak elmondta: jövőre elérkezhet az a pillanat, amikor az alpesi ország gazdaságának erősödését lefékezi az erős frank, és akkor megfordulhat a fizetőeszköz drágulásának trendje. Szerinte azonban nagyon nehéz megmondani, hogy ez mikor következik be.
A devizahitelesek szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mikor szakad meg a frankerősödés. A hitelbedőlések körülbelül negyedét ugyanis a frank szárnyalása okozta, míg háromnegyedének a munkanélküliség áll a hátterében – hangzott el tegnap a PricewaterhouseCoopers (PwC) tegnapi sajtótájékoztatóján. A bedőlések számának növekedése még csak nem is lassult az idén: míg márciusban 8 százalék volt a 90 napnál hosszabb késésben lévő kölcsönök aránya, jelenleg ez az arány 10,5 százalék. A PwC számai szerint jelenleg egymillió ember szerepel a BAR-listán. A bedőlések szaporodására abból is következtetni lehet, hogy az emberek a jövedelmük egyre nagyobb százalékát költik hiteltörlesztésre. Az eladósodottságot jól szemlélteti, hogy míg 2002 elején a családok a bevételeik kevesebb mint öt százalékát fizették ki hiteltörlesztésre, ma már ez az arány eléri a 14 százalékot. Bunna Gyula, a PwC igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy egyre magasabb jövedelmű családokat állít megoldhatatlan probléma elé a kölcsönök visszafizetése. Az igazgató szerint a bedőlési csúcsot valamikor a jövő év közepén érheti el az ország. – A fizetésképtelenség általában 6-8 hónappal az azt kiváltó ok – például a munkanélküliség bekövetkezte – után jelentkezik, így a bedőlések csökkenése is hónapokkal a gazdasági növekedés beindulását követően várható – jegyezte meg Bunna. További problémát jelent, hogy a már korábban a bedőlés szélére jutott, majd átütemezett hiteleket sem tudják fizetni az adósok. Az újratárgyalt kölcsönöknek már közel a harmada 30 napnál hosszabb késésben van, holott egy éve még ezeknek a hiteleknek csupán a tizede került vissza a rossz kölcsönök közé. Közölte: a problémás hitelek átütemezése akkor vezethet eredményre, ha az adósok az állásuk elvesztése után néhány hónappal újra munkába tudnak állni.
Orbán Viktor tegnapi nyilatkozatában a nemzeti eszközkezelő kapcsán úgy fogalmazott: a törlesztőrészleteiket fizetni nem tudó polgárok megsegítésére létrehozandó állami szervezet felállítása a jövőre történhet meg. A kormányfő felvázolta a feltételeket: elsőként szükséges, hogy javuljon hazánk hitelessége, ekkor – 2011 első negyedévében – jelentős államadósság-csökkentést hajthatunk végre. Ez tovább növelheti a Magyarország iránti bizalmat, amit újabb adósság-lefaragásra használhatunk fel. – Ekkor jöhet el az eszközkezelő felállításának pillanata – mondta a miniszterelnök, aláhúzva: az biztos, hogy kilakoltatás nem lesz Magyarországon; senki nem találhatja magát a szabad ég alatt azért, mert nem tudja törleszteni a lakáshitelét. Orbán Viktor szavaiból akár arra a következtetésre is lehet jutni, hogy az eszközkezelő társaság a kilakoltatási moratórium áprilisi lejárta előtt megkezdheti működését.
origo.hu
Orbán Viktor: Ha Brüsszelben migránsokat akarnak, megkaphatják!
